A Szent György Lovagrend magyarországi alapítású és a legrégebbi világi lovagrendnek tekintik, hiszen a korábban alakultak mind egyházi alapokon jöttek létre.
1326. április 24-én, Szent György napján Károly Róbert király Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében hozta nyilvánosságra a rend statútumát Visegrádban, azonban egyes kutatók szerint a rendet három évvel korábban alapították. A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyengék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők adták a király kíséretét és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte.
„A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egyszerre 50 tagja lehetett. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztó köpenyt viseltek, a köpeny belsejébe írták jelmondatukat: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”.
A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.
A Szent György Lovagrend jogállása bélyegkép|240px|A Szent György Lovagrend alapító levele (1326)A Szent György-rend alapítólevele, mnl.gov.hu A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján jogszerűen lett megalapítva és törvényes fennállása soha nem szűnt meg. A kommunista rendszerbeli nyugvásából 1990-ben – történészek és régészek elhatározásából – szerveződött újjá. Rendi alkotmányát a régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően újraalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik az 1326-os alapítás helyén. 1996-ban közhasznú szervezetté nyilvánították.
A lovagrend a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromba vett védjegyei: a Szent György Lovagrend szóösszetétel, a rend színes ábrás címere, annak hét betűvel jelzett jelmondata, színes ábrás insigniája. Elsőbbségének dátuma: 2001. március 28. A Szent György Lovagrendhez kapcsolódó kizárólagos jogokat a lovagrend magisztrátusa gyakorolja. Ez az alapítás helyével egyezik meg. Ezzel a lovagrend Visegrád ezeréves történelmi örökségének organikus és elidegeníthetetlen részének tekinthető.
A lovagrend szervezeti felépítését, tevékenységi körét a Rendi Alkotmány és a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. Napjainkban több lovagrend is viseli Szent György nevét.
Szent György lovagrend alapító tagjai (1326. április 24)A Szent György Lovagrend rövid története
1. Szécsényi Tamás nádor, erdélyi vajda, kancellár 2. Nekcsei Demeter mester, tárnokmester, világi bíró 3. telegdi Telegdi Csanád egri püspök, egyházi bíró 4. Ártándy Pál udvari lovag 5. Básztély nembéli Rozgonyi István udvari lovag 6. Básztély nembéli Rozgonyi László udvari lovag 7. pelsőczi Bebek Domokos udvari lovag 8. karthali Bornemisza János udvari lovag 9. Csém nembéli "Ravasz" Miklós udvari lovag 10. Dalmady Tamás udvari lovag 11. kövecsei Dancs zólyomi ispán 12. Décsy Ferenc udvari lovag 13. dörögdi Dörögdi Miklós pozsonyi prépost 14. szentgyörgyi és verebélyi Drágffy János ugocsai főispán 15. gereni és homonnai Drugeth Fülöp nádor 16. gereni és homonnai Drugeth János ispán 17. gereni és homonnai Drugeth Vilmos ispán 18. garai Garai Miklós főlovászmester 19. garai Garai Pál főispán 20. Gilétfi Miklós udvari lovag 21. Gút-Keled nembéli Maróti István udvari lovag 22. Hédervári Lőrinc udvari lovag 23. zekchewi és zilahi Herczegh Miklós udvari lovag 24. idősb. Kórógyi Fülöp udvari lovag 25. Ákos nembéli István veszprémi püspök
26. János (ezen a néven III.) nyitrai püspök 27. Kanizsai László udvari lovag 28. Kanizsai Lőrinc udvari lovag 29. buzini Keglevics Péter udvari lovag 30. Kolos fia Kolos mester 31. Köcski Sándor országbíró 32. Kőszegi András Nyugat-Dunántúl ura 33. Lackfi István bán 34. hathalmi és dákai Laki Miklós mester 35. Losonci Tamás udvari lovag 36. szinyei Merse Miklós udvari lovag 37. szinyei Merse Péter udvari lovag 38. csulai és dadai Móré László udvari lovag 39. Nagymartoni Pál ispán 40. Rénold nádor fia Gyula udvari lovag 41. Sebesi "Csorba" Péter mester 42. szilágyi-szécsi Szécsi Dénes bán 43. szilágyi-szécsi Szécsi Dezső udvari lovag 44. bályogi-hégen Szénás László udvari lovag 45. Tarkövi Kelemen udvari lovag 46. Tarkövi László udvari lovag 47. Tomory Miklós udvari lovag 48. Újlaki Lőrinc udvari lovag 49. Zách Felicián udvari lovag 50. zicsi és vázsonykői Zichy László udvari lovag
Jegyzetek
Források
További információk
Szent György.lap.hu – linkgyűjtemény Knoll Gyula: Lovagok a keresztes háborúkban. A Szent György Lovagrend Visegrádon; Agenda Natura Kft., Veszprém, 2010 Szent György Lovagrend a Felvidéken. Szent György Lovagrend XVIII. Nyári Egyeteme összegyűjtött előadások, Alsóbodok, 2011; szerk. Csámpai Ottó, Tellér Tivadarné; Heraldika, Bp., 2014 A Szent György Lovagrend XXV éve, I. Károly által történt megalapítása. A 2013. évben Visegrádon rendezett XX. Jubileumi Nyári Egyetem összegyűjtött előadásai; szerk. Bárdos István; Szent György Lovagrend, Visegrád, 2017 Fügedi, Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok (Counts, Barons and Petty Kings); Magvető Könyvkiadó, 1986, Budapest; Kristó, Gyula (szerk.): Korai Magyar Történeti Lexikon – 9-14. század; Akadémiai Kiadó, 1994, Budapest; Cseke, László: Visegrád ezer éve. Almanach. Kiadta: Visegrád város önkormányzata, 2009, Visegrád;
Kategória:Lovagrendek Kategória:Szent György emlékezete