bélyegkép|jobbra|Gyakori halak a Velencei-tóban
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.Bozó András: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA 4.3 Magyarország tavai Kedvező természetföldrajzi, fekvésének, adottságainak, valamint a mederszabályozásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
A Velencei-tó a Kárpát-medence egyik legnagyobb szikes állóvize.
Földrajz Fejér vármegyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon helyezkedik el.
Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a Sárvízbe torkolló mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.
A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget.
Története A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együttjáró esők egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.Velencei-tó – "a napfény tava" kul-tura.hu
A történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami a Balatonhoz hasonló a Velencei-tó déli partvidékének lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult.
A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott. Ebben az időszakban a fehérvári huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.
bélyegkép|jobbra|300px|A tó felületének jelentős részét ma is nádasok borítják
Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett. Emellett az ebben a korban történt intenzív műtrágyázásból a felesleg műtrágya tóba jutó hányada tovább növelte a szerves anyag felhalmozódást. A helyiek emléke szerint az 1970-es években a tó vize még átlátszó volt. Ez az 1990-es évekre már közel sem volt igaz.
1971-ben kormányhatározat született a part turisztikai fejlesztésére. A Sólyom és Vöcsök típusokkal beindultak a szárnyashajó járatok. A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. A vízszint szabályozása céljából a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél a 7-es főút és a 6213-as mellékút hídjai között zsilipet építettek, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) megépítették a Zámolyi-víztározót, valamint Pátkánál (1975-ben) a Pátkai-víztározót.
A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978 között kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel szegélyeztek körbe –, valamint a szintén mesterséges Velencei-szigetet. bélyegkép|Velencei-tavi csónakkikötő A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel történt kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.
Az délkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a 7-es főútnak a északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfasor mutatja. A tómeder feltöltött helyén strandot és üdülőket építettek. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasúti megállóhely mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010-2014 között tartott a feltöltött északkeleti parton a Velence Korzó bevásárlóközpont építése.Herczeg Márk - Végre elkészült a Velencei-tó kapuja! (444.hu, 2014.05.06.) Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.
Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.
Vízhiány
2019-2021 között a tó elveszítette a vízmennyiségének 44%-át. A tapasztalható alacsony vízállásnak számos oka van, többek között a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható hosszú aszályos időszakok és a gyakori kánikula, illetve az egyre magasabb hőmérséklet jelentősen növeli a tó természetes párolgását. Ezt szemlélteti az, hogy 40 fokos kánikulában a tó vizét csökkentő párolgás elérheti a napi 1 centimétert.Fehér János - Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz (Telex.hu, 2021.11.02.)
2022, majd 2026 nyarán a tó egyértelműen a kiszáradás jeleit kezdte el mutatni.A kritikust közelíti a Velencei-tó vízszintje - idén is lesz halpusztulás? (novekedes.hu)Fehér János, Gombos Noémi, Siteri Nóra - Vízpótlás nélkül a Velencei-tónak nem lesz kiszámítható jövője (Telex.hu, 2026.06.29.)Boromisza Zsombor - Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság (masfelfok.hu, 2026.06.23.) Egyelőre még nem világos, hogy a teljes víztartalma kiürül, vagy az aszály elmúltával ismét növekedésnek gyarapodni kezd.Baj van: Kiszáradhat a Velencei-tó (Berek)
Egyes vélemények szerint a tó vízszintjére szintén negatív hatással van a tó elsődleges víz forrásául szolgáló Császár-víz területén az elmúlt 10 évben végzett rehabilitációs projekt, mely révén Csákvártól délre a Csíkvarsai-réten elárasztásra került egy közel 500 ha-s terület(ez a Pátkai-víztározó jelenlegi méretének négyszerese), ami ezáltal jelentősen apasztja Császár-víz vízhozamát.
2021 augusztusában bejelentették, hogy az utólag számos kritikát kapott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres a tó megmentésére és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.
Érdemi csapadékmennyiség híján 2021 szeptembere és decembere között a Zámolyi-víztározó teljes leengedéséből kapott utánpótlást a tó. 2022 júliusában mindössze 4 cm-el magasabb vízállást mértek az egy évvel korábbihoz képest: 77 helyett 81-et, miközben 130 cm lenne az optimális vízszint.Pengeélen táncol a Velencei-tó, bármikor jöhet egy újabb halpusztulás - HVG Youtube csatorna, 2022.07.07.
A tartós aszály eredményeként Agárdon 2022. augusztus 2-án süllyedt a tó a korábbi negatív rekord, az 1949-es 63 cm alá.Rekordalacsony szintet ért el a Velencei-tó vízállása - Népszava, 2022.08.02.Hermann Dóra - Rekordalacsony vízállást ért el a Velencei-tó (Időkép.hu, 2022.09.01.) Ez augusztus 9-ére 58 cm-re apadt.Haász János - 1901 óta nem volt olyan száraz év, mint az idei, a Dunából három hét alatt ellocsoltak egy velencei-tónyi vizet (Telex.hu, 2022.08.09.)Horváth Ákos, Breuer Hajnalka - A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2022.07.22.) A meleg és száraz időjárás hatására a vízszint tovább süllyedt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján 2022. augusztus 20-án a tó rövid időre elérte az 50 cm-es vízállást is.https://www.idokep.hu/hirek/gyorsan-emelkedik-a-velencei-to-vizszintje
2026. július 24-én a Fejér Vármegyei Kormányhivatal a víz minőségének romlása miatt hat strandon fürdési tilalmat rendelt el.Világi Máté - Bakteriális szennyezés miatt tilos fürdeni hat strandon a Velencei-tónál (Telex.hu, 2026.07.24.) A szeptemberre 10 centisre apadt vízállású tó partja mentén a települések turisztikai forgalma drasztikusan visszaesett.Batka Zoltán - Velencei-tó: a kiszáradt mederben a csodára várnak (Népszava, 2026.08.27.)
Főbb nevezetességek a tó környékén
Agárd
Gárdonyi Géza Emlékház Velencei-tavi Galéria Gárdonyi-rönkvár Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Agárdi Tematikus Sétány Chernel István Madárvárta Szent István király-templom Szent Anna-kápolna Nádasdy-kastély
Dinnyés
Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ Szent György-templom Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület Dinnyési várpark Sarvajc körösztje, kilátó a tóra és a hegyekre
Kápolnásnyék
Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum Dabasi–Halász-kastély Vörösmarty park Helytörténeti kiállítás
Pákozd
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület Arborétum és kilátótorony, Pákozdi-félsziget Doni emlékmű, Pákozdi-félsziget KEMPP - Katonai Emlékpark Pákozd A pákozdi csata emlékműve a katonai emlékparkban Szúnyog-sziget
Sukoró
Loyolai Szent Ignác-templom és kilátó Református templom Néprajzi ház Gyapjaszsák ingókő, Velencei-hegység Angelika-forrás, Velencei-hegység
Velence
Hauszmann–Gschwindt-kastély Meszleny–Wenckheim-kúria Beck-kastély Velence Korzó Bence-hegyi kilátó
Egyéb településeken Református templom, Gárdony Szintezési ősjegy, Nadap Palermói Szent Rozália-templom, Nadap Zichy-kastély, Zichyújfalu Római-kori kőgát, Császárvíz, Pátka
Élővilág bélyegkép|jobbra|300px|Bütykös hattyú a Velencei-tavon
Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület.
Növényzet A tó mentén a legjellegzetesebb fajok a gyékény, a hínár, a nád és a tengermelléki káka.
Állatvilág Fontosabb állatfajok a tavon és környékén: Madarak: barna rétihéja búbos vöcsök dankasirály kanalasgém kékes rétihéja kis vöcsök nagy kócsag bütykös hattyú tőkés réce vetési lúd vízityúk Emlősök: vaddisznó (a rezervátumban) vidra Hüllők, kétéltűek: vízisikló kecskebéka mocsári teknős Halak: A tóban 26 féle növényevő és ragadozó hal él, köztük: ezüstkárász ponty csuka süllő
A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent.
Tóparti települések Velence Óváros Velence-Újtelep Velencefürdő Gárdony Agárd Dinnyés Pákozd Sukoró
A tókörnyéki települések a Gárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik a Gárdonyi járáshoz tartozik.
Közlekedés Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
Képgaléria
2026-os aszály
Megjegyzések
Jegyzetek
Források https://web.archive.org/web/20150519171644/http://vizeink.hu/files/vizeink.hu_0025.pdf
További információk
A Velencei-tó hivatalos turisztikai információs portálja Vasútállomások: Kápolnásnyék, Velence, Velencefürdő, Gárdony, Agárd, Dinnyés Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület Programajánló, szórakozás, hírek a Velencei-tónál Velencei-tó turisztikai térkép, Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület