A folyami kavicscsigaDomokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011. vagy kavicscsiga (Lithoglyphus naticoides) Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj. Megjelenése 150px|bélyegkép|bal|A csigaház rajza A csigaház 7–12 mm magas, 7–10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga egy szájfedővel, operculummal zárja le a bejáratot. A csiga lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek. Elterjedése Eredetileg a Fekete-tengerbe ömlő folyókban volt megtalálható, de a 19. században kezdve hajókra tapadva átkerült az Elba és Rajna rendszerébe, utána pedig Lengyelországba és a Baltikumba. Az 1990-es években a Volgában is megfigyelték. Németországban, Lengyel- és Csehországban veszélyeztetett faj. A franciaországi Saône-ból kipusztult. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert. Életmódja A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m²) fordul elő.
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
Magyarországon nem védett. Források
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. Species summary for Lithoglyphus naticoides AnimalBase Kapcsolódó szócikkek Magyarország puhatestűinek listája
Kategória:Puhatestűfajok Kategória:Magyarország csigái