A Szerény hivatalnok kertje (hagyományos kínai: 拙政園, egyszerűsített kínai írás: 拙政园, pinjin, hangsúlyjelekkel: Zhuōzhèng Yuán) a négy leghíresebb hagyományos kínai kert egyike városában, egyben a legnagyobb közülük. Neve más fordításban az Egyszerű ember politikája kert (Plain Man's Politics Garden) néven is előfordul. (A másik három kiemelt fontosságú kert a Hálók mesterének kertje, a Megmaradt kert és az Oroszlánliget.) 1997-ben lett a világörökség része. Sokan ezt a parkot tartják Dél-Kína legszebb kertjének.
Története thumb|left|180px| képe a kertről a 16. századból A kert első változata a déli korszakában épült, 1131 és 1162 között. Később azonban sok kézen ment át és többször jelentősen átalakították.Lou Qingxi (2011). Chinese gardens. Cambridge: University Press. A idején egy templom kertje lett.
1513-ban , a Ming-dinasztia néhány évvel korábban visszavonult császári tisztviselője és költő építtette újjá a Ming-hódítás idején felégetett kertet, amikor apja halála után, viharos karrierjét feladva, minden figyelmét ennek a kertnek a újjáalkotására fordította.Craig Clunas (1996).Fruitful Sites: Garden Culture in Ming Dynasty China. Durham: Duke University Press. Nagy segítségére volt ebben barátja, (1470-1559), a kor neves festője. A kert nevét, aminek első említése 1517-ből maradt fenn a korának tudós írója, egy soráról kapta és a közélettől való visszavonulás vágyát fejezi ki.
A kert 16 év munkája után készült el 1526-ban. egy tanulmányt is közzétett róla, valamint 31 festményben és az azokhoz írt egy-egy költeménnyel is megörökítette annak szépségeit 1533-ban. 1551-ben további 8 festményt készített a kert részleteiről. A hagyomány szerint a bejárat melletti bokrokat is a híres festő ültette, és a kertben sokfelé megtalálhatók az ő kalligráfiájával díszített táblák.
A tulajdonos fia azonban szerencsejátékon elvesztette a kertet és az újabb és újabb tulajdonosok birtokába került, ami a kínai szokásoknak megfelelően jelentős módosításokkal is járt. 1631-ben a kertet fel is osztották. 1860-ban középső része , a tajping-felkelés egyik vezetőjének a tulajdona lett, aki újra átalakíttatta azt, és a kert jelenlegi formája fő vonalaiban ebből a korból származik.
1949-ben a kert három részét egyesítette a kínai kormányzat és restaurálva 1952-ben megnyitotta azt a nagyközönség előtt. 1997-ben a kert az UNESCO világörökségi listájára került.
A kínai hagyomány szerint , A vörös szoba álma című klasszikus kínai regény szerzője tizenéves korában e kertben élt. Ezért úgy tartják, hogy a regény cselekményének színteret adó kertet az író a Szerény hivatalnok kertjében szerzett ifjúkori tapasztalatai alapján rajzolta meg.
Leírása thumb|Részlet a kertből A kert pavilonjai, tavacskái, szigetei és hídjai bonyolult útvesztőt alkotnak. Három fő részből áll egy nagyobb tó körül. A kertben összesen 48 különböző épület, 21 különösen idős fa, és több mint 700 i stílusú miniatűr, cserépben nevelt fa, bonszai van.Suzhou, 2009 A lakóház a park déli részén áll. A központi rész tavai és sziklakertjei valószínűleg a korai -korból származnak, ez a kert leglátványosabb része. Itt látható a Halhatatlanok szigeteire emlékeztető három szikla, a kínai kertek egyik szinte elengedhetetlen dísze. A nyugati rész kialakítása a 19. századi állapotot tükrözi, keletit azóta is renoválták.Craig Clunas (1996). Fruitful Sites: Garden culture in Ming Dynasty China. Durham: Duke University Press, citing Liu Dunzhen (1936). Suzhou gudian yuanlin (Classic gardens of Suzhou). Zhongguo jianzhu chubanshe
Jegyzetek
Források
További információk
Terebess Gábor honlapja Szucsou klasszikus kertjeiről
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Szucsou klasszikus kertjei
Kategória:Kínai kertek Kategória:Kínai AAAAA-besorolású turistalátványosságok Kategória:Szucsou Kategória:Kína turizmusa