Dedinai és hodochini Dedinszky József (Makó, 1823. – Apátfalva, 1876. július 2.)Makói evangélikus egyházközség halotti anyakönyve, 10/1876. ügyvéd, politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban, később Csanád vármegye alispánja.
Életpályája Az 1848-1849-es országgyűlésen Csanád vármegye képviselőjeként vett részt, az országgyűlés alsóházának egyik korjegyzője volt. Az Országos Honvédelmi Bizottmány Csanád megyei honvédtoborzási kormánybiztossá nevezte ki.1848. szeptember 17-től az OHB 633. rendelete alapján, Hadtörténelmi Közlemények 1998. 1. szám, Függelék: Az 1848-49-es kormánybiztosok adattára, 57. oldal. A magyar országgyűlés alsóházának 1848. szeptember 18-i ülésén az urbéri viszonyok azonnali megszüntetését javasolta. A képviselőház 1848. december 11-i ülésén a magyar korona meglétének és állapotának vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tagjának választották.dr. Sebestény Sándor történész, ny. országgyűlési szakfőtanácsos, főiskolai docens, Polgári Szemle 2012. decemberben megjelent 8. évfolyam 3-6. számAz 1848/49. évi országgyűlés. Bev.: Beér János, Csizmadia Andor, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954, 330–331. o. Képviselősége alatt több önálló indítványt is tett, például „a csatában elvérző nemzetőrök családainak kitartásáról”,Hivatkozik rá:Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század. Szeged, 1978Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875 228. o. legnagyobb jelentőségű javaslata 1848. december 30-án „az urbéri kárpótlás végrehajtása iránt hozandó határozat tárgyalása elhalasztásáról” szólt,Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története 1898.Deák Ferencz beszédei, II. kötet 1848-1861. Összegyűjtötte: Kónyi Manó, Budapest, Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1886. 145. oldal indoklása szerint: „bűnnek tartaná, ha a „jelen veszélyes időkben” ilyen kérdés tárgyalásával „a haza védelmétől" zárnák el az utat”.
1849. március 2-ától a képviselőház igazoló bizottmányának tagja, áprilistól a Radicál Párt tagja lett, megszavazta a trónfosztást is.
A szabadságharc alatti tevékenységéért annak leverése után a „főbenjáró bűnösök” közé sorolták, és a császári törvényszék 1850. július 31-én felségárulás miatt halálra ítélte,Magyar Hírlap, 1850. augusztus 4.Vasárnapi Újság 1894. április 15. 41. évfolyam 15. szám de uralkodói kegyelem révén mentesült az ítélet végrehajtása alól, és a büntetést kegyelemből 3 évi várfogságra változtattak.Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1999. Studium Historica 2. (Szeged, 1999.) 367. oldal Ügyvédi tevékenységétől eltiltották, utazási korlátozását 1856-ban oldották fel. 1860. decemberétől Csanád vármegye főügyésze, majd alispánja. A nagylaki választókerületben 1861-től 1876-ban bekövetkezett haláláig több választás alkalmával is országgyűlési képviselővé választották. Felirati párti országgyűlési képviselő 1861-ben, dokumentálhatóan 1865-től a Deák-párt tagja, és e párt képviseletében nyerte a nagylaki választókerületben az 1865-ös, az 1868-as, valamint az 1872. évi országgyűlési választást a balközépi Szontagh Pál ellenében.
1871-ben Csanád vármegye alispánjává választották, ezt a tisztséget 1876-ban bekövetkezett haláláig látta el.Csanád megye Levéltára 1710-1950 (A Csongrád megyei Levéltár kiadványai I. Szeged, 1984.) A kapitalizmus kora 122. oldal www.archivportal.arcanum.hu keresés: Dedinszki József névre. Uo. 261. oldal Csanád megye alispánjai 1740-1950. listájában is szerepel.
A magyar zene, ezen belül is a magyar cigányzene népszerűsítője és támogatója volt, Nyizsnyay Gusztáv nagy mecénásának is számított. Ő szervezte Reményi Ede hegedűművész makói koncertjét, amelyre a művészt személyesen szállította a városba, és látta vendégül ottani tartózkodása alatt.
1876-ban, 53 éves korában önkezével vetett véget életének. Tettének oka a korabeli híradások szerint az volt, hogy „jót állt másokért, akik cserben hagyták”. Nejének, klobusiczi Blaskovics Saroltának (1840-1881) írt búcsúlevelében azt írta: „Becsületérzésem nem engedi, hogy életben maradjak.” Tettének oka valószínűsíthetően összefügg azzal, hogy a csanádmegyei pénztárban tizenötezer forint hiányt találtak. Halála alkalmából a Fővárosi Lapokban így méltatták: „Dedinszky, ki már a 48-diki parlamentnek is tagja volt, Csanádmegye alispánja és négy ízben volt országgyűlési képviselője, a közügyek régi bajnoka, jólelkű és igen népszerű férfiú volt, kit csak a legsúlyosabb anyagi viszonyok vihettek a kétségbeejtő lépésre. Makó középületein gyászlobogók hirdetik a veszteséget és a közönség részvétét. Az elhunyt alispán 53 éves volt.”
Felesége, Blaskovics Sarolta, férje halála után Ó-Bessenyőn telepedett le, és az ottani vöröskereszt nőegylet megalapítója, majd alelnöknője lett. 1881-ben 41 éves korában rövid betegség után halt meg.
Jegyzetek
Források
Az 1861-es országgyűlés képviselőházának naplója Az 1865-ös országgyűlés képviselőházának naplója Az 1869-es országgyűlés képviselőházának naplója Az 1872-es országgyűlés képviselőházának naplója Máriássy Béla: A Magyar Törvényhozás történelme Felletár Béla – Makói prímások és zenészdinasztiák Sebestény Sándor: Országgyűlési vizsgálóbizottság 1848-ban Magyarország tiszti cím- és névtára, 1. évfolyam, 1873. 49. és 70. oldal Magyarország tiszti cím- és névtára, 2. évfolyam, 1875. 42. és 61. oldal Gyászjelentése
További információk Dr. Barna János - Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, , ifj. Gaál László ny. VIII, 241 o. reprint kiad. Bp., Heraldika Kiadó, 1998. Nemes családok. (Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede). Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., . Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kormánybiztosai Kategória:Országgyűlési képviselők (Deák Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1848–1849) Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869) Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:1823-ban született személyek Kategória:1876-ban elhunyt személyek Kategória:Csanád vármegye alispánjai Kategória:Makóiak József 1823 Kategória:Öngyilkos politikusok Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Kegyelemben részesült magyarok