Barat () falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kanfanarhoz tartozik.
Fekvése Az Isztria középső részén, Rovinjtól 17 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re (közúton 10 km-re) északnyugatra, a Lim-völgytől nyugatra rétek és mészkődombok között fekszik.
Története Területe a középkorban az aquileiai pátriárka fennhatósága alá, a 15. századtól a dvigradi uradalomhoz tartozott. Mivel a velencei és az osztrák területek határán feküdt gyakran volt háborús összetűzések színhelye, ezért lakossága szinte teljesen kipusztult. A település újranépesülése azzal a népesség vándorlással van kapcsolatban, amikor a 16. század végén és a 17. század elején a török elől Dalmáciából nagy számú horvát menekült érkezett az Isztriára. A településnek 1880-ban 158, 1910-ben 220 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 59 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő és olajbogyó) és állattartással (juh és szarvasmarha) foglalkoznak.
Nevezetességei Barat és Červari között található a kora román bencés Vasas Szent Péter (sv. Petar u Okovima) templom, homlokzata elé épített loggiával, három félköríves apszissal, a déli falához épített ciszternával. A templom közelében találtak 1912 előtt egy ezüst ereklyetartót és egy láncos ezüst keresztet a „Petrus votum solvit” felirattal. A mai templom 1689-ben épült.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 158 180 195 220 944 502 254 241 185 172 115 93 69 59
További információk Kanfanar község hivatalos oldala Barat az Istrapédián Barat az Istarska enciklopédián Templomok és kápolnák az Isztrián
Jegyzetek
Kategória:Isztria megye települései Kategória:Isztria települései