Események Január január 1. – Az egyiptomi Butrosz Butrosz-Gálit választják meg az ENSZ főtitkárává a nyugállományba vonuló Javier Pérez de Cuéllar helyett. január 3. Szarajevói (szerb-horvát) tűzszüneti megállapodás. Szabó Zoltán professzor a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végrehajtja az első magyarországi szívátültetést. A új szívet a 29 éves Schwartz Sándor kapja. január 6. Megjelenik a PC World magazin első magyar kiadása. Grúz lázadók megdöntik Zviad Gamszahurdia kormányát. január 7–8. – NATO repülőgépek részt vesznek az Európai Közösség humanitárius segélyakciójában, melynek keretében Moszkvába és Szentpétervárra szállítanak segélyeket. (A repülőgépeket a német és kanadai kormány biztosította.) január 10. – A boszniai szerbek bejelentik – a már 1991 szeptembere óta több helyütt létrehozott „szerb autonóm körzeteket” egyesítő – „Boszniai Szerb Köztársaság” megalakulását. (A névből később törlik a boszniai jelzőt.) január 15. – Az EK-államok – német nyomásra – elismerik Szlovéniát és Horvátországot. január 20. – Oroszország aláírja Finnországgal az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, a Szomszédsági Szerződést.Márton Andrea: Finnország és Oroszország kapcsolatainak változása az ukrajnai események tükrében. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 59. oldal, ISSN 2060-1506 január 30. – Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa megtartja első csúcsértekezletét, amelyen részt vesz Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke.
Február február 7. – A maastrichti szerződés aláírásával megalakul az Európai Unió. február 17. – Moszkva elismeri Szlovéniát és Horvátországot. február 21. Manfred Wörner NATO–főtitkár Bukarestben megnyitja az új Euroatlanti Központot. Az ENSZ BT határozatot hoz az ENSZ-Véderő (UNPROFOR) Horvátországba küldéséről. február 22–23. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Ukrajnába látogat. február 24–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Oroszországba látogat. február 26. – A kanadai kormány közli döntését a NATO-val, miszerint 1994-ig 1100 fővel csökkenti az Európában állomásozó csapatainak létszámát, ugyanakkor megerősíti, hogy továbbra is teljesíti más kötelezettségeit a NATO-ban és az integrált katonai szervezetben. február 29. – Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.
Március március 1. – Parlamenti választások második fordulója Bosznia-Hercegovinában. március 5–6. – Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország és Svédország külügyminiszterei koppenhágai találkozójukon bejelentik a Balti-tengeri Államok Tanácsának megalakítását. március 6. – A Michelangelo számítógép-vírus kibocsátása. március 13–16. – Manfred Wörner NATO–főtitkár meglátogatja a Balti államokat. március 18. – Elvi egyetértés születik Bosznia-Hercegovina kantonizálásáról.
Április április 5. – Jugoszlávia tagállamai Szerbia kivételével megszavazzák függetlenségüket, ezzel megkezdődik a délszláv háború. április 6. – Az EK-államok elismerik Bosznia-Hercegovina állami függetlenségét. április 7. – Az USA elismeri Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát. április 10. – A NATO Katonai Bizottság megtartja első tanácskozásait a közép- és kelet-európai országok vezérkari főnökeivel. április 24. – Pakisztánban aláírták a pesavari megállapodást ami a mudzsahedek közös kormányalakításának lehetőségét, az első afganisztáni polgárháború végét jelentette. április 25. – A harag napja Budapesten április 27. – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot (Kis-Jugoszlávia). április 28. – A moszkvai kormányzat elismeri Bosznia-Hercegovinát. április 30. – A földközi-tengeri NATO készenléti haditengerészeti erőket a Földközi-tengeri Állandó Haditengerészeti Kötelék (STANAVFORMED) váltja fel.
Május május 5. – A tádzsik polgárháború kitörése. május 24. – Megtartják a „Koszovói Köztársaság” első elnök- és parlamenti választásait. május 26–27. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén részt vevő védelmi miniszterek megvitatják az EBEÉ békefenntartó tevékenységének támogatását. május 30. – Az ENSZ BT gazdasági szankciókat rendel el Kis-Jugoszlávia ellen.
Június június 4. – A NATO tagállamok külügyminiszterei oslói ülésükön bejelentik, hogy készek támogatást nyújtani a békefenntartó tevékenységhez az EBEÉ felelőssége alatt „esetről esetre” alapon. A külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki a volt Jugoszlávia területén és a Hegyi-Karabah körül kialakult válságról is. június 5. – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) külügyminiszterei oslói tanácskozásukon konzultálnak a regionális kérdésekről és más fontosabb biztonsági témáról. Grúziát és Albániát üdvözlik a NACC tagállamai sorában, Finnország pedig megfigyelővel képviselteti magát. június 16. – Megállapodás születik George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök között, miszerint jóval a START szerződésen felül csökkentik a hadászati rakéták atomrobbanófejeinek számát. június 19. – A WEU tagállamok külügy- és védelmi miniszterei találkoznak Bonn közelében, Petersbergben, ahol a kiadott nyilatkozatuk tartalmazza a szervezet jövőbeni fejlesztésének irányelveit. június 22. – Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Vaskapu-hágóban románok munkagéppel ledöntik Hunyadi János 1442. szeptember 6-án kivívott zajkányi győzelmének utolsó, 1896-ban állított emlékművét. A négyméteres öntöttvas buzogányt 1993-ban az osztrói tóban megtalálják, és a várhelyi múzeumba mentik. Innen 1994-ben ellopják.
Július július 2. Az USA értesíti szövetségeseit, hogy befejezte az atomtüzérségi lőszerek, Lance rakéta robbanófejek és a nukleáris mélységi bombák kivonását Európából, összhangban az 1991. szeptember 27-ei kezdeményezésével. (Ugyancsak eltávolított minden harcászati atomeszközt az amerikai felszíni hajókról és támadó tengeralattjárókról.) Cseh-Szlovákiában Jan Stráský alakít kormányt. július 4. – A nem titkos szavazással lebonyolított nigériai parlamenti választásokon csak a katonák által alapított pártok indulhatnak, az új nemzetgyűlés alig rendelkezik jogkörrel. július 5. – Mate Boban elnökletével kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Közösséget”. július 8. – Beiktatják hivatalába Thomas Klestilt, Ausztria szövetségi elnökét, államfőt. július 10. Az EBEÉ Helsinki Csúcstalálkozójának befejeztével az 51 résztvevő állam vezetői jóváhagyják a záródokumentumot („A változás kihívásai”), amelyben egyebek között kérik a NATO-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy támogassák az EBEÉ békefenntartó tevékenységét. Az Észak-atlanti Tanács – Helsinkiben megrendezésre kerülő – miniszteri ülésének résztvevői egyetértenek, hogy a NATO a WEU-val összehangolja a földközi-tengeri műveleteit a Szerbia és Montenegró ellen életbe léptetett ENSZ szankciók végrehajtásának ellenőrzése céljából. A Giotto elnevezésű európai űrszonda megközelíti a Grigg-Skjellerup üstököst. július 16. – A WEU–tagállamok képviselői Rómában találkoznak Dánia, Görögország, Izland, Írország, Norvégia és Törökország képviselőivel, hogy megvitassák a WEU további bővítését. július 16–18. – Manfred Wörner NATO–főtitkár hivatalos látogatást tesz Magyarországon. július 17. Megszűnik Csehszlovákia, két új állam születik: Csehország és Szlovákia. Életbe lép az 1990. november 19-én aláírt CFE szerződés. július 25. – Megkezdődnek a XXV. nyári olimpiai játékok Barcelonában. július 28. – Nápolyban aláírják a NATO–spanyol légvédelmi koordinációs egyezményt.
Augusztus augusztus 16–27. – Floridában és Louisianában 88 halottat követel az Andrew hurrikán. augusztus 26–28. – Londonban konferenciát tartanak Jugoszláviáról.
Szeptember szeptember 2. – Az Észak-atlanti Tanács egyetértését fejezi ki azon rendszabályokkal kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az EBEÉ és az Európai Közösség erőfeszítéseinek támogatását szolgálják a volt Jugoszlávia területén a béke megteremtésében. szeptember 3. – Lelőnek egy mentőakciót végző olasz repülőgépet Bosznia-Hercegovinában, Szarajevótól nyugatra. szeptember 12–13. – Az ENSZ megkezdi a nehézfegyverek megfigyelését Bosznia-Hercegovinában. szeptember 16. Az Európai Parlament ratifikálja az EK-magyar és az EK-lengyel Európa-Megállapodást (társulási szerződést), s azok parlamenti ratifikálását ajánlja az EK tagországainak. Az angol font árfolyama összeomlik, a brit kormány kénytelen kiléptetni azt az Európai árfolyam-mechanizmusból (ERM) („Fekete szerda”) szeptember 25. – Átadják a forgalomnak a Rajna–Majna–Duna-csatornát, amely a világ leghosszabb belvízi útja.
Október október 1. – Az amerikai szenátus ratifikálja a START szerződést. október 2. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) felavatja az Európai Szövetséges Főparancsnokság alá tartozó új gyorsreagálású hadtestet (ARRC) a németországi Bielefeldben. október 6. – Gömbös Gyula egykori miniszterelnök síremlékének felavatása. október 14. A WEU Állandó Tanácsa nagyköveti szintű találkozót szervezett nyolc közép- és kelet-európai ország képviselőivel. Az Észak-atlanti Tanács engedélyezi az AWACS gépek felhasználását az ENSZ által repülési tilalom alá helyezett légtér ellenőrzésére Bosznia-Hercegovina felett. október 20–21. – Az Atomtervező Csoportja ülést tart a skóciai Gleneagles-ben. A részt vevő védelmi miniszterek megvitatják, hogy a békefenntartó tevékenységben való részvétel milyen hatással van a közös védelem tervezésére.
November november 1–5. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára látogatást tesz Fehéroroszországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban. november 3. – Bill Clinton lesz az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke. november 5. – Kihirdetik a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, melyet Magyarország a kihirdetésekor aláír. november 5. – Bobby Fischer a 30. játszmában, nem hivatalos világbajnoki visszavágón nyert Borisz Szpasszkij ellen (17,5:12,5) november 6. – A NATO műveleti parancsnokságot hoz létre Bosznia-Hercegovinában az ENSZ Védelmi Erők részére, amelyhez mintegy 100 főt, felszerelést és kezdeti pénzügyi támogatást bocsát rendelkezésre. november 8. – Az első többpárti választásokon Litvániában fölényes győzelmet arat az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista Munkapárt a Vytautas Landsbergis vezette konzervatív párt fölött. november 9. – A CFE–szerződés hivatalosan érvénybe lép, miután mind a 29 aláíró állam ratifikálta. november 10. – Budapesten tárgyal Borisz Jelcin, megállapodik a magyar vezetőkkel arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik, az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kér a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt. november 12. Rómában letartóztatják Abdullah Öcalant, a Kurdisztáni Munkáspárt vezetőjét. Az Antall-kormány dönt arról, hogy az M4-es metróvonal Kálvin tér–Kelenföld vasútállomás közötti első szakaszára meghívásos eljárást írjanak ki, a beruházás fedezete pedig hitelből legyen biztosítva. Megkezdődik Erich Honecker pere Németországban; a perben Honecker vállalja tettét, de nem érzi magát bűnösnek. november 14. – Az SZDSZ küldöttgyűlésén Tölgyessy Péterrel szemben Pető Ivánt választják a párt elnökének. november 16. – John Shalikashvili tábornok (SACEUR) ukrajnai látogatása során találkozik Leonyid Kravcsuk elnökkel. november 19. Palotás János lesz a Vállalkozók Pártjának elnöke. Bonnban megtalálják Petra Kelly holttestét. november 21. – Az egy időben ülésező FKGP Torgyán-párti és Torgyán-ellenes szárnya kölcsönösen kizárják egymást a pártból. november 22. – A NATO és a WEU haditengerészeti erői megkezdik az Adriai-tengeren az ENSZ szankciók támogatásaként a szankciók betartatási műveleteit, kiterjesztve az 1992 júliusában megkezdett haditengerészeti megfigyelő műveleteket. november 24. Az árvíz egy kivételével elsodorja a dunacsúni duzzasztó zsilipkapuit. Elhagyják a Fülöp-szigeteket az ott tartózkodó amerikai csapatok.