thumb|A leggyakoribb fénycső-típusok - összehasonlításként egy normál méretű gyufaszál a kép bal oldalán
A fénycső olyan argongáz-higanygőz keverékkel töltött – aránylag kis feszültségről működő – kisülőcső, amelynél a gázkisülést használják fel fénykeltésre. A fénycső minden esetben fűtőszálat (izzószálat) tartalmaz. A látható fény azáltal jön létre, hogy a fénycső izzószálai közötti gázkisülés UV-sugárzása a fénycső belsejében lévő fényport gerjeszti, amely látható fényt sugároz. A fénycső színe a fénypor összetételétől függ.
Története 1926-ban Edmund Germer és társai javasolták a már ismert kisülőcsőben a gáznyomás megnövelését és a cső belső felületének fluoreszkáló porral való bevonását, amelytől a gerjesztett gáz által keltett UV-fény látható fehér fénnyé válik. (Innen ered régebbi, elterjedt elnevezése: „fluoreszcens cső”, röviden „F-cső”).
1938-ban megjelent az első, sorozatban gyártott fénycső.
2023-tól több lépcsőben megszüntetik a fénycsövek és a kompakt fénycsövek gyártását, forgalmazását az EU területén. A meglévő raktárkészletek még kiárusíthatóak.
A fénycső legfontosabb tulajdonságai A fénycsövek fontosabb jellemzői: A gyújtási feszültség, amely fénycső teljesítménye szerint változik. 20 W teljesítmény alatt 180-200 V; 20 W-nál nagyobb teljesítménynél 350-400 V, az azonnal gyújtó fénycsöveknél 450-750 V szükséges a fénycső beindításához. A működési (égési) feszültség a fénycső két végén mérve csak 40-100 V. A fénycsövek fény-hatásfoka eléri a 20-25%-ot, (az izzólámpáké 3-4%), fényhasznosítása 50-75 lm/W. A fénycső hatásfoka függ a környezeti hőmérséklettől: 15-30 °C-os környezeti hőmérsékleten szolgáltatja a legtöbb fényáramot. A fénycső élettartama az izzólámpáénak a tízszeresét is elérheti, 7500-. A fénycsövet a fényszín szerint több változatban gyártják, a szín a fénypor összetételétől függ. Nappali fényű 6500 K, fehér fényű 4500 K, természetes fehér 3500 K, meleg fehér 2500 K, ahol kelvinben a színhőmérsékletet adják meg. A fénycső alakja általában egyenes (hengeres) vagy görbített cső, melynek hossza és átmérője a felvett teljesítménytől függően változik. A szabványoknak megfelelően a teljesítményük 4 és 100 W között, hosszúságuk pedig 136 és 1500 mm között változikhttp://epa.oszk.hu/00200/00220/00014/pdf/firka_EPA00220_2000_2001_06_227-235.pdf A világítástechnika története 232. o.
Elektromos bekötése bélyegkép|jobbra|Egy fénycső elektromos kapcsolása (bekötése) - hagyományos, fojtótekercses megoldás
A fénycső közvetlenül nem köthető a hálózati feszültségre, mert egyrészt a fénycső égési (üzemi) feszültsége 40-100 V közötti a fénycső két végén mérve, ami miatt illeszteni kell a hálózat feszültségéhez, másrészt a fénycső bekapcsolásakor korlátozni kell az átfolyó áramot, különben a fénycső tönkremegy.
A fénycső világítási hálózatra való bekötését az ábra szemlélteti. Az A fénycsövet a B világítási hálózatra a következők szerint kell bekötni: a fénycső két végén lévő F izzószálak egyik végeit a G fojtótekercsen át a világítási hálózatra soros kapcsolással kell bekötni. Az F izzószálak másik végei közé a C fénycsőgyújtót szintén sorosan kell bekötni, az ábra szerint. A C fénycsőgyújtó műanyag házban tartalmaz egy D nemesgázzal töltött parázsfénylámpát (glimmlámpa), amelynek egyik elektródja egy U alakban meghajlított ikerfémszalag (bimetál) és egy E szikraoltó kondenzátort. A jobb elektromos hatásfok érdekében gyakran beiktatnak egy fázisjavító kondenzátort, amelyet a tápláló hálózattal párhuzamosan kapcsolnak.
Működése
A fénycső bekapcsolási folyamata hagyományos előtétek esetén az ábrán követhető: Az ábra bal felső sarkában lévő kapcsoló az áramkört zárja (piros szaggatott vonal). Hatására a hálózati feszültség a fojtótekercsen, a fénycső izzószálain és a fénycsőgyújtóba szerelt glimmlámpán át záródik. A glimmlámpa sarkaira kapcsolt feszültség hatására a glimmlámpában gázkisülés (parázsfénykisülés) indul meg. A parázsfénykisülés hőjének hatására az ikerfém elektród megváltoztatja alakját, hozzáér a glimmlámpában lévő másik elektródához és így kapcsolóként zárja a fénycső katódfűtésének áramkörét. Az áramkörben folyó hálózati áram felmelegíti a fénycső izzószálait. Mivel a gyújtóban az elektródok zárlata miatt ekkorra már megszűnt a parázsfénykisülés, az ikerfém hűlni kezd és rövid idő elteltével megszakítja az áramkört. Az áramkör megszakítása az előtét önindukciója révén feszültséglökést hoz létre, ami begyújtja a fénycsövet, így az áram ettől kezdve a fénycső elektródjai között folyik. A fénycsőben kialakuló áramot az előtét vasmagos tekercsének impedanciája korlátozza üzemi szintre.mek.oszk.hu/00500/00572/html/viltech2.htm
A fénycső világítása A fénycső katódfűtésének bekapcsolására az izzószál bevonatából intenzív elektronemisszió indul meg. A kibocsátott elektronok az elektrosztatikus vonzás miatt a másik izzószál (anód) felé haladva jelentős mozgási energiára tesznek szert. A felgyorsult elektronok a fénycsőben lévő gázatomokkal ütközve energiát közölnek; külső (nagyobb energiaszintű) energiahéjra kényszerítve az atommag körül keringő elektronokat. A helyükről kiütött elektronok azonban nem maradnak véglegesen nagyobb energiaszinten. Keringésük és tengely körüli forgásuk miatt is energiát veszítve már nem képesek a nagyobb energiájú pályán maradni: foton formájában leadják maradék energiájukat. Mivel az elektronhéjak távolsága kötött és a fénycsövet kitöltő gázra jellemző, ezért a leadott foton hullámhossza sem lehet tetszőleges, hanem pontosan a két elektronhéj közötti távolságnak felel meg.
Így az elektronok foton formájában leadott energiája UV-sugárzás (ultraibolya fény) formájában jelentkezik.
Az UV-sugárzás pedig a cső belső falán lévő fénypor réteget gerjeszti, amely már látható fényt ad.
Az energiaközlés során a fénypor elektronjai szintén egy külső (nagyobb energiaszintű) pályára ugranak, azonban az energiaveszteségek miatt az eredeti héjra visszaugorva, már látható fény formájában sugározzák ki maradék energiájukat. A fénypor által kibocsátott látható fény színe a fénypor anyagától függ. A folyamat során az elektronok nemcsak a gázokkal, hanem az éppen anódként kapcsolódó elektróddal is ütköznek. Az elektródába (pontosabban annak bevonatába) csapódó elektronok és az esetlegesen ionizált gázatomok olyan energiát képviselnek, hogy az anódként kapcsolt másik izzószál anélkül is felizzik, hogy átfolyó elektromos áram hevítené. Mivel a fénycsövet váltakozó árammal táplálják, az elektródák (izzószálak) polaritása felcserélődik, így a becsapódási folyamat a fénycső mindkét végén lévő izzószálat érinti, mindkettő a becsapódások miatt és nem az izzószálakon átfolyó áram miatt hevül üzemi hőmérsékletre. A polaritásváltás szüneteiben az izzószálaknak a hőtehetetlenség miatt nincs idejük lehűlni. Üzem közben olyan állapot létrehozása a cél, hogy minél kevesebb ionizált gáz keletkezzen, mert ez a fénycső „egyenirányításával” jár: további veszteségek keletkeznek, a cső élettartama meredeken csökken. Ha az izzószál nem éri el üzemi hőmérsékletét vagy szakadt, a fentebb vázolt folyamat nem tud lejátszódni, a fénycső nem gyújt be.
A fénycsövek jelölése A fénycsöveket rendszerint egy FxxTxx szimbólummal jelölik. Az F betű azt jelöli, hogy ez egy fénycső, és ezt egy szám követi, amely a lámpa teljesítményét szimbolizálja wattban. A T betű azt jelzi, hogy a lámpa cső alakú, és a mögötte álló szám a cső átmérőjét jelenti nyolcad hüvelykben. A beltéri fénycsövek tipikus átmérői T8 és T12. Az 1. táblázat a fénycsövek átmérőit ismerteti.
1. táblázat: Fénycsövek tipikus csőátmérőinek jelölései Jelölés Átmérő mm-ben CsatlakozóT27(miniatűr csövek)T412,7G5 kettős csatlakozótűT515,875G5 kettős csatlakozótűT825,4G13 kettős csatlakozótűT928,575(kör keresztmetszetű csövek)T1238,1G13 kettős csatlakozótűT1753,975Nagy kettős csatlakozótűPG1753,975Süllyesztett kettős érintkező
A kibocsátott fény színét rendszerint betűkkel jelölik: WW meleg fehér, EW semleges fehér, CW hideg fehér, DW pedig napfény fehér, BL ultraibolya, BLB kék.
Példa: F40T12/CW/33 A fenti jelölés egyértelműen azt állítja, hogy ez egy 40 W teljesítményű hengeres fénycső. A cső átmérője 12/8" = 38,1 mm, és az általa kibocsátott fény színe hideg fehér. Végül a 33-as szám a cső hosszát jelenti hüvelykben; a cső 33” vagyis 84 cm hosszúságú.
Fejlődése bélyegkép|jobbra|Fénycsövek és elektronikus előtétek
A fentebb ismertetett klasszikus fénycsővilágítás modernizálása először a járműiparban (vasúti- és hajóközlekedés) terjedt el, az 1970-es évektől; a stroboszkóphatás elkerülése érdekében, a jobb komfortérzet valamint a jobb hatásfok miatt 400 Hz frekvenciával, speciális előtéteken át táplálták a fénycsöveket.Dr. Czére Béla: A vasúti technika kézikönyve, Budapest, 1975, Az igazi áttörést a kompakt fénycsövek megjelenése jelentette.
Elektronikus előtétet azonban nemcsak kompakt fénycsőhöz, hanem „hagyományos” fénycsövekhez is gyártanak. Az elektronikus előtétek a fénycsövet azonnal és kíméletes módon gyújtják be, ami a fénycsövek élettartamának megnövekedésével is jár. A lámpa az 50 Hz hálózati frekvencia helyett kb. 30 kHz frekvencián működik, gyakorlatilag teljesen villogásmentesen. Ilyen frekvencián a fénycső energetikai hatásfoka is javul, azonos teljesítmény mellett 5-10%-kal nagyobb fényáramot ad le, illetve azonos fényáram esetén ennyivel kevesebb teljesítmény szükséges a lámpa működtetéséhez. Az elektronikus előtétek saját vesztesége is csak tört része az induktív előtétekének, ezért az elektronikus előtétek többletköltsége az energiamegtakarításból előbb-utóbb megtérül. Elektronikus előtétek segítségével a fénycsövek fényáramszabályzása (dimmelése) is könnyen megoldható.Fényforrások 2.2. Fénycsövek
Különleges fénycsövek A fénycsöveket rendszerint beltéri világításra használják közintézményekben, irodaépületekben és háztartásokban. A fluoreszkáló rétegek különféle jellemzői következtében vannak különleges fénycsövek, amelyek nem beltéri világításra készülnek, hanem meghatározott anyagok vagy jelenségek világítására.
UV-fénycső Ez a lámpatípus ugyanazon a módon készül, mint a normál fénycső, a különbség a fluoreszkáló rétegben van, amely a rövidhullámú ultraibolya sugárzást hosszúhullámú sugárzássá alakítja át. Elsősorban bankjegyek, különleges és olyan speciális festékek észlelésére használják, amelyek látható fényben láthatatlanok. Ezeket a lámpákat rovarölő készülékekben is használják.
Germicid fénycső bélyegkép|jobbra|Germicid fénycső
A mikroorganizmusok ultraibolya sugárzással történő elpusztítására használt fénycsöveket G betűvel jelölik (germicid lámpák). Nem tartalmaznak fluoreszkáló anyagot. A csövek amorf kvarcból készülnek, amely átlátszó az UV-fény számára. A mikroorganizmusok elpusztítása mellett az oxigént ózonná alakítják. Kórházakban csírátlanításra, a geológiában ásványtípusok azonosítására is használják.
Barnító fénycső, szoláriumcső A barnító fénycsöveket barnítóágyakban használják esztétikai célokra sugárzási forrásként. Fluoreszkáló anyagként UV-A és UV-B sugárzást kibocsátó foszforvegyületeket használnak, ez stimulálja a pigmentációt, és az emberi bőr barnulását okozza.
Fénycső növények termesztéséhez Ez a lámpatípus fényt leginkább a látható spektrum vörös és kék részében bocsát ki. Ezeket a hullámhosszakat a klorofill elnyeli, stimulálva a fotoszintézist és a növények növekedését.
Infravörös fénycső Az infravörös fénycsőben vassal aktivált lítium-metaluminát anyagot alkalmaznak fluoreszkáló anyagként. A sugárzás legnagyobb hullámhossza 675 nm és 875 nm között van, gyengébb sugárzással a látható spektrum sötétvörös részében.
Bilirubin fénycső A fluoreszkáló anyagot európiummal aktiválják, és az eredmény egy sötétkék fény, amelyet a fényterápiában sárgaság kezelésére használnak. Mivel ez a szín áthatol a bőrön, ez csökkenti a bilirubin fölösleges mennyiségét.
Indukciós fénycső