Alsógyertyán (1899-ig Alsó-Hrabócz, ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése Varannótól 6 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története 1254-ben IV. Béla király oklevele említi először. 1357-ben az egri káptalan határleírási jegyzőkönyvében szerepel. 1413-ban a leleszi konvent oklevelében „Haraboch” néven említik és ezután hosszú ideig a magyar Hrabóc néven szerepel. 1428-ban a Tussai Bódfi családé, 1434-ben a Nátafalusi Csontosok is birtokosok itt. 1447-ben a Harabóczy családé volt, mely innen veszi nevét is.

1588-ban Báthory István erdélyi fejedelem, 1591-ben Terebesy Pál, majd két év múlva Krutsay Menyhért birtoka lett. Az 1598. évi összeíráskor a Hrabóczy, Bálpataky, Possay, Déczy, Szent-Ivány, Szent-Lászlay, Bálpataky, Possay, Déczy és Soós családok, 1630-ban pedig a Csontos család birtoka volt. 1663-ban nagy pestisjárvány tombolt a községben. 1668-ban Ladomérszky László és Tarnóczy Mária tulajdonában találjuk. Az 1694-es összeíráskor pedig már puszta helynek írták le, azonban később újra benépesült és a következő századok során a Perényi, Bessenyey, Vass, Ujfalussy, Malonyay, Mauks, Horváth, Kossuth, Szirmay, Nikléczy, Benitzky és Kriváczy családok voltak birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Hrabócz. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Possa, és Kucsinyhoz 1/2 fertálnyira, határja három nyomásbéli, hasonló Possáéhoz, hanem erdője nints, piatza Homonnán van.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Hrabócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, az Ondava mellett: 376 római, 240 g. kath., 16 evang., 86 zsidó lak., kath. és görög templommal. 656 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Vecse.”

bélyegkép|jobbra|211px|Görögkatolikus templom

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsógyertyán, azelőtt Alsóhrabócz. Az Ondava folyó mellett fekvő kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 125 háza és 831, nagyobb részben róm. kath. vallású, tót lakosa. E község első írott nyomára 1428-ban bukkanunk, a mikor a Tussai Bódfi család az ura. 1434-ben a Nátafalusi Csontosoknak is van benne részük. 1447-ben a Harabóczy családé, mely innen veszi a nevét. 1588-ban Báthory István az ura. 1591-ben Terebesy Pál, két évvel később Krutsay Menyhért; az 1598-iki összeírás szerint meg Hrabóczy Gáspár, Bálpataky János, Possay György és István, Déczy István, Szent-Ivány Zsigmond, Szent-Lászlay Mihály és Soós András a földesurai. 1630-ban a Csontos család is birtokosa. 1663-ban a pestis tizedelte meg a lakosait. 1688-ban Ladomérszky László és Tarnóczy Mária bírják. 1694-ben, az akkori adóösszeírás szerint, puszta hely, mely azonban később ismét benépesült és akkor a báró Perényi, Bessenyey, Vass, Ujfalussy, Malonyay, Mauks, Horváth, Kossuth, Szirmay, Nikléczy, Benitzky és Krivácsy családoké lett. Most báró Ragályi-Balassa Ferencznének és Malonyay Ferencznek van itt nagyobb birtokuk. A községben nagyobb kastély és két kúria van. A kastélyt a Malonyay család a XVIII. század közepén építtette. 1840 körül Malonyay Károly megnagyobbíttatta. Ennek leánya Péterffy Károly neje lett, kinek leányát, Ilonát, báró Balassa István vette nőül; ennek leánya a birtok és a kastély mostani tulajdonosa. A kúriák közül az egyik a Malonyay Ferenczé. Ezelőtt az Ujfalussy családé volt és mint azt a ház falában lévő felírat bizonyítja, 1666-ban Szilvásujfalusi Ujfalussy Zsigmond építtette, Malonyay Ferencz pedig 1904-ben átalakíttatta. A másik kúria Mauks Árpádé, melyet elődei építtettek. A községben róm. kath. és gör.-kath. templom van. Az előbbi 1550-ben épült. Az utóbbinak építési ideje ismeretlen. 1896-ban az Ondava áradása sok kárt okozott a községben és határában. Van itt gőzmalom is, mely a Reich testvéreké. A községben van posta; távírója és vasúti állomása Őrmező.” Zemplén vármegye.

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 864-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1631 lakosából 1534 fő szlovák és 76 cigány volt.

2011-ben 1614 lakosából 1489 szlovák és 46 cigány.

Neves személyek Itt született 1827-ben Friedmann Mór a pesti izraelita hitközség főkántora. Itt született 1893-ban Mácza János esztéta, művészettörténész, író.

Nevezetességei Az Újfalussy-kúria 1666-ban épült, 1904-ben átalakították. Római katolikus templomát Szent István király tiszteletére szentelték. 1825-ben épült görögkatolikus temploma a Szentlélek tiszteletére van szentelve.

Jegyzetek

További információk

Hivatalos oldal Községinfó Alsógyertyán Szlovákia térképén E-obce.sk

Alsogyertyan Kategória:Zemplén vármegye települései