Lausanne

Lausanne () Svájc Vaud kantonjának fővárosa. A település a Genfi-tó partján, a Jura-hegység és az Alpok között fekszik félúton, a francia Évian-les-Bains-al szemben. 62 kilométerre északkeletre található Genftől, a legközelebbi jelentős várostól.

Ezzel az ország negyedik legnagyobb városa Zürich, Genf és Bázel után. Neves bortermelő vidéken fekszik. A világ legkisebb metrórendszerrel rendelkező városa; 28 állomásos metrója két vonalon közlekedik.

A 20. században Lausanne a nemzetközi sport egyik központjává vált, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (amely 1994 óta „olimpiai fővárosként” ismeri el a várost), a Sport Döntőbíróság és mintegy 55 nemzetközi sportszövetség otthona.

Története bélyegkép|Place Saint-François, 1840 körül|balra A rómaiak Lousanna néven létesítettek itt katonai tábort egy korábbi kelta település helyén. 400-ban civitas Lausanna, 990-ben pedig Losanna néven említik.

A Római Birodalom bukása után a bizonytalanság arra késztette Lausanne lakóit, hogy a város mai központjába költözzenek, mely egy dombos, könnyebben védhető terület volt. A területet a Savoyai-hercegek, később a lausanne-i püspök uralma alatt állt. A kezdetben viszonylag kicsiny város 888 és 1032 között a Felső-Burgundiai Királysághoz tartozott. A 11. században Lausanne politikai, gazdasági és vallási központtá fejlődött. A város a püspökök világi uralmának központjává vált. Az ezt követő időszakban, különösen a 12. és 13. században Lausanne látványos virágzásnak indult. A Lausanne-i katedrálist 1275-ben X. Gergely pápa és I. Rudolf német király jelenlétében szentelték fel.

Később Bern kanton csapatai szállták meg, 1536-tól egészen 1798-ig az ő uralmuk alatt maradt. A képromboló berniek megfosztották a székesegyházat római katolikus mivoltától, és számos műkincsét, köztük a székesegyházban függő faliszőnyegeket végleg eltávolították.Lausanne városa többször is kérte a visszaszolgáltatásukat, de ez sohasem történt meg. Jelenleg a Berni Történelmi Múzeumban találhatóak meg.

A hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot és egyenjogúságot biztosító nantes-i ediktum 1685-ös visszavonását követően Lausanne (és a közeli Genf) a francia hugenották menedékhelyévé vált. Az üldözött vallási személyeknek így otthont és mentsvárat nyújtó Lausanne-ban 1729-ben papi szeminárium nyílt. 1750-ben kilencven lelkészt küldtek vissza Franciaországba, hogy ott titokban dolgozzanak; ez a szám később 400-ra emelkedett. A francia reformátusok hatósági üldözése végül 1787-ben ért véget, ezt követően 1808-ban szeminárium létesült Montauban városában, és 1812. április 18-án bezárhatott a lausanne-i szeminárium.

A napóleoni háborúk idején a város rangja megváltozott. 1803-ban az újonnan megalakult svájci kanton, Vaud fővárosa lett, tehát része lett a Svájci Államszövetségnek., valamint

Modern történelem és kulturális örökségek 1915-ben Pierre de Coubertin a népek közötti békét és harmóniát szimbolizáló országot keresvén úgy döntött, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét Lausanne-ba költözteti. A város ennek hatására a nemzetközi sportszervezetek egyik jelentős központjává vált. 1923-ban itt írták alá a Lausanne-i békeszerződést, amely létrehozta a mai Török Köztársaságot.

1940-ben népessége elérte a főt. Az 1950-es évektől az 1970-es évekig nagyszámú olasz, spanyol és portugál bevándorló érkezett a településre és annak vonzáskörzetébe, ők főként Renens-ban, a városik egyik ipari külvárosában telepedtek le. 1964-ben itt rendezték meg a Svájci Nemzeti Kiállítást.

A város modern történelme során számos európai művésznek adott otthont, menedéket, inspirációt az alkotáshoz. T. S. Eliot angol költő a városban állt pszichiátriai kezelés alatt, amikor megírta Átokföldje című művének egy részét. (Vass István fordításában: „Ültem és sírtam a Genfi-tó vizeinél...”). Ernest Hemingway és felesége Párizsból utazott a városba nyaralni az 1920-as években. Számos művész és alkotó – mint például George Byron, Edward Gibbon és Percy Bysshe Shelley – időzött, élt vagy dolgozott a városban és annak környékén.

A hagyományosan csendes várost az 1980-as évek elején tiltakozó fiatalok mozgalma rázta meg, amely elsősorban egy autonóm központ megnyitását követelte. A gyakran erőszakba torkolló tüntetéssorozat Lôzane bougeEzt a szókapcsolatot hagyományosan a fenti alakban írják. A francia helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Lausanne bouge. néven híresült el.

Földrajz Topográfia A Charles-Bessières híd és egy metrókocsi; a háttérben látszik a Notre-Dame-székesegyház és a történelmi belváros|bélyegkép

A térség legfontosabb földrajzi adottsága a Genfi-tó közelsége. Lausanne a Svájci-fennsík déli lejtőjén terül el, az Ouchy-i tópart, Le Mont-sur-Lausanne és Épalinges északi pereme közötti mintegy 500 méteres szintkülönbséggel. A város festői kilátással büszkélkedhet a Genfi-tóra, valamint a Svájci és a Savoyai-Alpokra.

A város szívében egykoron egy ősi folyó, a Flon húzódott, azonban ez a 19. század óta le van fedve. Az egykori folyó a város közepén, a történelmi belvárostól délre egy szurdokot képez, amely többnyire a mai Rue Centrale mentén halad. Felette több híd is átível.

Lausanne két jelentős bortermelő vidék, Lavaux és La Côte között fekszik.

A település területe a 2012-2014-es adatok szerint 41,38-41,37 négyzetkilométer (a számítások módszerétől függően). Ebből a területből , azaz 15,0% mezőgazdasági célú, míg vagy 38,8% erdőség. A fennmaradó területből , azaz 45,9% beépített terület (épületek és utak), , azaz 0,2% folyó vagy tó, vagy 0,0% pedig terméketlen terület.Swiss Federal Statistical Office-Land Use Statistics 2018 data accessed 26 July 2020

Éghajlati jellemzők Lausanne-ban évente átlagosan 119,7 nap esik az eső vagy hó, és átlagosan 1153 mm csapadék hullik. A legcsapadékosabb hónap május, amikor a város átlagosan 117 mm csapadékot kap. Ebben a hónapban átlagosan 12,1 nap várható csapadék. Az év legszárazabb hónapja február, amikor átlagosan 67 mm csapadék hull 8,8 napon keresztül.

Közigazgatás és nemzetközi kapcsolatok

Közigazgatásai felosztása A város 18 quartier-re, azaz kerületre oszlik: Centre (1), Maupas/Valency (2), Sébeillon/Malley (3), Montoie/Bourdonnette (4), Montriond/Cour (5), Sous-Gare/Ouchy (6), Montchoisi (7), Florimont/Chissiez (8), Mousquines/Bellevue (9), Vallon/Béthusy (10), Chailly/Rovéréaz (11), Sallaz/Vennes/Séchaud (12), Sauvabelin (13), Borde/Bellevaux (14), Vinet/Pontaise (15), Bossons/Blécherette (16), Beaulieu/Grey/Boisy (17), és Les Zones foraines (90). Testvértelepülések Akhisar, Törökország Eszék, Horvátország Pernik, Bulgária

Demográfia A városban élő külföldiek nemzetiség szerintNemzetiség Fő % összességében(külföldiek között)Portugálok 10 081 7,2 (17,2)Franciák 9968 7,2 (17,0)Olaszok 6326 4,5 (10,8)Spanyolok 4558 3,3 (7,8)Koszovóniak 2318 1,7 (4,0)Németek 1377 1,0 (2,4)Törökök 934 0,7 (1,6)Britek 859 0,6 (1,5)Brazilok 840 0,6 (1,4)Ecuadoriak 828 0,6 (1,4)

2013-ban a lakosság 42%-a külföldi állampolgár volt. Tíz év leforgása alatt (1999–2009) a népesség 9,9%-ot változott. Ez 8,3%-ban a bevándorlásnak, a 2,6%-ban pedig a születéseknek és halálozásoknak tudható be.Swiss Federal Statistical Office . Retrieved 21 June 2011. Grand Lausanne (tehát a települést és annak agglomerációját jelentő terület) lakossága 402 900 fő (2014 decemberében).

A település lakosságának 58%-a, azaz 80 828 fő rendelkezik svájci állampolgársággal. 16 908 fő, azaz 12,1% lausanne-i születésű, és 2013 decemberében még mindig ott élt. 27 653 fő, azaz 19,8%-uk Vaud kantonon belül egy másik településről származott, míg 36 276-an, azaz 26,0%-uk egy másik svájci kantonban rendelkeztek svájci állampolgársággal. 58 9562 fő, azaz a város lakosságának 42,0%-a külföldi állampolgár volt.

2000-ben a lakosság túlnyomó többsége (98 424 fő, azaz 78,8%) francia ajkú volt. A második leggyakoribb nyelvként a németet (5 365 fő vagy 4,3%), a harmadikként pedig az olaszt (4 976 fő vagy 4,0%) jegyezték. 62 személy romans nyelven beszélt.STAT-TAB Datenwürfel für Thema 40.3 – 2000 .

Népességváltozás A település népességének változása történelmi viszonylatban:

Lausanne történelmi népessége Év Teljes népesség Franciául beszélők Németül beszélők Katolikusok Protestánsok Egyéb Zsidók Muzulmánok Nincs vallás megadva Svájciak Nem svájciak 13.század 8000–9000 1650–1680c. 5100 16986204 17647191 17989000 felett 1813c. 13 000 1850 17 108 970 16 101 16 023 1085 1870 25 845 3527 22 596 22 353 4167 1888 33 340 25 750 5704 4575 28 431 1034 184 28 205 5135 1900 46 732 35 509 6627 9364 36 659 1450 473 37 231 9501 1910 64 446 46 293 9669 15 597 46 166 3167 989 48 647 15 799 1930 75 915 58 691 11 080 16 868 56 300 2901 818 65 231 10 684 1950 106 807 88 226 12 403 27 218 75 559 2349 1009 97 119 9688 1970 137 383 101 555 11 964 54 993 75 093 11 670 1394 669 2056 106 229 31 154 1990 128 112 95 455 6799 56 464 48 496 19 103 919 2775 14 548 88 905 39 207 2000 124 914 98 424 5365 47 225 36 084 16 149 849 7501 21 080 80 213 44 701

Állampolgárság + A városban élők állampolgárság szerint, 2014-ben Állampolgárság Megoszlás százalékban kifejezve 57,73 7,41 7,27 4,58 3,47 1,76 0,95 0,67 0,65 0,59 0,58 0,58 0,57 0,56 0,54 0,52 0,51 0,47 0,46 0,43

Bűnözés 2014-ben a svájci büntető törvénykönyvben felsorolt bűncselekmények a bűnelkövetési aránya a városban ezer lakosra vetítve 167,3 volt. Ugyanebben az időszakban 49,5 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény jutott minden ezer lakosra. A bevándorlási, vízum- és munkavállalási engedélyekre vonatkozó törvények megsértésének aránya 21 volt szintén ezer lakosra vetítve.

Vallás Lausanne már a 16. században bekövetkezett reformációtól kezdve főként protestáns volt. Így volt ez egészen a 20. század második feléig, amikor is jelentős számú bevándorló érkezett a településre és annak környékére, elsősorban katolikus országokból. A katolikusok ma a város lakosságának többségét alkotják. A zsidó közösség zsinagógát tart fenn a városban.

A 2000. évi népszámlálás adatai szerint 47 225 fő (a lakosság 37,8%-a) római katolikus, míg 33 993 fő (27,2%) a svájci református egyházhoz tartozott. A lakosság többi részéből 2698 fő (2,16%) volt az ortodox egyház tagja, 65 fő (0,05%) az ókatolikus egyházhoz, 4437 fő (3,55%) pedig valamely más keresztény egyházhoz tartozott. 849 személy (0,68%) volt zsidó, 7501 (6,00%) muszlim. 452 buddhista, 772 hindu és 343 valamelyik más egyházhoz tartozó személy volt. 21 080 fő (16,88%) nem tartozott semmilyen egyházhoz, agnosztikus vagy ateista volt. 7590 fő (a válaszadók 6,08%-a) szimplán nem válaszolt a kérdésre.

Közlekedés

bélyegkép|A Lausanne-i metró egyes vonala|balra Lausanne-t széleskörű helyi, országos és nemzetközi közlekedési hálózat szolgálja ki. A város vasútállomásáról elérhetőek a Svájci Szövetségi Vasutak személyvonatai, amelyek bel- és külföldi úti célokra is közlekednek. Az állomásról továbbá elérhető a helyi metró és a kantonális RER-hálózat (franciául: Réseau express régional vaudois) is.

A város metrórendszerét és a helyi buszvonalakat – amelyeken trolibuszok is közlekednek – a Transports publics de la région lausannoise (TL) üzemelteti, míg a Genfi-tavon átkelő hajókat a Compagnie Générale de Navigation sur le lac Léman (CGN).

2008-ban Lausanne lett az első svájci város, ahol gumikerekű metrórendszer működik. A gördülőállomány a párizsi 14-es metró vonalának kisebb változata. A város több közlekedési fejlesztést is tervez, többek között a villamoshálózat újraélesztését és a metrórendszer bővítését.Les Axes forts

Lausanne nyugati oldalon csatlakozik az A1-es autópályához (Genf–Zürich tengely), északi és keleti oldalán pedig az A9-es autópályához (Olaszország és Franciaország felé); a két autópálya csomópontja a város északnyugati oldalán található.

A Lausanne-i repülőtér a város Blécherette elnevezésű negyedében helyezkedik el, menetrend szerinti járatai nincsenek. A rendszeres nemzetközi repülőjáratokkal operáló Genfi repülőtér mindössze 42 perc alatt elérhető vonattal.

Gazdaság