Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család egy ősi magyar nemes család, az Árpád-kori száznyolc nemzetség egyikéből a Dobra hadból (genus) származik. V. István király 1265. évben nemességre emelte a családot, s 1273-ban új adományképen Kezy földjét adta nekik. Az 1300-as években a család három ágra vált szét (Nagy-Kezy, Mátyuka-Kezy és Kis-Kezy), a Nagy-Kezy ág 1475 körül kihalt.
A Mátyuka-Kezy ág Horvátországba került és őse az Utjesenicheknek, mely nevet (utjesenich = placator, consolator [vígasztaló]) érdemeivel szerezte az Utjesenich család egyik őse Verancich szerint:
A Mátyuka-Kezy ág, avagy Utjesenich család tagjai közül kiemelkedik Martinuzzi Fráter György, a pálos rendi György barát vagy 'fehér barát, aki a 16. század első felében megalakult Erdélyi Fejedelemség megszervezője volt.
A Kis-Kezy'' ág számtalan nevezetes családdal házasodott össze, és Erdélyen kívül Bihar, Szatmár, Szabolcs, Heves, Nógrád és Pest vármegyékben élt. Nagy részben közügyekkel foglalkozva, illetve birtokaikon gazdálkodva.
Jelentősebb családtagok Fráter György (1482–1551) a „fehér barát”, pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, esztergomi érsek és bíboros Fráter Pál (?–1658) katona, költő, erdélyi ítélőmester Fráter Alajos (1809–1859) honvédszázados Fráter Erzsébet (1827–1875) Madách Imre felesége Fráter Loránd (1872–1930) „nótáskapitány”, dalszerző, a 20. század elejének jelentős nótaszerzője Fráter László (1887-1958) berettyóújfalui járási főszolgabíró (1926-1934), bihar vármegye alpispánja Fráter Gedeon (1919–1998) karmester, Márkus László színművész nevelőapja
Források
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai Fráter-család
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi családok