Az euróérmék az Európai Unió közös pénznemének, az eurónak érméi, melyeknek sajátossága, hogy fejoldaluk a kibocsátó ország szerint változik. Az euró jelenleg 27 európai ország közös pénzneme, így az Európai Unió 21 tagállamának, 4 törpeállamnak illetve Montenegrónak és Koszovónak; közülük érmék előállításra 25 államnak van joga. Euróövezeti szinten minden pénzérmékkel kapcsolatos kérdést az Európai Bizottság koordinál. Az euró készpénz – így érmék és bankjegyek – formájában elsőként 2002. január 1-jén került forgalomba. A közforgalmú érmék címletei az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centesek illetve az 1 és 2 eurósok.
Az érmék mint fizetőeszközök Euró- és eurócentérmék kibocsátására a 20 eurózónabeli állam, továbbá Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán jogosult. Az érmék minden eurót használó országban érvényes fizetőeszköznek minősülnek, függetlenül előállítási helyüktől.
Az érmék megjelenése
Az érmék nyolc különböző névértékben készülnek, ezek az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centesek, továbbá az 1 és 2 eurósok.
Az érmék kinézetéről és az érvényes címletekről a Tanács 975/98/EK rendelete rendelkezik.A Tanács 975/98/EK rendelete (1998. május 3.) a forgalomba hozatalra szánt euro-érmék címleteiről és technikai jellemzőiről
Az azonos névértékű ércpénzek megjelenése egységes: alapvető tulajdonságaik – a 2 euróst leszámítva – (méret, súly, szín, ötvözet, élminta), illetve írásoldali véseteik megegyeznek (függetlenek az előállítás helyétől). Az érmék fejoldali vésete az előállító országra jellemző, nemzeti jellegű.
Az írásoldal
Az euróérmék két oldala az érme címletét tartalmazó úgynevezett egységes oldal és az úgynevezett nemzeti oldal. Előbbi az ugyanazon címletű érméknél mindig azonos, függetlenül attól, hogy az euróérmét melyik ország nemzeti bankja állította ki. Az egységes oldalakat a belga Luc Luycx tervezte.
Az 1, 2 és 5 centes érmék Európa helyzetét mutatják a földgolyón. A 10, 20 és 50 centesen az Európai Uniónak a 2004-es bővítés előtti tagállamai láthatók külön-külön (tehát például Magyarország nem szerepel). Az 1 és 2 eurós az Uniót ábrázolja, szintén az újonnan csatlakozott államok nélkül. Az új tagállamok nem kerültek föl automatikusan az érmékre a 2004-es bővítés után; 2007-től kerültek forgalomba az új érmék, amelyeken már egész Európa látható. Ekkor viszont az EU egész területén megváltoztatták az érmék egységes oldalát. A régi írásoldallal ellátott érmék ettől függetlenül továbbra is forgalomban maradnak.
Szlovénia belépésével végleg szükségessé vált az érmék írásoldalának megváltoztatása, az új tagállamok feltüntetésére. Néhány ország ezt már 2007-ben megtette, mások 2008-ban tértek át az új írásoldalra.
A fejoldal A fejoldal kialakítása országonként eltérő, így ez alapján azonosítható az előállító állam (ezért a fejoldalt hívják „nemzeti oldalnak” is); 2007 elején összesen 16 ország 19 (a verdejeles különbségekkel együtt 25) érmesorozata, azaz – az emlékérméket nem számítva – 144 különböző érme van forgalomban.
A fejoldalon mindig szerepel a tizenkét csillag, egy keltezési dátum és egy szimbolikus ábra vagy portré; a görög érméken feltüntetik továbbá a pénznem nevét görög betűkkel. A dátumozás rendszerint a forgalomba hozatal évére utal, de a belga, finn, francia, holland és spanyol fémpénzekre – a helyi hagyományoknak megfelelően – a készítés éve kerül. Így a legkorábbi keltezésű közforgalmú euróérme 1999-es.
A kép egy helyi vonatkozású szimbólum vagy egy neves személy (király, királynő vagy egyházfő) arcképe. A nemzeti oldalak vésetei névértékhez kötöttek. A legtöbb ország három különböző mintát veret a nyolc érmére; Észtország Belgium, Hollandia, Írország, Litvánia, Luxemburg és a Vatikán egy vésetet használ; Ausztria, Görögország, Olaszország, Szlovénia és San Marino pedig mind a nyolc címlethez különböző fejoldalt rendel, így ez utóbbi országok érméinek névértéke pusztán a fejoldal alapján is megmondható. A monarchiák érméin (Spanyolország és Monaco kivételével) az uralkodó arcképe szerepel.
A nemzeti oldal mintáit az egyes országok szabadon változtathatják meg; a változtatás életbe léptetése előtt az Európai Bizottságon keresztül célszerű tájékoztatniuk a valutaunió többi tagállamát.A Bizottság ajánlása (2008. december 19.) a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról Mindazonáltal a 2002-ben forgalomba hozott első sorozathoz képest eddig csak hat állam: Belgium, Hollandia, Monaco, San Marino, Spanyolország és Vatikán módosította érméi fejoldali vésetét.
Az egyházi állam ércpénzei alapján beazonosítható a mindenkori egyházfő: az első sorozaton (2002–2005) a néhai II. János Pál pápa portréja, a második sorozaton (2005) az ő halála után ideiglenes államfő szerepét betöltő bíboros kamarás (camerlengo) címere és az Apostoli Kamara emblémája, míg a harmadik sorozaton (2006–2014) XVI. Benedek pápa arcképe szerepel. Ezt a Ferenc pápa arcképeivel készült negyedik sorozat (2014-2017) követi. Majd az ötödik sorozatot (2017-) Ferenc pápa címere díszíti. Az érmék kizárólag forgalmi sorokban jelennek meg; ez a gyakorlat 2008-ig nem változott.EKB-honlap: a Vatikánváros euróérméinek nemzeti oldaláról Monacóban 2001 óta vernek euróérméket, de III. Rainier herceg 2005-ös halála után 2006 végén bocsátották ki az II. Albert monacói herceg uralma alatt forgalomba kerülő érméket. 2006-ig még csak rendkívül kis példányszámban, díszdobozban és Proof (tükörfényes) minőségben vertek ilyen érméket, mivel 2004-től 2006-ig csak Proof érmék készültek Monacóban. 2007-ben 64 286 darab 1-és 2 eurós érmét készítettek, mindkettőt verdefényes kivitelben. 2003-ban csak 10, 20, 50 centes, 1 és 2 eurós, 2005-ben csak 1, 2 és 5 centes jelent meg. 2008-as kiadásról még nem érkezett hír.
A motívumok eloszlását mutató táblázatokban az országokra kattintva a szimbólumok háttere is megismerhető.
Az eurózóna országaiban kiadott euróérmék fejoldalán lévő motívumok címletek közti eloszlásaOrszág1 eurócent2 eurócent5 eurócent10 eurócent20 eurócent50 eurócent1 euró2 euróAusztriaTárnics virágHavasi gyopárAlpesi kankalinSzent István-székesegyházA Belveder palota kapujaA Szecesszió Háza BécsbenWolfgang Amadeus Mozart arcképeBertha von Suttner arcképeBelgium1. sorozatII. Albert belga király2. sorozatII. Albert belga király (módosított)3. sorozatFülöp belga királyBulgáriaMadarai lovasCiprusMuflonKüréniai hajóroncsPómoszi bálványÉsztországÉsztország térképeFinnországOroszlánRepülő hattyúkHamvas szederFranciaország„Marianne”Magvető nőFaGörögországGályaKorvettTankhajóRigasz Velesztinlisz-Fereosz portréjaJoánisz Kapodísztriasz portréjaElefthériosz Venizélosz portréjaBagolyZeusz bikaként EuropévalHollandia1. sorozatBeatrix holland királynő2. sorozatVilmos Sándor holland királyHorvátországGlagolita jelNikola TeslaNyestHorvátország térképeÍrországHárfaLettországLettország kisebb címereLettország nagyobb címereA „lett asszony” képeLitvániaCsatába vágtázó középkori lovasLuxemburgHenrik nagyhercegMáltaImnajdrai ősi oltárMálta címereMáltai keresztNémetországKocsányos tölgy leveleBrandenburgi kapuSasOlaszországCastel del MonteMole Antonelliana toronyColosseumVenus istennő arcképeA lépő ember izmainak szobraMarcus Aurelius lovas szobraVitruvius-tanulmányDante Alighieri portréjaPortugália1134-es királyi pecsét1142-es királyi pecsét1144-es királyi pecsétSpanyolország1. sorozatSantiago de Compostela katedrálisaMiguel de CervantesI. János Károly2. sorozatSantiago de Compostela katedrálisa (módosított)Miguel de Cervantes (módosított)I. János Károly (módosított)3. sorozatVI. FülöpSzlovákiaA Kriván csúcsaA pozsonyi várSzlovák címer a kettős kereszttelSzlovéniaGólyaHercegek köveA csillagokat vető földműves képeA Szabadság Katedrálisának rajzaA lipicai ménes lovaiA Triglav hegycsúcsPrimož Trubar portréjaFrance Prešeren sziluettje
Az eurózónán kívüli törpeállamok euróérméinek motívumainak eloszlásaOrszág1 eurócent2 eurócent5 eurócent10 eurócent20 eurócent50 eurócent1 euró2 euróAndorraPireneusi zergeA Szent Márton-templom és a benne található Krisztus-ábrázolásCasa de la Vall, az andorrai parlament épületeAndorra címereMonaco1. sorozatHercegi címerHercegi pecsétIII. Rainier herceg és Albert trónörökösIII. Rainier herceg2. sorozatII. Albert herceg monogramjaII. Albert hercegSan Marino1. sorozatA Harmadik ToronyA Szabadság emlékműveAz Első ToronySan Marino bazilikájaSzent Marinus arcképeA "Három torony" képeSan Marino címereA San Marinó-i Köztársaság Palotája2. sorozatSan Marino címereA VároskapuSzent Kvirin-templomSzent Ferenc templomA Titano-hegy a Három toronnyalSzent Marinus arcképeA Második ToronySzent Marinus arcképeVatikán1. sorozatII. János Pál pápa képe2. sorozatA bíboros kamarás (camerlengo) címere3. sorozatXVI. Benedek pápa képe4. sorozatFerenc pápa képeBal profilPortréJobb félprofil5. sorozatFerenc pápa címere
Fizikai paraméterek Címlet Átmérő Vastagság Tömeg Anyag Perem Mágneses-e? 1 cent 16,25 mm 1,67 mm 2,30 g vörösréz-bevonatú acél sima igen 2 cent 18,75 mm 3,06 g sima, hornyolt 5 cent 21,25 mm 3,92 g sima 10 cent 19,75 mm 1,93 mm 4,10 g „északi arany” (89% réz, 5% alumínium, 5% cink, 1% ón) durván recézett, formázott nem 20 cent 22,25 mm 2,14 mm 5,74 g sima, „spanyol virág” alakú 50 cent 24,25 mm 2,38 mm 7,80 g durván recézett, formázott 1 euró 23,25 mm 2,33 mm 7,50 g külső rész: sárgaréz–nikkel 75% réz, 20% cink, 5% nikkel)belső rész: vörösréz–nikkel, nikkel, vörösréz–nikkel rétegek szakaszosan recézett gyengén 2 euró 25,75 mm 2,20 mm 8,50 g külső rész: vörösréz–nikkel (75% réz, 25% nikkel)belső rész: sárgaréz–nikkel, nikkel, sárgaréz–nikkel rétegek feliratos, finoman recézett
Érmehamisítás
2006-ban a forgalomban levő közel 68 milliárd közforgalomú euróérméből becslések szerint 10 millió volt hamis.Népszabadság Online: Tízmilliónál is több hamisított euróérme az utcán (2006. március 28.) Ezek többsége 1 és 2 eurós; a centeket – a viszonylag magas előállítási költség miatt – nem éri meg hamisítani. A hatóságok 2006 áprilisáig 365 ezer hamis érmét vontak ki a forgalomból; az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ez alapján úgy becsüli, hogy „500 000 forgalomban lévő valódi érmére kevesebb mint egy hamis érme jut”.Népszabadság Online: Euróérmék: vigyázat, hamis! (2006. április 10.)Európai Csalás Elleni Hivatal: Áttekintő oldalak A hatóságok évről évre növekvő számú esetben lelnek érmeutánzatokra. Mindazonáltal az eddig kiszűrt hamisítványok mennyisége még mindig jóval alacsonyabb, mint a korábbi nemzeti valuták forgalomban volt hamis érméinek száma.EurActiv.hu: Euróérme-hamisítás 2005-ben (2006. január 16.) A hamisítványok kiszűrését nehezíti, hogy a legtöbb utánzat a német 2 euróst mintázza, amely egyébként is a leggyakoribb euróérme, illetve hogy az érmékre kevésbé figyelnek oda az elfogadóhelyeken.EurActiv.hu: Euróhamisítás: a német 2 eurós a legnépszerűbb (2006. március 29.) A jól beállított automaták mindazonáltal nem fogadják el a hamis érméket.
Emlékérmék
A közönséges érméken túl az egész valutaközösségben legális fizetőeszköznek minősülnek az emlékérmék (commemoratives), amelyek alkalmi fejoldallal készített 2 eurósok. Egy állam egy félévben egy emlékérmét mutathat be, tehát egy évben kettőt (korábban csak egyet adhattak ki évente); az egy típusú érmékből kiadható maximális példányszámot előre meghatározzák, ám közös kiadás alkalmával és a klasszikus verettel együtt akár háromféle 2 eurós is készülhet egy országban egy évben. Az első emlékérme a 2004-es athéni olimpiai játékok tiszteletére készült, azóta minden ország bocsátott ki ilyen pénzdarabokat.EKB-honlap: 2 eurós emlékérmék
Gyűjtőknek szánt érmék