A ókori kínai történeti mű, amelynek címéről a kínai történetírói hagyomány a benne tárgyalt, az i. e. 5. századtól az i. e. 3. századig terjedő történelmi időszakot, a Hadakozó fejedelemségek korát is elnevezte utólag. Az ismeretlen szerzők műveinek végleges formába öntője az i. e. 1 században élt , ám elkészülte idejeként hagyományosan a második császár, trónaralépésének második évét, i. e. 209-et tüntetik fel.

Címe, címváltozatai nek magyarul egyelőre nincs fordítása, de a kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában A hadakozó fejedelemségek politikája, vagy A hadakozó fejedelemségek intrikái címen fordítják.

A a történelem során többféle címet is viselt, többféle címváltozatban hivatkoztak rá: 《國策》 („A fejedelemségek politikája”) 《國事》 („A fejedelemségek ügyei”) 《短長》 („Hátrányok és előnyök”) 《長書》 („Előnyök könyve”) 《事語》 („Az ügyek könyve”) 《修書》 („ könyve”)

Szerzősége és keletkezési ideje thumb|200px|balra|A végleges változatának összeállítója: . A mű legteljesebb változata abban a formában maradt fenn, amelyik a Han-kor kiváló tudósának, nak (劉向 / 刘向; i. e. 77-i. e. 6.) az előszavát tartalmazza, épp ezért ő az egyetlen személy, akit bizonyosan a műhöz lehet kapcsolni. Azonban saját bevallása szerint is csupán összeállítója a műnek. Az i. e. 26-tól i. e. 8-ig tartó munkája során számos, a Hadakozó fejedelemségek korából származó szöveget használt fel. Liu fel is sorol néhány címet azok közül, amelyet az általa felhasznált szövegek viseltek (lásd az előző szakaszt), és valóban ő volt az, aki a művet a ma is ismert címmel ellátta. Az ókori kínai írásbeliség legfontosabb bibliográfiájában, amelyet a Han-dinasztia hivatalos történeti műve, az i. sz. 100 körül már elkészült tartalmaz, már nem is szerepelnek a korábbi címek, amely arra utalhatna, hogy szerkesztői tevékenységét követően még léteztek volna szövegvariánsok, vagy legalább részleteiben ismertek lettek volna önálló művek a kapcsolódóan. Az azonban ma már nem állapítható meg, hogy a mű jelenlegi formájában szereplő szövegek, fejezetek kiknek a munkája, és a Hadakozó fejedelemségek korán belül, pontosan mikor keletkeztek.

Kommentátorai által összeállított és véglegesített, ma ismert változatának a történelem során több kommentátora, magyarázója is volt. A legkorábbi 高誘 (168-212.), aki a kommentátoraként is ismert. A mű második legnépszerűbb kommentárja 1147-ből származik és 鮑彪 (1106–1149) munkája. Érdemes még megemlíteni a mongol -dinasztia idején élt 吳師道 (1283–1344) nevét, aki a legkomolyabb kritikai munkát végezte a szövegen, amellyel 1325-ben készült el, és amely majd csak halála után, 1355-ben került kinyomtatásra.

Korai töredékek 1973-ig csupán a által összeállított volt ismert. Azonban ebben az évben, a Hunan tartományban található 馬王堆 településen végzett régészeti feltárás során egy, az i. e. 168-ban lezárt sírból nagy mennyiségű írott szöveget tartalmazó selyem került elő. A rendkívül jelentős leletegyüttes ma a „ selyem-kéziratok” ( 馬王堆帛書) néven ismert. A mintegy 28 különböző mű hosszabb-rövidebb szövegtöredékét tartalmazó selymeken, az Út és erény könyve és a Változások könyve legkorábban feljegyzett töredékes szövegein kívül a számos fejezete is napvilágot látott. 27 előkerült fejezet az addig ismert szöveg mintegy 60%-át teszi ki. A szöveg keltezését nagyban segítette, hogy nem szerepel, illetve azonos hangzású szóval helyettesítették az i. e. 202 és i. e. 195. között uralkodott 高祖 császár (i. e. 256/247-i. e. 195.) személynevét a 邦 írásjegyet, amit a „névtabu” gyakorlata tett szükségessé, mely szerint az aktuális uralkodó nevét nem volt szabad leírni. Az 1976-ban publikált anyag máig rendkívül fontos és nélkülözhetetlen forrás a szövegének filológiai kutatásaihoz.

Tartalma előszavában azt állítja, hogy a mű a Tavasz és ősz korszak végétől a 楚 és Han 漢 fejedelemség felemelkedéséit tartó 245 év eseményeit rögzíti. Ez, a mai tudásunk szerint az i. e. 454-től i. e. 209-ig tartó időszakot jelentené. Ezzel szemben a műben szereplő legrégebben élt személy a -házbeli 衛 Ling 靈 herceg, aki i. e. 534 és i. e. 493. között uralkodott, míg az utolsó tárgyalt esemény a ellen végrehajtott i. e. 221-es merényletkísérlet. A szakértők ezt az ellentmondást a munkáját követő későbbi átszerkesztésekkel magyarázzák.

A mű szövege tartalmi szempontból a Hadakozó fejedelemségek korának politikai szövetségeinek és széthúzásainak eseményeit szövi lendületes, ritmikus prózába.

Ecsedy Ildikó a következőképpen jellemzi:

A mű modern kori kiváló ismertetője, Tsien Tsuen-hsuin ( 錢存訓) pedig a következőket írja:

Szerkezete A 120 ezer írásjegy terjedelmű szöveg alapvetően 33 fejezetre ( 卷) van osztva, amely további 497 alfejezetre vagy szakra oszlik. A nagyobb tartalmi egységeket a korszak fejedelemségeinek történései jelölik ki, bár gyakorta előfordul, hogy egy-egy fejedelemségnek akár 3-6 teljes fejezetet is szentelnek, míg arra is van példa (32. fejezet), hogy egy fejezeten belül két kisebb, jelentéktelenebb fejedelemség történetei vannak összekapcsolva. A mű szerkezetét az alábbi táblázat szemlélteti: Fejezetszám Kínaiul Magyarul A fejezetekkelvaló egyezés 01. 东周策 Keleti politikája nincs 02. 西周策 Nyugati politikája 03. 秦策 fejedelemség politikája 19. fejezet/ 3:2 04. 05. 06. 07. 08. 齐策 fejedelemség politikája nincs 09. 10. 11. 12. 13. 14. 楚策 fejedelemség politikája 23. fejezet/ 4:13 15. 16. 17. 18. 赵策 fejedelemség politikája 21. fejezet/ 1:918. fejezet/ 4:18 19. 20. 21. 22. 魏策 fejedelemség politikája 15. fejezet/ 3:316. fejezet/ 3:8 23. 24. 25. 26. 韩策 fejedelemség politikája 23. fejezet/Han 1:16 27. 28. 29. 燕策 fejedelemség politikája 05. fejezet/ 1:5 és 1:1220. fejezet/ 1:1104. fejezet/ 2:4 30. 31. 32. 宋卫策 és fejedelemség politikája nincs 33. fejedelemség politikája

Jegyzetek

Források Ecsedy Ildikó: Ex Oriente Lux. Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe. Tanulmányok Kínáról Európa Ókorában. Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület. 1992. Jacques Gernet: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. He, Jianzhang: Zhanguo ce zhu yi. Zhonghua Shuju. 1990 Salát Gergely: „Történeti áttekintés”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 10–31. Tsien, Tsuen-hsuin 錢存訓: "Chan kuo ts'e 戰國策". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 1–11. Szun Pin: A háború művészete (ford., jegyz.: Tokaji Zsolt). Szukits Könyvkiadó, Pécs 2003.

Külső hivatkozás

Kategória:Ókori kínai történeti irodalom