Események Római Birodalom Flavius Felicianust és Fabius Titianust választják consulnak. Húsvét után Constantinus császár megbetegszik. Elindul a Nicomedia melletti gyógyforrások felé, de egy város melletti villában állapota válságosra fordul. Miután Eusebius nicomediai püspök megkeresztelte, a birodalom első keresztény császára május 22-én meghal. Három fia, II. Constantinus, II. Constantius és Constans társuralkodóként követik a trónon. Az örökösödést esetleg veszélyeztető rokonaikat, többek között másodunokatestvéreiket, Dalmatiust és Hannibalianust Constantius hívei meggyilkolják. A három császár Viminaciumban találkozik és megosztják egymás között a birodalmat: II. Constantinus a nyugati részt (Britannia, Gallia, Hispania), Constans a középsőt (Italia, Pannonia, Illyria), II. Constantius pedig a keletit kapja. Az Achaeát és Thraciát kormányzó Dalmatius halála után az előbbi Constansé, utóbbi Constantiusé lesz. Constantius visszahívja a száműzetésből Athanaszioszt és visszahelyezi az alexandriai egyház élére. II. Sápur szászánida király nagy hadsereggel betör a római Mezopotámiába és ostrom alá veszi Niszibiszt. Constantius Antiochiába siet, hogy koordinálja a védekezést. A szarmaták betörnek a birodalom területére, de Constans győzelmet arat felettük. Február 6-án megválasztják az előző évben meghalt Marcus pápa utódját, I. Gyulát. I. Paulust választják Konstantinápoly pátriárkájává. III. Mirian király a kereszténységet teszi a kaukázusi Ibéria államvallásává.
Kína Északkeleten a hszienpej Murong Huang megalapítja a Korai Jen királyságot.
Születések Fa-hszien, kínai buddhista szerzetes Szent Zenobius, Firenze püspöke
Halálozások május 22. – I. Constantinus római császár, a Római Birodalom első keresztény császára, Konstantinápoly alapítója (* 272) szeptember 11. – Iulius Constantius, Constantinus féltestvére szeptember 24. – Hannibalianus, Constantinus unokaöccse szeptember 27. – Dalmatius, Constantinus unokaöccse
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 337-ben
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:4. század