A Ciklon–4 ukrán háromfokozatú űrhajózási hordozórakéta terve volt.
Története A Szovjetunió felbomlását követően az ukrán űrkutatás programja (tervezés, kutatás, gyártás) kissé visszaesett. Utolérve magát, 2002-ben megkezdte a Ciklon–3 hordozórakétát váltani kívánó új hordozóeszköz tervezését, tesztelését és gyártását, amit a nemzetközi kereskedelem szolgálatába kíván állítani. Brazíliával kötött gazdasági megállapodás alapján az egyenlítő közelében elhelyezkedő Alcântara városhoz közel felépítenek egy űrközpontot.
Ukrajnában a Dnyipropetrovszki Déli Gépgyár (Pivdenmas) a fővállalkozója a Ciklon–4 gyártásának. Közreműködésével épül az Alcântara Indítóközpont. A fejlesztés és az űrbázis építése politikai döntés, valamint pénzügyi okok miatt jelentős késéssel számol. Viktor Andrijovics Juscsenko ukrán és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökök megállapodtak abban, hogy legkorábban 2014-ben indítanak rakétát. A brazil fél később kilépett a projektből, a rakétafejlesztési program nem valósult meg. A Ciklon–4 képezi az alapját a későbbi Ciklon–4M projektnek.
A rakéta alkalmazását segítő űrközpontok: az Alcântara Indítóközpont, a Bajkonuri űrrepülőtér és a Pleszeck űrrepülőtér.
Felépítése Motorok: első fokozat: RD-261 + RD-855 Vernier Tolóereje: 3032 kN Üzemidő: 120 másodperc Üzemanyag: /UDMH második fokozat: RD-262 + RD-856 Vernier Tolóereje: 941 kN Üzemidő: 318 másodperc Üzemanyag: /UDMH harmadik fokozat: RD-861K (több gyújtási képesség, háromszor nagyobb hajtóanyag befogadás) Tolóereje: 7.91 kN Üzemidő: 370 másodperc Üzemanyag: /UDMH Tömege: 198 tonna Magassága: 40 méter Átmérője: 3 – 4 méter Pályamagasság: geostacionárius pályára 1,5 tonna, közbenső pályákra (500 kilométer) 5 – 5,5 tonna terhet lesz képes felemelni, pályára állítani. Irányítórendszere (hardver, szoftver nyugati termék) nagy pontossággal támogatja pályára állást A rakéta burkolóanyaga az Ariane–4 fejlesztésénél alkalmazottal megegyező
Források
Kategória:Ukrán hordozórakéták