Kádár Endre, Schwartz magyar író, a Nyugat első nemzedékéhez tartozott.
Élete Kunhegyesi szabók: Altmann Annának és Schwartz Dávidnak, az izraelita hitközség tanácsnokának fia volt. Kisújszálláson érettségizett, nevét 1904-ben magyarosíttatta. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán és Svájcban folytatta, utána újságíró lett. 1909 októberében jelen volt a Nyugat íróinak debreceni látogatásán.
Első regényét is a Nyugat közölte folytatásokban (Balajka, 1918), a következő évben könyv alakban is kiadták. Cikkei, írásai még az alábbi lapokban jelentek meg: Budapesti Napló, Magyar Hírlap, A Polgár, Politikai Hetiszemle, Nagyváradi Napló, Az Újság, Élet, Magyar Figyelő, A Nap.
Az első világháború idején feleségével, Mihály (Müller) Lívia grafikussal Svájcban élt és az Az Est című lapot tudósította. (Egy másik információ szerint azonban „az első világháború egész idejét a fronton töltötte.”)Magyar életrajzi lexikon Az 1920-as évek nagy részét Franciaországban töltötték, Bölöni György baráti köréhez tartoztak. Házasságuk az 1930-as években felbomlott.
Utoljára Győrött lakott, onnan deportálták Auschwitzba. Szülővárosa 2007-ben emléktáblán örökítette meg nevét.
Munkássága Első regényét (Balalajka, 1919) kedvezően fogadták. Földi Mihály a fölfedezés örömével szólt róla a Nyugatban. „Kimondottan nincs benne semmi vigasz s mindenhez közelebb áll, mint az öröm mozarti zavartalanságához. De a legtisztább, a legnemesebb irodalom.”Nyugat 1923. 24. szám. 1922-ben írt és bemutatott színművét Zilahy Lajos méltatta, kiemelve a dráma újszerűségét, eredeti látásmódját: „Amilyen különállásnak számított regénye az új magyar prózában, ugyanolyan egyéni utat jelez háromfelvonásos színműve, «A szerelem elmegy» az új magyar drámában.”Nyugat 1922. 9. szám. Második, terjedelmesebb regényét (Önbüntetés, 1935) Füst Milán rendkívül lesújtó kritikával illette: „…véleményem szerint, úgy e regény maga, mint a róla eddig elhangzott vélemények: a legnagyobb irodalmi tévedés, amelyet eddig megéltem, ezt már nincs is kedvem szó nélkül hagyni. (…) Az a baj, hogy ez a regény, ha érthetőbb volna, még unalmasabb volna.”Nyugat 1935. 2. szám. Írásából az is kiderül, hogy Kádár Endre nyilatkozata szerint a regényt tizenhárom éven át írta, és hogy a regénynek „elragadtatott hívei” is vannak.
Visszaemlékezéseiben Illés Endre így foglalta össze benyomásait a két könyvről: „Ez a két regény a részletek, a valóság, a figurák, az emberi helyzetek szédítő zsúfoltságával lepett meg annak idején. Mintha egy bőröndnyi amatőr fényképpel tért volna haza külföldi útjáról – ilyen volt Kádár Endre regénye, s főként a második, az Önbüntetés. A két háború közötti anarchikus Nyugat-Európáról talán senki sem gyűjtött annyi adatot, mint ő – milyen remek, változatos, éles pillanatfelvételek voltak. Balzac, Proust, Valéry-Larbaud regényeinek gazdagsága. Csak éppen az egyes képek között alig érzékelhető, vékony, áttetsző sejthártya feszült – figurák és szituációk helyett összedobált mozaikkép nyugtalanította az olvasót, aki ettől a zsúfoltságtól és a külön kockákba szorított mozgalmasságtól káprázva hajtotta be a regényt.”
Fő munkái Asszonyportré (elbeszélések, 1913) Balalajka (regény, Budapest, 1919) A szerelem elmegy (dráma 3 felvonásban, Budapest, 1922; bemutatta a Belvárosi Színház 1922. április 21-én) Önbüntetés (regény, Budapest, 1935). Kéziratban maradt színműve A kulcslyuk
Jegyzetek
Források
További információk Bikácsy Gergely: Balalajka és Önbüntetés (Kádár Endre két regényének elemzése.) Holmi, 1992. 3. szám, 347–353. oldal.)
Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. Bp., Szerző, 1996. Szavak szárnyán. Kunhegyesi irodalmi antológia. Szerk. Bagi Aranka, Víg Márta. Kunhegyes, Kunhegyes Város Önkormányzata, 2004. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Bp., Dante-Pantheon, 1936. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Kunhegyesiek Kategória:Magyar írók Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai