Intelligencia Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen.
Az intelligenciát leginkább embereken tanulmányozzák, de állatokban és növényekben is megfigyelték. A gépek intelligenciáját mesterséges intelligenciának nevezik, amelyet rendszerint számítógépes rendszerekben alkalmaznak.
Humán intelligencia Az emberi intelligencia az ember intellektuális bátorsága, amelyet komplex kognitív hatások, magas szintű motiváció és öntudat jellemez. Intelligenciájuk révén az emberek képesek tanulni, fogalmakat alkotni, megérteni, alkalmazni a logikát és az érveket. Ide értendők a felismerési képességek, az ötletek megértése, a tervek megtervezése, a problémák megoldása, a döntéshozatal, az információk megőrzése és a nyelv használata a kommunikációhoz. Az intelligencia lehetővé teszi az emberek számára, hogy tapasztaljanak és gondolkodjanak.
Az intelligencia vizsgálata
Az intelligenciát tesztekkel/kérdőívekkel mérik. A teszteket úgy hitelesítik/kalibrálják, hogy az adott népesség átlaga 100 pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 pontot mérjen. A tesztek eredményének eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100-as IQ (Intelligence Quotient, magyarul intelligenciahányados), vagyis a szórás ettől 15 föl/le.
Részletes intelligenciateszttel mérhető az iskolaérettség, és kimutatható egyes neurológiai és pszichiátriai eltérés, például az autizmus, vagy bizonyos tanulási zavar. De használnak intelligenciatesztet a pályaalkalmassági vizsgálatban és a munkahelyi kiválasztásban is. Vitatott, hogy ezzel tényleg a megfelelő embert választják-e ki.
Az első intelligenciatesztet a 20. század elején Alfred Binet készítette gyerekek számára.Pléh Csaba Binet: Az intelligencia kísérleti vizsgálata (1903). Skálájának változatai 1905; 1908; 1911, 3-tól 15 évesig. 269-270. o. A teszt alapján különbséget tett a testi és a mentális/szellemi életkor között: két egyidős gyerek közül az értelmesebb, akinek nagyobb a mentális életkora. Gyerekeknél az IQ így számítható: IQ = (mentális kor/életkor) x 100 [%]. Mivel a felnőttekre ez már nem érvényes, ezért sokáig csak gyerekeknél mérték az intelligenciát.
Ha valaki belekerül egy másik hagyományba, akkor az idegen környezet kevésbé tekinti intelligensnek, mint amilyen valójában. Miután alkalmazkodott, és beilleszkedett az új környezetbe, újra intelligensnek ítélik. A huszadik században sokáig nem értették ezt a jelenséget, például az Amerikai Egyesült Államokban szinte értelmi fogyatékosnak tekintették a nem angolszász környezetből érkező bevándorlókat. Ezért erősen korlátozták például a Közép-Európából érkezők számát.
Kultúrafüggetlen tesztek Vannak tesztek, amikből minden műveltségi tényezőt kiküszöböltek. Ezek a kultúrafüggetlen tesztek. Nem használják a nyelvet; az ábrák alapján kell kitalálni, hogy mi a feladat, és mi a megoldás. Ilyenek például a Raven-mátrixok. Vitatott, hogy ezek a tesztek valóban kultúrafüggetlenek-e. Ugyanis azoknál, akik nem jártak iskolába, sokkal alacsonyabb értelmet mérnek, mint amennyit ezek a személyek az életben tanúsítanak; ugyanakkor az autisták jobban teljesítenek ezekben, mint a saját kultúrájuk számára készített tesztekben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kultúrafüggetlenség miatt ezek a tesztek túlságosan elszakadtak a való élettől.
Az intelligencia nem azonos a bölcsességgel. A 14. dalai láma szerint az intelligencia csupán egy lehetőség, amelyet lehet használni alkotón, illetve rombolón, például ha egy éles elmét rossz dolgokra használnak, a következménye sok emberi szenvedés. Az intelligencia destruktív használatának az oka a rossz érzelem, mint a harag, a gyűlölet, a féltékenység, az irigység stb.
Az intelligencia sajátos meghatározásai
Az intelligencia az elme elemző és megkülönböztető képessége.
Mindenféle intelligencia – együtt – az élőlény, így az emberi minőség mértéke. A „személyiség” meghatározója, William Stern szerint: Az értelem – az új követelményekhez alkalmazkodó képessége elménknek.Horváth György: Az értelem mérése /Mi hát az intelligencia? 226. o.
Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó” – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat – és mennyire volt gyors. (Klasszikus példa: mozaik-kirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása.) Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus – például felvételt eldöntő – kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan válaszolunk.
Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.
Teljesen észszerűtlen, hogy aki az értelmet mérni kívánja, előbb komplett definíciót prezentáljon/ teljes meghatározást adjon.Horváth György: Az értelem mérése / 227. o. Block, N.J., Dworkin, G.: The IQ Controversy, N.Y., 1976.
Magyar intelligenciatesztek Magyarországon több tesztet is használnak az intelligencia mérésére. Az egyik leggyakoribb a MAWI (Magyar Wechsler Intelligencia teszt), és gyermekek számára készült változata, a MAWGYI. Ez a teszt tíz részfeladatot tartalmaz: Összehasonlítás: Két fogalomról meg kell állapítani, hogy milyen közös kategóriába sorolhatók be Műveltség: Általános ismeretek Élethelyzetek megértése: Pl. "Mit kell tenni, ha megvágod magad?" Számterjedelem: Egyjegyű számok memorizálásának képessége Aritmetika: Számolás Mozaik próba: Mintás kockákból kirakott egyszerű ábra lemásolása, kirakása ugyanilyen kockákból Kép kiegészítése: Hiányzó képrészlet felismerése Képek sorba rendezése: Egy összefüggő történet megalkotása a képekből Tárgy összeillesztése: Kirakószerűen összerakni egy tárgyat Rejtjelezés: Számhoz tartozó adott kód minél gyorsabb beírása
Éltes (Ellenbach) Mátyás (1873-1936) Ranschburg Pál ösztönzésére értelmes és fogyatékos, különböző fejlettségű gyerekeket szókincs vizsgálattal jellemezte. Hivatkozott Nagy Lászlóra, aki Alfred Binet próbáit először ismertette a magyar szaksajtóban. 1914-ben ismertette a próbasorozat magyar változatát. 1916-ban Rövid útmutatót adott ki hozzá. A Binet 1911-esből elhagyott néhány próbát, beiktatott újakat.Horváth György: Az értelem mérése / Éltes Mátyás magyar Binet-adaptációja 56-7; 58-61. o.
Fajtái Az intelligencia összetett képesség. Többféle intelligencia létezik, amik részletes tesztekkel ki is mutathatók. Nyelvi intelligencia Vizuális-térbeli intelligencia Logikai-matematikai intelligencia Mozgási intelligencia Zenei intelligencia Interperszonális intelligencia Metakognitív intelligencia Friedrich Engels szerint a mozgási intelligencia és a nyelvi intelligencia munkában találkozott, és ez alakította ki az interperszonális intelligenciát.Horváth György: A tartalmas gondolkodás /Cselekvésben gondolkodás 62. o. A létrejövő emberek oda jutottak, hogy mondanivalójuk lett egymásnak.Horváth György: A tartalmas gondolkodás 63. o. E. Sapir: Az ember és a nyelv. Budapest 1971. 97. lap.
Emellett divat lett a különféle intelligenciák értelmezése. Így beszélnek például érzelmi, szexuális, pénzügyi, vagy vezetői intelligenciáról is, bár ezek legtöbbje nem tudományosan megalapozott.
Érzelmi intelligencia Az érzelmi intelligencia (EI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Beletartozik az önuralom képessége éppúgy, mint a beleérzőképesség. Az általános intelligenciatípusok közül az interperszonális intelligenciához áll a legközelebb. A tagok érzelmi intelligenciája minden közösségben meghatározza a közösség felépítését. Az érzelmi intelligencia csak a belső tényezőknek megfelelően fejleszthető.
Ezt a kifejezést elsőként John D. Mayer és Peter Salovey alkalmazta 1990-ben. Ők az érzelmi információk értelmezésére, és a velük érvelés képességét tekintették. Daniel Goleman (1995) szerint a munkahelyi eredményességet sokkal inkább az érzelmi intelligencia határozza meg, mint az értelmi.Mérő László / Az Érzelmi intelligencia fogalma 183. o.
Az érzelmi intelligencia nem szerepel az IQ kiszámítását célzó tesztekben. Mérésére az érzelmi intelligenciahányados, az EQ szolgál.
Az eltérő emberi rasszok és etnikumok intelligenciája Az emberi rasszok, etnikumok eltérő intelligenciája sok vitát eredményezett, és eredményez mind a mai napig. Az 1900-as évek elején úgy gondolták, hogy a nagyobb koponya nagyobb intelligenciát jelent a nagyobb méretű agy miatt, ám ezt nem sikerült igazolni. "A 20. század elején a vita [az amerikai közvéleményben] a magyar, olasz és zsidó bevándorlók viszonylag alacsony IQ-ja körül forgott, amit a new york-i Ellis Islanden partraszállásuk után felvett tesztekkel mértek. Az eredmények azt jelezték, hogy az embereknek a többsége gyengeelméjű.". A náci Németország fajelméleteinek egyik központi eleme volt az intelligencia. Amerikában az 1990-es években lángolt fel ismét a vita a négerek és kreolok alacsonyabb IQ eredményeit illetően.
Az eltérő kulturális háttérrel rendelkező csoportok teszteredményeinek összevetésekor azonban óvatosan kell eljárni, amit a következő példa szemléltet. "Egy fehér és egy fekete zsákot genetikailag kevert kukoricamaggal töltünk meg. Biztosítjuk, hogy mindkét zsákban ugyanolyan arányban legyen mindenféle magból. Ezután a fehér zsák tartalmát a termékeny A táblába, a fekete zsák tartalmát pedig a meddő B táblába vetjük. Azt fogjuk találni, hogy az A táblában, ahogy a B táblában is, jelentős változatosságot mutat az egyes növények magassága. Ez a változatosság elsősorban genetikai tényezőknek tulajdonítható. Azt is megfigyelhetjük azonban, hogy a növények átlagos magassága az A táblában nagyobb, mint a B táblában. Ez a különbség teljességgel a környezeti tényezőknek (a talajnak) köszönhető."
Az eltéréseket részben örökletes, részben környezeti (neveltetés, egészségügy stb.) különbségek okozzák, de e kettő azonos vagy eltérő jelentősége heves viták tárgya.Rowe; David C (January 2005). Rodgers, Joseph. ed. "Under the Skin: On the Impartial Treatment of Genetic and Environmental Hypothesis of Racial Differences". American Psychologist 60 (1): 60–70. doi:10.1037/0003-066X.60.1.60. PMID 15641922. Az egyes csoportok átlagainak értelmezéséhez fontos tudni, hogy a csoport átlagokból nem lehet közvetlen következtetéseket levonni az egyénekre vonatkozóan. Ugyanis bármely csoport tagjainak pontszáma jóval nagyobb sávban szóródik, mint amekkora valamely két csoport átlaga közötti különbség lenne. "Ami számít a szembejövő emberrel kapcsolatban – már amennyire a teszteredmények jelentőséggel bírhatnak, – az az adott személy saját pontszáma, nem pedig az átlagpontszáma valamely referenciacsoportnak, amelybe tartozik."
Öröklődése Az intelligencia részben öröklött tulajdonság. Régebben sok vita folyt arról, hogy mennyire tekinthető öröklöttnek, és sok kutatás folyt ezügyben.
A 19. század végétől eluralkodott az az elmélet, amely szerint az emberiség intelligenciája veszélyben van. Ugyanis a szegény családokban több gyerek születik, mint a gazdagabbakban. Hasonlóan, az enyhén értelmi fogyatékos szülőknek több gyereke születik, mint a normál értelmi képességű családoknak.