Felső-eőri Pongrácz Mihály (Veszprém, 1805. május 24.Veszprémi református keresztelési anyakönyv, 21/1805. folyószám – Budapest, 1879. március 22.Budapest–Kálvin téri református halotti anyakönyv, 124/1879. folyószám) orvossebész-doktor, királyi tanácsos, megyei főorvos.
Élete Pongrácz János és Csók Katalin fia. A pesti egyetemen 1835-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1837-ben sebészdoktori titulust szerzett. Előbb Stáhly Ignác (1787–1849) orvos-tanár asszisztense volt, majd 1839-től Losoncon gyakorlóorvos és Nógrád vármegye főorvosa volt. Első császármetszését 1839. augusztus 6-án hajtotta végre. 1864 júniusában a kanyaróban szenvedő Madách Imrét is kezelte.
Cikkei a Társalkodóban (1838. Az ibolyó, melyet Magyar- és Erdélyország 16 ásvány-vizében Tognio Lajos pesti k. orvos professor úr fedezett fel) és az Orvosi Tárban (1839. I. Száj rákfene tökéletes gyógyulása, Császármetszés, 1840. II. Nógrád-Losoncz vidéki idő- és kórjárat 1840-diki áprilisban, 1841. A méhhüvely tökéletes elválása s helyéből kifordulása) jelentek meg.
Műve
Értekezés a csonttörésekről általánosan és különösen. (Orvostudori értekezés. Buda, 1835. Latin czímmel is).
Jegyzetek
Források
Kiss László: A császármetszés felvidéki úttörője: Pongrácz Mihály (1805–1879)
További információk
Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002. Blanka Šávoltová 2023: Zabudnutý a nedocenený Dr. Michal Pongrácz (1805-1879. In: Stretnutia priateľov histórie Novohradu IX
Kategória:1805-ben született személyek Kategória:1879-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar főorvosok Kategória:Veszprémiek