Dedinszky Erika (Budapest, 1942. január 26. – 2022. július 26.) költő, műfordító, egyetemi tanár. A nyugati magyar emigráns irodalom, a nyugat-európai magyar avantgarde képviselője. 1956 óta Hollandiában élt.
Élete Szüleivel az 1956-os forradalom után emigrált külföldre. Középiskolai tanulmányait Magyarországon kezdte, Hollandiában fejezte be. A Nijmegeni Egyetemen francia nyelvet és irodalmat, filozófiát hallgatott.A magyar irodalom története 1945-1975. IV. kötet, Akadémiai Kiadó Budapest, 1981-1990. A Mandala című holland avantgárd folyóirat társszerkesztője, a Holland Kulturális Minisztérium munkatársa, majd a Film International és a Poetry International magyar részlegének gondozója.
A kétnyelvű művész rendkívül sokat tett a magyar és holland irodalom, kultúra egymással való megismertetéséért. Pilinszky János, Csoóri Sándor, Lakatos Menyhért, Örkény István, Galgóczi Erzsébet, Hernádi Gyula műveit fordította hollandra, és több holland költő versét magyarra. Saját műveit magyar és holland nyelven egyaránt publikálta. Hollandiai elismertségét jelzi, hogy szerepel a Holland Költők Enciklopédiájában is.Holland Költők Enciklopédiája Pályája a párizsi székhelyű emigrációs irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, a Magyar Műhelyhez tartozó művészeti közösség keretében indult, a Magyar Műhelynél adták ki első verseskötetét Gyógyfüvek, beszélő állatok címmel. Később a kör „kemény magja” közé sorolták.Magyar Műhely Tagja volt a hollandiai Mikes Kelemen Kör csoportjának, és annak vezetésében is szerepet vállalt. 1971. január–november között a kör elnöke volt. A magyarországi szervekkel való szoros együttműködést, a „szellemi forgalom” kiépítését támogatta, amely nézetével azonban szembekerült a kör konzervatív tagjaival. 1971 novemberében leváltották, majd 1973-ban ki is lépett a Mikes Kelemen Körből, mivel nem értett egyet a körnek „a valóságtól elrugaszkodó, a kedvező nemzetközi helyzetet ki nem használó, sem saját, sem általános érdekeket nem szolgáló magatartásával”.
Aktív szerepet vállalt a Magyarországi Anyanyelvi Konferenciák szervezésében, a III., IV. és V. konferenciák védnökségi tagja volt, és előadásokat tartott a hollandiai magyar kulturális életről.
Művészetét Pomogáts Béla a Magyar irodalom története című műben így jellemzi: „A Nagy László, Juhász Ferenc vagy Kormos István által érvényre juttatott folklorisztikus–szürrealisztikus dalszerűség jelentkezik Máté Imre és Dedinszky Erika népköltészeti hagyományokat ápoló, vagy velük érintkező balladáiban, ráolvasásaiban.MEK
1977-ben jelent meg a legjelentősebb és legnagyobb hatású magyar líra-kiadvány az amszterdami Meulenhoff kiadó gondozásában De torén van het zwijgen (A hallgatás tornya) címmel, amelynek szerkesztő-fordítója Dedinszky Erika volt. A bevezetést írta, és társfordítóként is részt vett a kötet megjelenésében Kibédi Varga Áron. A verseskönyvvel a kortárs magyar költészet bemutatását tűzték ki célul, amely határozott áttörést eredményezett a magyar költészet hollandiai befogadásában. A kötetben helyet kapó hét költő közül négy, Weöres Sándor, Pilinszky János, Csoóri Sándor és Oravecz Imre magyarországi költő, a többiek külföldi magyarok. Tolnai Ottó Szerbiában, a Vajdaságban él, míg Vitéz György Kanadában, Bakucz József pedig az Egyesült Államokban élt és halt meg.
1981-ben Veress Miklóst, 1982-ben Csoóri Sándort, 1984-ben Pilinszky Jánost mutatta be a holland olvasóknak önálló kötetekben. 1981-ben a Martinus Nijhoff-díjat, a legrangosabb holland műfordítói elismerést – az indoklás szerint – három munkájáért kapta: A hallgatás tornya című, hét mai magyar költőt bemutató antológiájáért, Csoóri Sándor holland nyelvű Cantata Profana című versválogatásáért, valamint Örkény István Rózsakiállítás című regényének holland fordításáért. A Tweede Ronde irodalmi folyóirat 1984-es téli száma az ő válogatásában és fordításában mutatta be Gutai Magda, Balázsovics Mihály, Kiss Anna, Thinsz Géza, Tandori Dezső, Orbán Ottó, Kukorelly Endre, Péntek Imre, Takács Zsuzsa, Csáth Géza, Eörsi István és Kertész Ákos műveit a holland olvasóközönségnek.
Épp az akkoriban megrendezett magyarországi holland kulturális fesztivál előkészítésén dolgozott, amikor 1985-ben Budapesten súlyos baleset érte. Aktivitása csökkent, de továbbra is jelen van a magyar-holland irodalmi kapcsolatokban, csendesebben él hollandiai otthonában, de dolgozik, olvas, figyel továbbra is.
Műfordítói hitvallását a következő idézet fejezi ki a legjobban:Új Hevesi Napló, 2000. október, X. évf. 10. szám 35-38. oldal
Díjai és kitüntetései 1981. Martinus Nijhoff díj (a Prince Bernhardt Alapítvány díja) 1985. Bárczi Géza-díj 1986. Pro Cultura Hungarica emlékplakett
Irodalmi művei Megjelent művei, esszéi és interjúi
Gyógyfüvek, beszélő állatok, Paris : M. Műhely, 1973 Horváth Tamás: Kultúránk a világban. Hollandiai mindenesünk. Új Tükör, 1977. 39. szám, 30. oldal Kultúránk a világban. Paulo Rónai vagy Rónai Pál?, Új Tükör, 1978. 10. szám, 42. oldal Színház a máglyán, Mozgó világ. – 6. (1980) 10. , p. 3-13. Avantgarde színház Hollandiában (cikk) Ónodi Éva: Hídépítők, Új Tükör, 1981. 37. szám, 6–7. oldal (Nyilatkozók: Nagy Károly, Sulyok Vince, Kovács Márton, Dedinszky Erika, Püski Sándor) A magyar kultúra ismertetése Hollandiában, A IV. Anyanyelvi konferencia tanácskozásainak összefoglalása. – (1982) , p. 71-75. Folyton valami más, Budapest : Magvető, 1983 Reálisabb önismeret felé – A holland filmművészetről, Filmkultúra. – 20. (1984) 11-12. , p. 86-100. Négy holland költő, Nagyvilág. – 30. (1985) 7. , p. 981-982. Két nyelven, két kultúra költőjeként : beszélgetés Dedinszky Erikával, Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 215-231. Pomogáts Béla: Arcok a nyugati magyar irodalomból 3. Dedinszky Erika írásai elé, NyéK, 1983. 73. szám, 82–83. oldal Pomogáts Béla: Dedinszky Erika írásai elé, NyéK, 1989. 73. szám, 82–85. oldal
Megjelenései antológiákban Új égtájak (Az 1956 óta idegenben élők antológiája), Occidental Press, Washington, 1969 (a verseket válogatta és szerkesztette Gömöri György és Juhász Vilmos) Ismertek minket? Antológia (London, 1971) Az embernek próbája (Amszterdam, 1976) Nyugati magyar költők antológiája, (Bern, 1980) Magyar költőnők antológiája (Budapest, 1997) Vándorének. Antológia (Budapest, 1981) Ötágú síp. Antológia (Budapest, 1992)
Megjelent versei tárgytalan órák februárban (vers), Kortárs. – 22. (1978) 3. , p. 358. alaphiány; jövőm múltja; az egész világon, Mozgó világ. – 5. (1979) 5. , p. 83. szél (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 43. talán most (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 44. párhuzam (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 44. más (vers), Alföld. – 30. (1979) 5. , p. 45. az egész világon de különösen Magyarországon oly nagyon rettegett feminizmus csak ennyi: (vers), Mozgó világ. – 5. (1979) 5. , p. 83. és Ezredvég. – 16. (2006) 10. , p. 19. egyszarvúhoz, rendkívül homorúan, Mozgó világ. – 6. (1980) 4. , p. 85. Csoóri Sándor dallamára (vers), Alföld. – 32. (1981) 5. , p. 5. Hóbaba (vers), Alföld. – 32. (1981) 5. , p. 6. anyák és leányaik; anyák és fiaik, Mozgó világ. – 8. (1982) 5. , p. 116-121. válaszom patak jános sebestyén billentyűs hangszerre írt barátságos mérkőzéseire a mai napon sajnos csak ez lehet:, Műhely. – 5. (1982) 3. , p. 55-57. Pasarét – Kósa Ferencnek, Filmkultúra. – 18. (1982) 11-12. , p. 20-21. öröm zsigmond mellényzsebében (vers), Alföld. – 33. (1982) 5. , p. 7. őskor (vers), Alföld. – 33. (1982) 5. , p. 8. mellékes helyiségek : max ernstnek : (vers), Alföld. – 33. (1982) 5. , p. 9. Mami-lak 1. anyák és leányaik, Mozgó világ. – 8. (1982) 5. , p. 116-119. Mami-lak 2. anyák és fiaik, Mozgó világ. – 8. (1982) 5. , p. 120-121. gyerekmedence (vers), Alföld. – 35. (1984) 6. , p. 34-35. Hotel Royal (vers), Filmkultúra. – 20. (1984) 5-6. , p. 5-6. a zebracsíkos utcai óra, Kortárs. – 28. (1984) 4. , p. 534-535. Szomjúság (vers), Alföld. – 36. (1985) 3. , p. 24-25. repülőn, Életünk. – 22. (1985) 1. , p. 13-15. atlanti ősz, Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 211. ismeretlen ismerős, Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 212. búcsú, Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 213. XI. ker. kanizsai utca 26., Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 213. tengeri scherzo, Életünk. – 22. (1985) 3. , p. 214. Életrajz(ok), Nyelvünk és kultúránk. – 14. (1988) 73. , p. 83. Baleset után, Nyelvünk és kultúránk. – 14. (1988) 73. , p. 84. Ismerősök, Nyelvünk és kultúránk. – 14. (1988) 73. , p. 84. Versek, Magyar Műhely. – 30. (1991) 79. , p. 37-39.
Fordításai hollandra Pilinszky János, Janos Pilinszky, Rotterdam : Rotterdamse kunststichting, 1976 Pilinszky János, Versek, 1976 De toren van het zwijgen: een kcuze uit de moderne Hongaarse poezie. Ford. (A hallgatás tornya), Meulenhoff, 1977. (Hét magyar költő versei) Csoóri Sándor, Cantata profana, Haarlem : In de Knipscheer, 1978 Örkény István, Rozententoonstelling (Rózsakiállítás): regény, Amsterdam : Meulenhoff, 1979 Hernádi Gyula, De vesting (Az erőd): regény, Haarlem : Knipscheer, 1981 Lakatos Menyhért, Berookte beelden (Füstös képek): regény, Amsterdam cop. : Meulenhoff, 1982 Vers vuur: over zigeunerliteratuur uit Hongarije, Haarlem, 1982. (antológia) Galgóczi Erzsébet, Met andere ogen (Törvényen belül): regény, Haarlem : Knipscheer, 1983 és 1986 Pilinszky János, Krater : (gedichten), Vianen : Kwadraat, 1984 Pilinszky János, Gesprekken met Sheryl Sutton : een tekstcollage, Amsterdam : s.n., 1985 Veress Miklós: Muziekstukken, Haarlem 1981. (válogatás a Porhamu című kötetből)
Fordításai magyarra Regények, antológiák Félbemaradt mennydörgés : tizenegy holland elbeszélő, Budapest : Európa, 1976 Álcázott fény : Tiz holland költő : Antológia, Budapest : Európa, 1981 Nooteboom, Cees, Szertartások : regény, Budapest : Európa, 1986
Versfordításai magyarra Nooteboom, Cees, Leszáll az este, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 998. Nooteboom, Cees, Egy másik vers Ibizából, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 999. Nooteboom, Cees, Szerelem, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 999. Nooteboom, Cees, Berbertemető Tinerhirben Nooteboom, Cees, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1003. Nooteboom, Cees, Marrakesh-i cserzővargák és bőrfestők, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1004. Nooteboom, Cees, Scholastica, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1004. Nooteboom, Cees, Az utolsó levél : Hans Andrens költő emlékének, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1000. Nooteboom, Cees, Kísértetek órája, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1001. Nooteboom, Cees, Az alvó istenek, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1003. Nooteboom, Cees, Sziklafal, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1005. Nooteboom, Cees, I Maschi, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1006. Nooteboom, Cees, Ksar, Ibel Sarhro, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1000. Nooteboom, Cees, Semmit, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1001-1002. Nooteboom, Cees, Én éppen egy másik dűlőúton ülök és festek, fütyörészve, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1002. Nooteboom, Cees, Trinidad, Életünk. – 22. (1985) 11., p. 1005-1006. Harry Ter Balkt: Hangyák című versének magyar fordítását a Kaláka együttes zenésítette meg, és adja elő
Holland nyelven megjelent esszéi és interjúi De toren van het zwijgen : En keuze uit de moderne Hongaarse poezie, Amsterdam : Meulenhoff, 1977 Hongaarse Filmweek : Utrecht, 28 April – 12 Mai 1978, Utrecht : 't Hoogt, 1978 Vers vuur : over zigeunerliteratuur uit Hongarije, Haarlem : Knipscheer, 1982 Een interview : interview van Louis Houët, Zigeunermuziek. – (1984), p. 42-52. Hongaars nummer : [anthologie], Amsterdam : Bakker BV., 1985
Megjelenései külföldi emigráns folyóiratokban Petőfi irodalmi Múzeum honlapja Irodalmi Újság Magyar Műhely Szivárvány Kertering Arkánum Itt-Ott Kalendárium 1974-1977, 1985, 2006.
Versei hanglemezen A Kaláka együttes 1984-ben megjelent Oda s vissza című lemezén szereplő magyarul megszólaló holland verseket, illetve holland nyelven előadott magyar verseket Dedinszky Erika fordította hollandra, illetve magyarra.