A nemzetközi viták békés rendezésének egyik diplomáciai módszere.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VI. fejezete rendelkezik a nemzetközi viták békés rendezéséről. Az Alapokmány 33. cikke rögzíti: "Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni."

A jószolgálat, mint diplomáciai vitarendezési módszer harmadik fél (egy vagy több személy, állam vagy államok csoportja, nemzetközi szervezet) bevonását jelenti a konfliktus rendezésének elérése érdekében. Célja a feszültség enyhítése, a tárgyalások megkönnyítése, a vitában álló felek meggyőzése arról, hogy maguk találják meg a megoldás feltételeit.Shaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 829. p.

Jószolgálat esetén egy harmadik fél saját kezdeményezésére vagy a vitában álló egyik, illetve mindkét fél felkérésére, politikai-erkölcsi befolyását felhasználva megkísérli a szemben álló feleket rábírni a tárgyalások felvételére, azonban a tárgyalások folyamán aktívan nem vesz részt. A jószolgálatot teljesítő képes lehet arra, hogy megteremtse vagy helyreállítsa a felek közötti kapcsolatot, megkönnyítse a tárgyalások megszervezését.Shaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 829. p., és Kovács Péter (szerk.) (2006): Nemzetközi közjog, Budapest, Osiris Kiadó, 394. p.

Az 1899. és 1907. évi hágai egyezmények számos rendelkezést rögzítettek a jószolgálattal kapcsolatban, pl.: a szerződés aláíróinak joga van jószolgálatot felajánlani fegyveres cselekmények esetén is, s ennek a gyakorlása nem tekinthető ellenséges cselekedetnek.Shaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 830. p.

Jószolgálatot teljesített: az Egyesült Államok elnöke az 1906. évi orosz-japán háború befejezése érdekében az Egyesült Államok 1946-ban a Kambodzsa feletti protektorátust gyakorló Franciaország és Thaiföld vitájában a Szovjetunió az 1965. évi India-Pakisztán vita békés rendezése érdekében Franciaország az Egyesült Államok és Észak-Vietnam közötti párizsi tárgyalások megkezdése érdekében 1973-ban Franciaország az indokínai háborút lezáró tárgyalások megteremtésében az ENSZ Főtitkára az 1988-as, Afganisztánnal kapcsolatos konfliktus rendezésébenShaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 829. p., és Kovács Péter (szerk.) (2006): Nemzetközi közjog, Budapest, Osiris Kiadó, 394.p

Az ENSZ Főtitkár jószolgálati szerepköre jelentősen kiterjedt. Jószolgálati feladatait saját jogkörében vagy a Biztonsági Tanács, illetve az ENSZ Közgyűlés felkérése alapján látja el.Shaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 995. p.

Jegyzetek

Források

Kardos Gábor, Lattmann Tamás (szerk.)(2010): Nemzetközi jog, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 494 p. Kovács Péter (szerk.)(2006): Nemzetközi közjog, Budapest, Osiris Kiadó, 636 p. Shaw, Malcolm N. (2008): Nemzetközi jog, Budapest, Complex Kiadó, 1120 p.

Kategória:Nemzetközi jog