A a -kor legrangosabb oktatási intézménye volt, ahol konfuciánus tudósokat képeztek. Az intézmény hasonló iskolájából fejlődött tovább, majd 1398-ban király a mai Szöulba helyeztette át a t. Ide csak a legkiválóbb tudósjelöltek járhattak. Mai utódja a Szonggjungvan Egyetem.
Története Az intézmény elődeinek a Silla-kori és -korabeli számítanak. A -kor végén az intézmény magániskolaként működött, majd elrendelte a Szöulba telepítését, egy időben a főváros áthelyezésével. A Csoszon-kori alapításának idejét 1398-ra teszik. Itt képezték az elit hivatalnokokat az állam számára.
Az iskola eredeti épülete 1407-ben leégett, majd a 16. századi japán támadás során szinte teljesen elpusztult, 1601-ben építették újjá. A tantermekként szolgáló csarnokok mellett számos épülete volt: éléskamrák, könyvtár, ebédlő, íjászterep, adminisztrációs épületek, kollégiumok a diákok számára (, a Keleti szárny, és , a nyugati szárny) és konfuciánus kegyhely a nagy tudósok előtti megemlékezésekhez.
Jellemzői
A ba komoly felvételi vizsga volt (), a fiatal tudósokat 18-19 éves korukban vették fel ide, és 20-23 éves korukig tanultak, amit követően le kellett tenniük az állami vizsgát (). Az ide felvételt nyert diákok teljes ösztöndíjat kaptak, ami hatalmas megtiszteltetésnek számított. A tudósokat, tanárokat rendkívüli módon megbecsülték a -korban, mert erkölcsi példaképnek tartották őket. Így a hallgatói is különös kiváltságokkal rendelkeztek, részt vehettek az állam politikai életében is, véleményt alkothattak a napi politikáról, a törvénykezésről, tiltakozhattak a törvények bevezetése ellen, váddal illethettek korrupt hivatalnokokat és felszólalhattak az ártatlanul vádoltak mellett.
Az iskola más kiváltságokkal is rendelkezett, relatív autonómiával bírt és tilos volt a csendőrségnek átlépni a kapuit. Az iskolának számos, államilag biztosított földbirtoka volt, melynek bevételeiből fedezték a fenntartási költségeket.
A hallgatók életét szigorú szabályok vezérelték, meghatározott rendben zajlott a nap, és életkor szerint voltak besorolva a diákok. Havonta kétszer látogathattak haza, de ekkor sem lehetett szórakozniuk, tilos volt például a vadászat, a halászat és a táblajáték is. A rosszul teljesítő, vagy bármilyen szabályt, akár íratlan viselkedési elvárást megszegő diákokat különféle módon büntették. A konfuciuszi klasszikusok mellett a diákok tanultak zenét, matematikát, lovaglást, íjászatot és etikettet is.
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek Sungkyunkwan Scandal, 2011-es televíziós sorozat az iskola életéről
Kategória:Szöul építményei Kategória:Észak-Korea felsőoktatási intézményei Kategória:Koreai kultúra Kategória:Konfucianizmus Kategória:Dél-Korea felsőoktatási intézményei