Reiner Imre (Versec, 1900. augusztus 18. – Lugano, 1987. augusztus 21.) magyar festő, fametsző, rézkarcoló, betűtervező, illusztrátor.
Élete 1900. augusztus 18-án született a vajdasági Versecen, zsidó családban. A képzőművészettel és a betűmetszéssel apja mellett ismerkedett meg, aki szobrász és kőfaragó volt.Reiner Imre c. szócikk Tizenöt éves korában kezdett az erdélyi Temesváron szobrászatot tanulni. A román megszállás elől Budapestre költözött, ahol a Magyar Képzőművészeti Főiskolára szeretett volna beiratkozni, de a proletárdiktatúra bukása után 1920-ban el kellett hagynia Magyarországot.Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest: Hitel, 1992. 301. p.
Először Frankfurtban, majd Stuttgartban az Állami Akadémián tanult könyvművészetet Ernst Schneidler tanítványaként.Fitz Péter: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2001. 509-510. p. Bauhaus vezető művészek közül kapcsolatba került Moholy-Nagy Lászlóval is.Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Szeged: Szegedi ny., 1988. 509-510. p. Huszonkét éves korában volt első kiállítása. Később Olaszország több városában, majd 1923 és 1925 között az Amerikai Egyesült Államokban élt, de mivel nem sikerült művészi terveit megvalósítania, visszatért Stuttgartba.
A harmincas évek kezdetén Párizsban lakott, 1931-ben Svájcban, a Lugano melletti Ruviglianában telepedett le, ahol későbbi rövid londoni és párizsi tartózkodástól eltekintve élete végéig élt. Az 1960-as évektől megromlott látása miatt már kevesebbet alkotott. 1964-ben nagyobb anyaggal részt vett a lugánói Villa Cianoban rendezett nemzetközi kiállításon. 1965-ben a firenzei Accademia delle Arti tiszteletbeli tagjául választotta.Markó László: Új magyar életrajzi lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub, 2004. 667. p.
Biedermann und die Brandstifter 1958-as kiadású borítója, amit Reiner Imre tervezett|thumb
Munkássága 1927-ben elkészült reklámbetűnek különösen alkalmas talp nélküli antikvája, a Meridian. Legjelentősebb alkotása a klasszikus antikvák családjába tartozó Corvinus. Később egymás után tervezte meg híressé vált betűtípusait (Marura, Reiner Script, Reiner Black stb.).Viczián János: Magyar Katolikus Lexikon. Budapest: Szent István Társulat, 2006. 541-542. p. A grafika szinte valamennyi műfajában alkotott, betűtervezésen kívül festményeket és különösen sok fametszetet, rézkarcot készített. Több jelentős illusztrációja jelent meg és számos kiállítása volt.Bagossy László: Encyclopaedia Hungarica. Budapest: Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, 1996. 205. p.
Művészi munkássága számottevő részét a grafikák, könyvillusztrációk teszik ki. Korlátozott számú, a bibliofilek részére kiadott művek hosszú sora jelent meg rajzaival, rézkarcaival és fametszeteivel. Ilyen kiadvány volt például Cervantes: Don Quijote, Chamisso: Peter Schlemil, Heine: Firenzei éjszakák, Hésziodosz: Munkák és napok, Homérosz: Iliász, Puskin: Pikk dáma, Voltaire: Babiloni királyleány (1943), Rilke: Le roses (1951), Arisztophanész: Békák (1961), Madarak (1965), Békesség (1965), Ezopus fabulái (1968), József Attila: Am Rande der Stadt, ford. és válogatta Gosztonyi Sándor (1962) című könyve.
1964-ben két rézkarc mappája jelent meg 10-10 lappal Zehn Stilleben: Redierungen aus den Jahren 1950-1958, ill. Theater címmel. 1945 után absztrakt festményeket és grafikákat is alkotott. Fametszetes illusztrációit fonadékszerű metszésvezetéssel készítette. A kiállításokon bemutatott műveit albumokban is megjelenítette.
Számos tus-, kréta-, és gouache-technikájú lapjai, általában csurgatásos csurgatásos – a gesztusfestészet eljárására emlékeztető – technikával nonfiguratív jellegű művei is maradtak fent. Néhány festménye Paul Klee hatását mutatja. Alkotásai között olaj és temperaképek, akvarellek, rajzok és sokszorosított grafikák egyaránt megtalálhatóak. Festményei, rézkarcai és fametszetei művészeti albumokban és múzeumokban kaptak helyet. Több könyvet és tanulmányt írt.
Betűtípus tervei Fontjainak listája a Klingspor Museum leltára szerint: Meridian (1930) Gotika (1933) Corvinus (1934) Matura (1938) Symphonie (1938) Floride (1939) Reiner Script (1951) Contact (1952) Reiner Black (1955) Mustang (1956) Bazar (1956) London Script (1957) Mercurius (1957) Pepita (1958)
Egyéni kiállításai 1930: G. Zak, Párizs 1933: Galerie d'Art Contemporain, Párizs 1969: Chiasso, G. Mosaico 1970, 1971: Square G., Milánó (kat.) 1978: Schweizerischen Landesbibliothek, Bern 1981: Galerie am Züriberg, Zürich.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar tipográfusok Kategória:Verseciek Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek