A rácsos tányércsigaDomokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011. vagy rácsos csiga (Gyraulus albus) Európában elterjedt, tüdővel lélegző vízicsigafaj.
Megjelenése 160px|bélyegkép|bal| Rácsos tányércsiga (Illustrated Index of British Shells, Plate XXI., Fig. 19., 1859) A csigaház 1–3 mm magas, 4–8 mm széles, korong alakú, 4-5 kanyarulatból áll. Színe zöldesfehér vagy sárgásszürke, a héj felszíne selymesen fénylik, áttetsző. Gerinc vagy taréj nincs a csigaházon. Felületét finom hosszanti és keresztbe futó kiemelkedések borítják, amelyek egymást rácsosan keresztezik. Az utolsó kanyarulat a szájadék környékén jelentősen kiszélesedik, két-háromszor szélesebb az utolsó előttinél. A szájadék síkja ferde, a ház felső részén előbbre nyúlik. Köldöke igen tág, a ház átmérőjének egyharmadát is eléri. A csiga sötét- vagy sárgásbarna, feketével pettyezett, tapogatói hosszúak és áttetszőek, apró szemei a tapogatók tövében ülnek.
Elterjedése Majdnem egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. Hiányzik Skócia és Skandinávia északi részéről és Dél-Portugáliából (viszont Délnyugat-Spanyolországban előfordul). Északi elterjedési határa a 65° é. sz.
Életmódja A rácsos tányércsiga lassan mozgó vagy állóvizekben, tavak sekély vizében az iszapon vagy a vízinövényeken található meg. Viszonylag igénytelen, a nem túlságosan szennyezett vizet elviseli, de az élőhelye kiszáradását nem. Svájcban 1500 m magasságig fordul elő.
Március és szeptember között szaporodik, 0,4 mm átmérőjű petéit 4-10-esével, kapszulákban rakja le, összesen 6-8 csomagot. A peték 10-14 nap múltán kelnek ki, az ivarérettséget 20-23 hónaposan érik el.
Magyarországon nem védett.
Források
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. Species summary for Gyraulus albus AnimalBase
Kapcsolódó szócikkek Magyarország puhatestűinek listája
Kategória:Puhatestűfajok Kategória:Magyarország csigái Kategória:1774-ben leírt állatfajok