Mauritánia területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Banc d'Arguin Nemzeti Park 1989 Természeti (IX)(X) Védett terület:1 200 000 ha, hivatkozás: 506A Banc d'Arguin Nemzeti Park Mauritánia Atlanti-óceánnal határos, sivatagos pontján található és egyedülálló átmeneti zónát alkot a nagy fajgazdagságú tenger és a sivatagi táj között. A szigetekből és parti területekből álló parkot 1978-ban alapították, és a Szahara homokjából kialakult dűnék, part menti medencék, iszapos lapályok, valamint mangrovemocsarak alkotják. Területe több mint tizenkétezer négyzetkilométer. A 180 kilométer hosszú partszakaszt főleg tengeri madarak látogatják, ezen kívül szibériai és észak-európai madarak fontos pihenőhelye. A becslések szerint évi 7 millió költöző madár vonul át a park fölött, és mintegy 100 faj itt is költ. A parti vizek vegetációja, a hínár és több algafaj kiváló élőhelyet biztosít a halaknak, ezért a madárállomány is hatalmas. A legfontosabb itt előforduló madárfaj a flamingó, a pelikán, a kócsag, a kanalas gém, a kormorán, a rózsás gödény, a csér, a cankó, a parti lille, és a szalonka. 250px Vadán, Singetti, Tisit és Valáta erődvárosai 1996 Kulturális (III)(IV)(V) Hivatkozás: 750Vadán, Singetti, Tisit és Valáta erődvárosait a 11. és a 13. század között alapították, később fontos iszlám vallási központokká fejlődtek. A Szaharát átszelő kereskedelmi útvonalak pihenőhelyeként szolgáló települések egy-egy termékeny völgy vagy oázis mellett épültek. Fontos feladatuk volt a vallási nevelés, így a települések a mecsetek köré épültek. Valáta fontos kereskedőváros volt, a 11. és a 12. században neves korániskolával és gazdag könyvtárral rendelkezett. Szorosan egymás mellé épített lakóházait vörösesbarna agyaggal borították be. Vadánt és Tisit a 12. század közepén alapították, Signettit a 13. században. Ez utóbbi az ország belsejének egyik leghíresebb sivatagi települése volt, a Mekkába induló zarándokok találkozóhelye. A városoknak raktárakat és szállást kellett biztosítaniuk a kereskedőknek és az üzleti ügyekben átutazóknak, ezek az igények formálták a kszúrnak nevezett városrész szerkezetét, amely alkalmazkodott a szélsőséges éghajlati körülményekhez. A belső udvaros épületek jellemzően a négyszögletű minarettel ellátott mecset körüli szűk utcákban álltak. A települések jelenleg romos állapotban vannak.
Elhelyezkedésük
Javasolt helyszínek MegnevezésKépTípusKritériumÉvLink Azougui kultúrtáj 150px KulturálisIII, IV, V, VI 2001 1545 Kumbi Saleh régészeti helyszíne 150px Kulturális III, IV, V, VI 20011546 Tegdaoust régészeti helyszíne 150px KulturálisIII, V 2001 1547 Források Mauritánia az UNESCO világörökség oldalán Mauritánia javaslati listája az UNESCO honlapján
Kategória:Mauritánia világörökségi helyszínei Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint