thumb|right|260px|Dereglyét ábrázoló dioráma az Indianapolisi Gyermekmúzeumban bélyegkép|260px|Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark koronás jurta elnevezésű épületében kiállított egyik „Corvin köz 1956” című diorámájaÓpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Koronás jurta állandó kiállítás, biológia, Őskor, történelem, museum.hu

A dioráma eredetileg a fényképezést megelőző négy látványélmény egyike volt. Napjainkban a dioráma háromdimenziós múzeumi/kiállítási makettet jelent.

Nevének eredete Neve a görög dia („át”) és horama („látvány”) szavakból származik.

Kialakulása A klasszikus dioráma különböző világítási módszerekkel a kép idő- és térbeli változását tudja érzékeltetni. A képet egy olajjal, viasszal átitatott transzparens vászonra festették, mögötte egy sor színezett, vékony selyemből készített további vászon helyezkedett el, amiket zsinórral mozgattak. A képeket olajégőkkel vagy petróleumlámpákkal világították meg, így a képben érzékelhetőek lettek a mozgások, a felhők mozgása, a víz hullámzása vagy a napszakok változása.

Louis Daguerre 1822 júliusában nyitotta meg Charles-Marie Boutonnal közös dioráma-színházát. Daguerre 1834-től „kettős” diorámákat mutatott be. A vászon mindkét oldalára festett képet, a vásznat pedig elölről és hátulról is megvilágította, és különböző színű szűrőkkel színes megvilágítást is alkalmazott. A Daguerre-féle diorámát Berlinben Walter Gropius tökéletesítette. Prágában található egy mai napig is működő dioráma.

A modern dioráma Napjainkban a dioráma kifejezés jelentése kibővült, illetve átalakult, és gyakorlatilag a makettezést jelenti. A diorámák egy tájat, jelenetet, tevékenységet, történelmi eseményt stb. mutatnak be, három dimenzióban. Tipikus felhasználási területük a múzeumi kiállításokon való felhasználás.

A dioráma, azaz makettkészítés tipikus szabadidős hobbitevékenység is. Alapját a különféle, többnyire műanyagból készült, építhető makettek adják. A legnépszerűbb méretarányok az 1 : 35 és az 1 : 48; az ennél kisebb méretarányokat a részletgazdagság csökkenése miatt ritkán alkalmazzák.

Fordítás

Jegyzetek

Források

Helmut and Alison Gernsheim: L.J.M. Daguerre, The History of The Diorama and the Daguerreotype. Dover Publications, 1968

További információk

Adóba László: Diorámaépítés – Kőtárgyak. Magánkiadás. Adóba László: Diorámaépítés – Kiegészítők. Magánkiadás.

Kategória:Fotográfia