bélyegkép|jobbra|200px|Ganz Ábrahám mauzóleuma Budapesten. Kerepesi temető: J. 191-193. Tervezői: Ybl Miklós és Hubert József. Kivitelező: Hofhauser Lajos. bélyegkép|balra|200px|Ganz Ábrahám mellszobra Kispesten Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6.Magyar életrajzi lexikon (Hozzáférés ideje: 2019. február 8.) vagy február 6. – Pest, 1867. december 15.)Halálesete bejegyezve a Budapest Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyv 219/1867. fsz. alatt svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára.
Életpályája „Ganz Ábrahám egy kilencgyerekes református kántortanító legidősebb fiaként született a svájci Unter Embrachban, édesanyját korán elveszítette.”Bevándorlóból lett magyar forradalmár 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kitérőkhöz csúcsbetéteket, gabonaipari hengermalmokba őrlőhengereket. 1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem teljesen megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült!” - mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben, az Első magyar iparműkiállításon mutatta be. A Lánchíd építésénél vasöntvények elkészítésével is megbízták, de a szabadságharc alatt az Óbudai Hajógyár rendelését eleinte azért nem tudta teljesíteni, mert az akadozó kőszénszállítást Széchenyi István a fegyvergyár szükségleteinek kielégítésére irányította, ugyanakkor azonban kérte Kossuth Lajost az oraviczai bánya kitermelésének emelésére. A Pénzügyminisztérium június 6-án 4173 P.M./372 B. O. szám alatt a bánsági bányaigazgatóságtól kért véleményt, mely 40 ezer mázsára emeltette a kitermelést, Ganzék örömére is. 1849-ben ,,Ne bántsd a magyart! " feliratú ágyúcsöveket is öntött. Bár később Haynau hatheti fogságra ítélte, ebből svájci állampolgárságára tekintettel csupán néhány napot töltött le.
Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. Az angol találmányt, a vas kéregöntését, mely során a vasat nem homokformába, hanem acél kokillába öntik és így keményebb felületet kap, nemcsak ő alkalmazta itthon először, de tovább is fejlesztette antimon hozzáadásával. Így Európa egyik legnagyobb, és külföldre is gyártó vonatkerék öntője lett. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajóforgalmat, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat. Ez is közrejátszott a halálában.
Magánélete 1849-ben feleségül vette Heiss Lőrinc kékfestő lányát, Heiss Jozefát. Egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Ganz Konrád. Mivel úgy érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa, 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt. A házasságából született egy lánya, Ganz Jozefina.
A Ganz vállalatok az alapító halála után
Ganz Ábrahám halála után az örökösei Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart Andrást bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a „Ganz és Társa” nevet. Az öt részlegből álló és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család később részvénytársasággá alakította Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert egy új iparág alapjait teremtette meg. Mechwart ekkor már vezérigazgató volt. Az egyfázisú transzformátor gyártása pedig meghozta a Ganznak a világhírt.
Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve azt az Öntödei Múzeummá alakították át. Az épületet 1997-ben műemlékvédelem alá helyezték.
Emlékezete Sok cég vette fel nevét (Ganz vállalatok) Mellszobra a Ganz Műszer Művek EKM gyára (Budapest XIX. Üllői út 200) előtt látható Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta nevéhez fűződik a 115885 Ganz kisbolygó felfedezése, amelyet 2003. november 6-án észleltek először, és az ő tiszteletére nevezték el. Az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot.http://hvg.hu/Tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo.aspx Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat Spiró György 2021-ben GANZ címen drámai formában dolgozta fel a vasöntőmester életét, mely a Mozgó Világ szeptemberi számában jelent meg. Eredetileg librettónak készült a szöveg, melynek megírására Fekete Gyula kérte fel a szerzőt. A darab eddig még nem került bemutatásra.
Kapcsolódó szócikkek Öntödei Múzeum A Jövő Háza Ganz Ábrahám SZKI
Jegyzetek
Források
Sipka László: Ganz Ábrahám. In:
Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005) Nyáry Krisztián: Ganz Ábrahám, a forradalom öntőmestere; BBC History, a világtörténelmi magazin, 2016. április, 54-57. oldal
Kategória:Magyar kohómérnökök Kategória:Magyar gyáralapítók, gyártulajdonosok Kategória:Öngyilkos személyek Kategória:Magyar feltalálók Kategória:1814-ben született személyek Kategória:1867-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Ganz Kategória:Svájci származású magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek