bélyeg|200px|Acer Aspire 8920
A notebook és a laptop angol eredetű szó, az informatikában a hordozható személyi számítógépeket takarják. Ezek teljes értékű PC-k, az asztali változatokhoz képest a lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik. Ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épülnek fel, azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali PC-kben megtalálható megfelelőik. Ezt részben korszerűbb anyagokkal, részben a hordozhatóságot szem előtt tartó tervezéssel és gyártástechnológiával érik el. A notebookok ugyanazokat a szoftvereket futtatják, mint az asztali gépek, így a laptopokra ugyanaz a Windows, Linux vagy OS X alkalmazások telepíthetők. A hordozható számítógépek szinte kivétel nélkül újratölthető akkumulátorral szerelve vásárolhatók meg, amelyek révén több órát is képesek vezetékes elektromos hálózat nélkül üzemelni.
Bár vita folyik arról, hogy a notebook és laptop szavak teljesen felcserélhetőek lennének − egyébként a laptop egy régebbi elnevezés –, a gyakorlatban (helytelenül) szinonimaként használják őket. A notebook szó szerinti jelentése jegyzetfüzet (notesz), ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a tulajdonos a hóna alatt, vagy hordtáskában viheti magával. Ezzel szemben a laptop szót a lap és a top szavak összevonásával alkották meg. (Jelentése kb. „ölbe való”, „ölbe vehető”).
bélyegkép|
Típusok, kategóriák A kategorizálás alapja tetszőleges lehet, de alapvetően háromféle módon készíthető besorolás: a felhasználás célja, a mérete, végül a kivitelezés típusa alapján.
A laptopok általában nem tartalmaznak beépített optikai meghajtót.
Felhasználás célja szerint Munka: a munkára tervezett gépeknek naponta legalább 6-12 órás üzemet kell elviselniük, sokszor gyakori mozgatással, és az ebből kifolyó apró ütődésekkel, rezgésekkel. A vállalatok ezekből a modellekből akár egész flottákat vásárolnak, és elvárják az alacsony meghibásodási arányt, a megbízható működést és a gyors szervizhátteret, hiszen a gépek által tárolt adatok és a kieső munka értéke legtöbbször sokszorosa, akár nagyságrendekkel nagyobb, mint maguknak a notebookoknak a beszerzési ára. Ezen szempontok miatt az üzleti termékvonalak jellemzően magasabb minőségi színvonalat képviselnek, mint a fogyasztói modellek. Az üzleti és fogyasztói vonalak megkülönböztetésére a legtöbb márka külön családneveket vezetett be. Ezekre a gépekre többnyire Professional, Business vagy Enterprise jelzésű operációs rendszert telepítenek.
Szórakozás, multimédia: a multimédiás gépeket szórakozásra, filmnézésre, játékok futtatására, kikapcsolódásra szánják a gyártók, nem intenzív használatra, vagy rendszeres mozgatásra. Ezek a gépek ebből kifolyólag jellemzően kevésbé robusztus konstrukciók, nagyobbak és nehezebbek, cserébe jó teljesítmény / ár mutatóval rendelkeznek. Meghibásodási arányuk azonos üzemóra mellett magasabb, mint a munkára szánt gépeké. Jellemzően Home, Media Center, Home Premium megnevezésekkel látják el ezeket a gépeket, illetve az operációs rendszereket. Windows mellett Linux-szal is árulják ezeket a gépeket, de sok modellt kínálnak operációs rendszer nélkül is, ami alacsonyabb vételárat eredményez.
Méret szerint jobbra|bélyegkép|HP Pavilion zv6000 (DTR)
A notebookokat alapvetően három kategóriára osztják méret alapján.
Desktop replacement (DTR): az úgynevezett DTR gépek az asztali gépek felváltására alkalmasak, vagyis asztalra téve, keveset mozgatva lehet őket használni, méretüknél és akár 3 kilogramm feletti tömegüknél is fogva. Cserébe nagy kijelzővel (17" vagy felette), és sokszor rendkívül erős kiépítéssel rendelkezhetnek, így gyakorlatilag csak a csúcsteljesítményű asztali konfigurációktól maradnak el. Ilyen méretűek a multimédiás gépek, valamint a nagy teljesítményű munkaállomások többsége. A legolcsóbb gépek is ebbe a kategóriába tartoznak, valamint a nagy kijelző és a nagy teljesítmény vonzó sokak számára, így kereskedelmi tapasztalatok szerint ez a kategória magasan a legnépszerűbb, a jelentős súly és méretek ellenére is.
Thin&light (könnyű és vékony): ide sorolják azokat a jellemzően 13,3"-14,1"-15,4" átlójú kijelzővel szerelt gépeket, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik. Ezek között a modellek között kényelmesen mozgatható, kompakt és ergonomikus gépek találhatóak, sok üzleti notebook ebbe a kategóriába esik.
Subnotebook/ultrahordozható: a 13,3" átlónál kisebb, 12,1", 10,4" vagy kisebb formátumú gépeket nevezik subnotebookoknak vagy ultrahordozhatónak, bár az első a méretre, a második a tömegre utal inkább, amelyek nem feltétlenül vannak szoros kapcsolatban. A subok kis méretüknél és 2 kilogramm, sőt akár 1 kilogramm alatti tömegüknél fogva igazán mobilisek, rendszeres mozgatásra, sőt útközben való használatra termettek. Ebbe a kategóriába szinte kivétel nélkül az üzleti célú, valamint életstílus (divatos) modellek tartoznak, és jellemzően drágábbak. A kis méret alacsonyabb fogyasztású, azaz kevesebb hőt fejlesztő alkatrészeket követel meg, továbbá ezekkel a gépekkel szemben, hordozhatóságuknál fogva, elvárás az átlagosnál magasabb akkumulátoros üzemidő (3-4 óra felett).
A subnotebookokra való igény további növekedésével a gyártók kínálatában megjelentek a különösen hordozható chipek, amik rendkívül alacsony fogyasztással és alacsony árakkal rendelkeznek. Ilyen például az Intel Atom processzora. Ezen új technológiák utat nyitottak egy új kategóriának, a Netbookoknak, amik rendkívül kedvező, ám alacsony teljesítményű, internetezésre használható kapacitással rendelkeznek. Ez a kategória a 2020-as években kiszorulni látszik a piacról, mert az újabb operációs rendszerek nagyságrendekkel nagyobb hardware-igényét már nem képesek ezek a gépek kiszolgálni.
Kivitelezés szerint Hagyományos notebook: összecsukható, a kijelző zsanérral ráhajtható a billentyűzetre, amely alatt a hardver található. A notebookok túlnyomó többsége ilyen kivitelű.
Tablet PC (slate): nincs billentyűzet, a kijelző és a többi összetevő egybe van integrálva. Az irányítás érintőképernyővel, vagy egy speciális tollal történik. Ezekre a gépekre az operációs rendszer egy különleges változatát telepítik. Az ilyen gépek rendelkezhetnek kézírás-felismerő szoftverrel is, így lényegében egy digitális jegyzettömböt kapunk, amelyre ugyanúgy írhatunk, mint egy füzetbe. Bill Gates, a Microsoft egyik társalapítója és elnöke korábban a tablet PC koncepciójában látta a jövőt laptopok helyett.
Az egyre nagyobb méretű és tudású telefonok is kezdik átvenni a tabletek szerepét, ez a kategória phablet néven is ismert, melyek méretben és tudásban egyre inkább tabletek, mint telefonok.
Convertible (átalakítható): ezek a gépek mind hagyományos notebookként, mind tablet PC-ként tudnak funkcionálni azáltal, hogy a kijelző nyitott állapotban függőleges középtengelye mentén 180 fokban kiforgatható, és háttal a billentyűzetre hajtható. Ekkor a vezérlés teljesen megegyezik a slate kivitelű tábla gépekével. Hátrányuk a tömeg: mind a hagyományos notebookoknál, mind a tablet PC-knél nehezebbek azonos méretben.
Hibrid: a hibridek olyan convertible gépek, amelyeknek a billentyűzete igény esetén lecsatolható, így csökkenthető a tömeg. A hibrid gépeknek tervben volt egy olyan változata is, ahol a kijelző nem a teljes gépet, csak egy kisebb akkumulátort és a szükséges elektronikát tartalmazza ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózaton fogadja a gép által előállított képet, és az utasításokat visszaküldje.
A notebook főbb alkotórészei Kijelző A kijelző mérete a notebookok besorolásának egyik legkézzelfoghatóbb módja, hiszen nagyban meghatározza az egész gép méretét is. A kínálat tág, kezdve a 7,2 hüvelykes panelektől a 20 hüvelykesekig. Bár a megjelenített kép mérete a kijelző nagyságától függ, a hasznos területet a panel felbontásának részletessége mutatja meg, amelyet soronként és oszloponként pixelekben, azaz képpontokban mérnek. Minél több képponttal rendelkezik egy kijelző, annál több részletet tudnak megjeleníteni.
4:3 arányú kijelzők: XGA: 1024×768 SXGA: 1280×1024 SXGA+: 1400×1050 UXGA: 1600×1200
16:10 arányú kijelzők: WXGA: 1280×800 WSXGA+: 1680×1050 WUXGA: 1920×1200
16:9 arányú kijelzők: WSVGA: 1024×576 HD/WXGA: 1280×720 WXGA: 1366×768 WUXGA: 1600×900
A Microsoft szerint az optimális képpontsűrűség 120 és 140 DPI (dot per inch), azaz hüvelykenként 120 és 140 képpont körül alakul. Ez alapján az ideális képminőséget a következő méret- és felbontáspárosítások jelentik: 10,4" – XGA, WXGA 12,1" – WXGA, SXGA+ 14,1" – SXGA+, UXGA 15,1" – WSXGA+
A jelenleg elterjedt, tömegesen gyártott TFT-LCD panelek úgynevezett transzmisszív felépítésűek, ami azt jelenti, hogy fényáteresztőek, és háttérvilágítás szükséges a kép elfogadható megjelenítéséhez. A kép láthatósága a környezeti fényerő növekedésével egyre romlik, elsőként főleg a tükröződések következtében, végül a háttérvilágítás erőssége bizonyul kevésnek. Az előbbi problémát a gyártók tükröződésmentes panelekkel orvosolták, ami viszont a fényerő és a kontraszt romlását hozta magával. Ennek ellentétjeként megjelentek a rendkívül kimagasló fényerő és kontrasztaránnyal bíró kijelzők is, az ún. Glare Type panelek, ezek viszont kellemetlenül tükrözhetik a világos felületeket, külső fényforrásokat.
Kültéri használatra a gyártók az ún. transzflektív paneleket vetik be, amelyek a transzmisszív és a reflektív technológiákat igyekeznek minél hatékonyabban ötvözni. A transzflektív panelek megjelenítő rétege visszaveri a környezeti fényt, azaz elég erős külső fényben háttérvilágítás nélkül is látható, sőt napsütésben is kiválóan látható marad. Gyenge fényviszonyok vagy beltéri használat esetén pedig a háttérvilágítás bekapcsolható. Ezek a paneltípusok egyelőre még nem élvezik a normális transzmisszív társaik méretgazdaságossági előnyeit, mivel egyelőre kevesen fizetik meg a felárat.
Processzor 2003-ban az Intel úgynevezett platformmegoldást dobott piacra Centrino néven, amelyet külön a mobilitás szem előtt tartásával notebookok számára tervezett és pozicionál a piacon. A Centrino különféle chipek együttese, egy processzort, alaplapi lapkakészletet, és vezeték nélküli hálózati vezérlőt, ún. Wifi chipet tartalmaz. Technikai szemmel a legjelentősebb fejlesztést a csomag Pentium M néven ismert processzora jelentette, amely korábban nem látott, rendkívül fejlett energiagazdálkodási képességeket vonultatott fel, így fogyasztása más termékek töredéke is lehetett. Korábban az Intel és más domináns gyártók is mindössze az asztali gépekbe tervezett processzorok minimálisan igazított változatait kínálták notebookokba.
Nem az Intel volt azonban az első vállalat, amelyik kifejezetten alacsony fogyasztású, notebookokba szánt processzort tervezett. Az amerikai Transmeta 1995-ben kezdte meg rendkívül energiatakarékos technológiájának tervezését, majd 2000-ben ismertette fejlesztéseit. Első terméke, a Crusoe mindössze néhány wattos fogyasztással rendelkezett az akkoriban is már 30-50 wattos fogyasztású processzorok között, azonban az alacsony teljesítmény és a gyártási nehézségek keresztülhúzták a piaci sikert. A hibákból tanulva a Transmeta megtervezte az Efficeont, amely már versenyképes teljesítményt nyújtott még alacsonyabb energiafelvétel mellett, azonban az Intel ekkorra elárasztotta a piacot a Centrinóval és a Pentium M-mel. A Transmeta annak ellenére, hogy úttörője volt a valóban mobil számítógépek megalkotásának, végleg kiszorult a processzorpiacról, és ma már főképp szellemi tulajdona licenceléséből, valamint szolgáltatások nyújtásából származik bevétele.