A tallium-trijodid szervetlen vegyület, képlete TlI3. A többi tallium-trihalogeniddel ellentétben nem található benne tallium(III) ion, hanem egy tallium(I) iont és egy trijodidiont tartalmaz.
A Tl+ ion nem oxidálódik Tl3+ ionná, azaz a
Tl3+ + 2 I− → Tl+ + I2
reakció nem megy végbe, ami az alábbi félreakciók standardpotenciáljai alapján értelmezhető:
Tl3+ + 2 e− → Tl+ ; Er° = 1,252 I2 + 2 e− → 2 I− ; Er° = 0,5355;
A kedvezményezett reakció tehát a Tl3+ redukciója (1,252 > 0,5355). A standardpotenciál ilyen értelmezésénél azonban figyelni kell arra, hogy a reakciót bizonyos tényezők, például a komplexképződés vagy szolvatáció befolyásolhatják. A tallium(III) iont stabilizálhatja a feleslegben levő I− ion, ilyenkor képződik (mely izoelektronos a tetrajodo-merkurát anionnal és az ólom(IV)-jodiddal).
Szerkezete és előállítása A tallium-trijodidot Tl+ és ionok alkotják. A szerkezete hasonló a , CsI3 és a RbI3-hoz. Die Kristallstrukturen von Rubidiumtriiodid und Thalliumtriiodid Tebbe K.F., Georgy U Acta Crystallographica,C (1986) 42, 1675 Benne a trijodidion csaknem lineáris, de aszimmetrikus, mert az egyik jód–jód kötés hosszabb, mint a másik. Néhány Ia−Ib−Ic trijodid szerkezeti adatai:
vegyület Ia−Ib (pm) Ib−Ic (pm) kötésszög (°) TlI3 306,3 282,6 177,90 RbI3 305,1 283,3 178,11 CsI3 303,8 284,2 178,00 NH4I3 311,4 279,7 178,55
Elő lehet állítani sztöchiometrikus mennyiségű tallium-jodid, jód és hidrogén-jodid tömény vizes oldatának reakciójával, vagy tallium-jodid és jód reakciójával etanolban.
Jegyzetek
Források WebElements
Fordítás
Kategória:Talliumvegyületek