10. királya volt. I Jung (이융) néven született, és 1494-1506 között volt uralkodó. Feljegyzések szerint ő volt a Csoszon-dinasztia legrosszabb uralkodója, zsarnoknak tartották. Két véres tisztogatás írható a számlájára, hatéves korában kivégezték az édesanyját, és megszállottan kereste a gyilkosait, hogy bosszút álljon a halálán. Mindenkit, aki gyanús volt, kivégeztetett a testőreivel, így a népe rettegett tőle. Puccsal távolították el a trónról és száműzték. Sosem kapott posztumusz nevet, sírja egyszerű hercegi rangú.

Anyja kivégzése

Jun királyné király ágyasa volt, haláláig, aki a király első felesége volt. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért sürgette a második feleségét, hogy biztosítsa a királyi ház utódját. királynét szépsége miatt vette feleségül 1476-ban. Néhány hónappal később megszületett első fiuk , aki később a herceg nevet kapta. A királyné rendkívül heves vérmérsékletű és féltékeny volt király ágyasaira, az egyiket meg is mérgezte 1477-ben. 1479-ben kezet emelt a királyra, ezzel karmolási sebek keletkeztek az arcán. A király mindent megtett, hogy elfedje arca sebét, de az anyja, felfedezte a karcolást, és száműzte királynét, aki rengetegszer próbált meg visszatérni. A király megelégelte ezt, ezért 1482-ben méreg általi halálra ítélte a királynét.

Tisztogatások

király 1494-ben halt meg, a fia követte a trónon. Az első években kifejezetten kedves király volt, szerette a népét. Emellett bölcs volt, aki megerősítette a nemzetvédelmet és segítette a szegény embereket. De nemsokára megmutatkozott a zsarnok énje, amikor az egyik oktatóját megölte. Megpróbálta helyreállítani anyja posztumusz címét. A kormányzati tisztviselőkhöz tartozó politikai frakció () elégedetlen volt király végakaratával, és mindent megtettek, hogy ne valósuljon meg. 1498-ban , tanítványa felvett egy paragrafust a királyi feljegyzésekbe, miszerint Szedzso király trónra lépése illegitim volt 1455-ben. t és követőit felségárulással vádolta meg a rivális frakció, és ez elég ok volt királynak, hogy a frakció tagjait kivégeztesse. Ez volt az úgynevezett első irodalmár-tisztogatás (무오사화 戊午士禍).

1504-ben elárulta a királynak anyja halálának részleteit, megmutatta neki az egyik véres ruhadarabot, amire állítólag vért hányt, miután megitta a mérget. A király ezután apja két ágyasát halálra verte, miután őket tartotta felelősnek anyja haláláért. A király összeveszett nagyanyjával, királynéval és úgy a falhoz szorította, hogy belehalt. Posztumusz nevet adott anyjának, aki a királyné nevet kapta. A király végül felnyittatta (한명회) sírját, és levágatta a fejet a testről. Számos olyan tisztviselőt is kivégeztetett, akik korábban támogatták anyja megmérgezését. Ez volt a második irodalmár-tisztogatás 1504-ben (갑자사화 甲子士禍).

Oktatás visszaszorítása A konfuciánus tudósokat képző t bezáratta a király és szórakozóhellyé alakította át. Egy lakóövezetet is lerombolt, kilakoltatva a lakosokat, és vadászterületetté alakíttatta. Kényszerítette az embereket, hogy újabb szórakozóhelyet építsenek neki. A köznép plakátokon gúnyolta a királyt, hangul írással, mely kiváltotta az uralkodó haragját, ezért betiltotta a hangul használatát.

A miniszterek egyre hevesebben tiltakoztak a király tettei ellen, aki ennek hatására eltörölte a Cenzúrahivatalt és a t (könyvtár és kutatóközpont, melynek tagjai konfuciánus tanítások segítségével tanácsot adtak a királynak). Elrendelte, hogy a miniszterek a következő feliratot hordozzák magukon: „A száj ajtó, mely katasztrófát enged be. A nyelv kard, mellyel fejet vágnak le. A test addig lesz békében, míg a száj csukva van, s a nyelv mélyen legbelül.” (口是禍之門 舌是斬身刀 閉口深藏舌 安身處處牢)

Trónfosztás 1506-ban a király uralkodásának 12. évében hivatalnokok egy csoportja (elsősorban , , és összeesküvést szerveztek a király ellen. Szeptember 2-án puccsot hajtottak végre, leváltották a királyt és helyére a féltestvére, nagyherceg került. Herceggé fokozták le, majd száműzték szigetére, ahol két hónap múlva meghalt. Egyik ágyasa, , akit a végzet asszonyának neveztek, végig bátorította a királyt, ezért lefejezték. fiatal fiait szintén megölték.

Család Apa: koreai király (성종) Anya: királyné a hamani klánból. (제헌왕후 윤씨) Hitvesek: hercegnő a Sin klánból (거창군부인 신씨, 1472–1537; később címétől megfosztott) hercegnő (휘신공주 이수억) címétől megfosztott koronaherceg (폐세자 황) nagyherceg (창녕대군) hercegnő (복억공주) címétől megfosztott királyi hitves a klánból (폐빈 조씨) (숙용 전씨) Kim (숙원 김씨) (숙의 이씨) herceg (양평군) herceg (왕자 이돈수) lánygyermek (숙용 장녹수, ?–1506) (이영수) lánygyermek (숙용 우씨)

Ábrázolása a filmművészetben A palota ékköve sorozat első néhány epizódjában szerepelt, ahol kegyetlen zsarnokként mutatták be, aki Korea történelmének legrosszabb királya volt.

A nagy sikerű A király és a bohóc című filmben kegyetlen, elmeháborodott királyként ábrázolták.

A lázadó: Hong Gil Dong című sorozat uralkodásának éveiben játszódik, az ő uralkodása az egyik fő történetszál.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:I-dinasztia Kategória:1476-ban született személyek Kategória:1506-ban elhunyt személyek Kategória:Csoszon uralkodói