jobbra|bélyegkép|250px|A VII. kerületi munkásőregység zászlóavató ünnepsége Budapesten (1957) bélyegkép|250px|Munkásőrök sorakoznak a vastag csőköpennyel ellátott, csigatáras PPS–41Öntöltő PPS-41 - Legál-gitár géppisztolyaikkal 1972-ben jobbra|bélyegkép|250px|Az 1958-as április 4-i katonai díszszemle nézőközönsége és a munkásőrsorfal a Dózsa György út 68. előtt jobbra|bélyegkép|250px|A Munkásőrség karszalagja bélyegkép|jobbra|250px|Munkásőr rendezvény a Láng Gépgyárban 1977-ben
A munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a Kádár-rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, az állampárt közvetlen irányítása alá tartozó félkatonai szervezet volt. A forradalom rendfenntartójaként minden párt- és állami ünnepségen jelen voltak. A munkásőrök civil foglalkozással rendelkező, a kommunista hatalom iránt elkötelezett párttagok voltak A tagoknak nem kellett feltétlenül MSZMP-tagnak lenniük, de a többségük az volt. A beosztott állományban akadtak olyanok, akik párttagok nem, de KISZ-tagok (Kommunista Ifjúsági Szövetség), szakszervezeti tagok vagy egyszerűen a rendszerhez lojális, megbízhatónak elkönyvelt gyári munkások, téeszdolgozók voltak, akik munkájuk mellett vállalták a munkásőri feladataikat. A rendszerváltás folyamata során (a Németh-kormány kezdeményezésére) jogutód nélkül, törvénnyel feloszlatták. A közvélemény gúnyosan "Kádár-huszároknak" nevezte a tagjait.
Története Előzmények A munkásőrséghez hasonló szervezetek már 1956 előtt is léteztek a szocialista országokban, részben a második világháborút lezáró békeszerződések kijátszására (mint az NDK-beli Kampfgruppe osztagok„Kampfgruppen der Arbeiterklasse”), részben hogy fegyveres erőknél jobban aktivizálható, irreguláris „népi” csoportok álljanak rendelkezésre (Lidové Milice, Csehszlovákia).
Megalakulása A munkásőrséget az 1956-os forradalom leverése után alakította a szovjet ellenőrzés alatt álló Kádár János vezette pártvezetés, annak érdekében, hogy a párthoz hű, megbízható fegyveres testületet hozzanak létre, ami mintegy párthadseregként segít a forradalomhoz hasonló események megakadályozásában. Az 1956-os forradalom leverését követően az erőszakszervezetek rendszerét átalakították: létrehozták a Fegyveres Erők és Közbiztonsági Ügyek Minisztériumát, amely a Belügy-és a Hadügyminisztériumot is magába foglalta. Ez a két hivatal 1957. március 1-én vált önállóvá. Az MSZMP Adminisztratív Osztálya, Czinege Lajos vezetésével, foglalkozott az erőszakszervezetekkel és a karhatalmi alakulatok megszervezésével.
1957. január végén a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottsága döntött a munkásőrség létrehozásáról.1957. február 18-án adta ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendeletét. - 1957. évi 13. számú törvényrendelet a munkásőrségről Az ideologikus elképzelés szerint „1919-es vöröskatonákból, volt partizánokból, 1944 előtti kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból" kellett volna megalakítani a „párt (új) öklét”. A forradalom oldalán döntő szerepet játszó munkásság körében a régi-új rendszer támogatása keveseknek volt népszerű, a munkásőrségben az alapításkor 50%-os részvételükkel felülreprezentálták magukat a párthű értelmiségiek, a párt-, az állami és a gazdasági vezetők, hivatalnokok, funkcionáriusok. Ténylegesen „párthadseregként” (korabeli meghatározás) működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve, mint „fegyveres testület”. A forradalom leverése utáni alapításakor, 1957-ben tömegével jelentkeztek a kommunista párt és annak egypártrendszerű hatalma mellett elkötelezett katonák, rendőrök, hivatalnokok, párttagok. 1957 áprilisára 20 ezren léptek be. Budapesten 1957 márciusában erőfitogtató felvonulást rendeztek. Ettől kezdve rendfenntartóként minden párt- és állami ünnepségen megjelentek. Eleinte pisztolyokkal, később PPS géppisztollyal szerelték fel őket, fegyverüket hazavihették, otthon tartották. A kezdeti 20 000 tagságból lassanként egy 60 000 fősre növekedett testületté vált. Személyi állománya 1988-1989 fordulóján közel 51 ezer, kézifegyverekkel bőségesen ellátott önkéntesből állt. Habár soha nem vetették be, a munkásőrségnek meghatározó szerepe volt a Kádár-korszak puha diktatúrájának fenntartásában, a „belső ellenség” felkutatásában, az elrettentő erő demonstrálásában.
A munkásőrség szervezetileg a területileg illetékes rendőrkapitányság alá volt rendelve, a tagok felvételéről azonban a pártbizottságok döntöttek.
A munkásőrség valószínűleg nem élvezte a pártvezetés korlátlan bizalmát, mivel ugyan a Magyar Néphadsereg tartalék fegyvereivel ellátták a tagjait, azonban éles lőszert – eleinte – egyáltalán nem kaptak.
Eredetlegendája az, hogy az „ellenforradalmi” események alatt a munkás-paraszt hatalmat megvédő munkások voltak az alapító tagok. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruha volt. A jellegzetes „Lenin-sapka” azonban a legendák szerint nem szovjet, hanem kínai eredetű. A kínai vörösgárdisták viseltek hasonlót. Bár éles harci bevetésen nem vettek részt, de árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában stb. aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek, tisztesek pedig nem voltak, csak tisztek.
Feloszlatása Az MSZMP Központi Bizottsága 1985. május 8-án lemondott a testület közvetlen irányításáról, június 15-én pedig a Minisztertanács saját hatáskörébe vonta a felügyeletet.A Munkásőrség utolsó központja - egyhelyek.blog.hu Facebook felülete, 2020.10.11. A Munkásőrség harckészültsége a magyarországi rendszerváltásig, 1989 végéig megmaradt.Ólmosi Zoltán:Tervek kapuzárás előtt - A Munkásőrség, mint Népőrség? Eskü a Szent Koronára?
1989. november 26-án az ún. „négyigenes” népszavazáson a szavazók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, melynek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A testület országos parancsnoka Halas Lajos (1957–1962), Papp Árpád (1962–1980), végül Borbély Sándor (1980–1989) volt. A testület járműveit 1989 novemberében a rendőrség vette át.
Székháza Az Országos Parancsnokság és Tisztképző épülete az Arany János utca 25-ből 1985-ben költözött fel a Gellért-hegyen, a Somlói út Alsóhegy utcai torkolatánál 1970-1972 között épült kollégiumába, amely a rendszerváltást követően irodaházként működött, majd a Balassi Intézet, végül a Mathias Corvinus Collegium vette birtokába. 2023-2024 között lebontották.A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is - HVG, 2020.04.16.Elbontják az egykori Balassi Intézetet, akár 32 méteres ház is kerülhet a helyére - Építészfórum, 2020.08.18. - 24.hu, 2023.12.15.
Rendfokozatok Törzs beosztási jelzések Jelzés Megnevezés150px Főrevizor150px Főügyeletes150px Főügyeletes-helyettes150px Kapuügyeletes150px Csoportvezető150px Szolgálatvezető150px Törzscsoport munkatárs150px Törzscsoport közvetlen állomány150px Egységtörzs munkatárs I.150px Egységtörzs munkatárs II.150px Egységtörzs munkatárs III.150px Egységtörzs állomány150px Beosztott állomány Parancsnoki beosztási jelzések Jelzés Megnevezés150px Országos parancsnok150px Országos parancsnok-helyettes150px Parancsnok150px Parancsnok-helyettes150px Csoportvezető főtiszt150px Egységparancsnok150px Egységparancsnok-helyettes150px Szolgálatvezető150px Beosztott századparancsnok-helyettes150px Század szolgálatvezető150px Szakaszparancsnok150px Szakaszparancsnok-helyettes150px Rajparancsnok150px Beosztott munkásőr állomány Jegyzetek
Megjegyzések
Források
Germuska Pál–Murányi Gábor: A látható légió (HVG, 2001. február 3., 73–77. o.)
Kiss Dávid: A munkásőrség szervezeti kereteinek kialakítása (Publ. by ELTE BTK HÖK Tud. Bizottság, 2012. március 26.) Kiss Dávid: A Munkásőrség megalakítása (Múltunk 2009. 3. sz.) A Munkásőrség országos parancsnokának „M” 001. számú parancsa. 1967. Simon F. Nándor: A Munkásőrség létrehozása (Rendvédelem-történeti Füzetek XVIII. évf (2010) 21. sz.) Ólmosi Zoltán: Tervek kapuzárás előtt (Archivnet 9. évfolyam (2009) 3. szám.) Létrehozás ideje: 2011.07.15. Simon F. Nándor: A Munkásőrség karhatalmi feladatai (Rendvédelem-történeti Füzetek XV. évf. (2008) 18. sz.) Róder László: Született a párt és nép bizalmából Halas Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig 3075/1957. Korm. hat. az 1957. évi 13. sz. tvr. végrehajtásáról 49/1978. (X. 19.) MT rendelet a Munkásőrségről 1091/1989. (VI. 30.) MT határozat a Munkásőrség helyzetéről (Még az intézmény fennmaradását feltételezve.)
További információk „Munkásököl, vasököl”: így vált a Kádár-rendszer megvetett fegyveres testületévé a Munkásőrség Az utolsó munkásőr - riportfilm az RTL Klub XXI. század című műsorában, 2012.05.09. 5 éves a Munkásőrség, 1962, Propagandafilm a Munkásőrség első öt évéről., osaarchivum.org Nem volt három életük - hatvan éve alakult meg a Munkásőrség, 2017.02.01. origo.hu A Munkásőrség Filmstúdiójának felvételei, w3.osaarchivum.org A Munkásőrséget védik Csepelen . Gondola.hu. Munkásőr Induló., delmagyar.hu Film a munkásőrség 10-éves évfordulójáról., youtube.com Film a munkásőrség 20-éves évfordulójáról., youtube.com Kép: Munkásőrök az 1957. május 1-jei felvonuláson. , medals.extra.hu Munkásőrség és rendszerváltás, 1988–1989; forrásvál., bev. Ólmosi Zoltán; Tarsoly, Bp., 2016 Kiss Dávid: A munkásőrség története és előzményei; Veritas Történetkut. Intézet–Magyar Napló, Bp., 2017 (Veritas könyvek) Kiss Dávid–Pap Zsolt: A Munkásőrség. Interjúkönyv; Szépmíves, Bp., 2017 A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban; szerk. Ötvös István, Trieber Péter; NEB, Bp., 2019 (NEB könyvtár)
Munkásőrök a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Toll és Igazság. Történelem. 2024. 04. 09. Kategória:Magyarország a Kádár-korszakban Kategória:Megszűnt magyarországi politikai szervezetek