thumb|right|300px|Alkén hidroformilezése (R1–R3 szerves csoport (pl. alkil- vagy arilcsoport) vagy hidrogén). A hidroformilezés vagy oxoszintézis fontos vegyipari homogén katalitikus folyamat aldehidek alkénekből történő előállítására.Ojima, I.; Tsai, C.-Y.; Tzamarioudaki, M.; Bonafoux, D. Org. React. 2000, 56, 1. A reakció során egy formilcsoport (−CHO) és hidrogénatom addícionálódik a szén–szén kettős kötésre. Az eljárás folyamatos fejlesztésen ment át 1938-as feltalálása óta: a termelési kapacitás 1995-re elérte a 6,6 tonnát. A reakció jelentőségét az adja, hogy a kapott aldehideket könnyen át lehet alakítani különféle másodlagos termékekké: például hidrogénezéssel alkohol állítható elő, melyből lágyítószerek vagy detergensek gyárthatóak.
A folyamatban az alként jellemzően nagynyomású (10–100 atmoszféra) szén-monoxiddal és hidrogénnel kezelik 40 és 200 °C közötti hőmérsékleten. A reakcióhoz átmenetifém katalizátor szükséges. Az elsőként használt katalizátor az Otto Roelen által felfedezett kobalt-tetrakarbonil-hidrid volt. Későbbi munkák kimutatták, hogy a tributilfoszfin (PBu3) ligandum javítja a kobalt katalizátoros folyamat szelektivitását. Az 1960-as években fedezték fel a nagy aktivitású ródium katalizátorokat. Az 1970-es évek óta a hidroformilezési reakciók nagyrészt ródium-alapú katalizátorokat alkalmaznak.J. F. Hartwig; Organotransition metal chemistry – from bonding to catalysis. University Science Books. 2009. 753, 757–578. . További kutatások vezettek a vízoldható katalizátorok kifejlesztéséhez, melyek elősegítik a termékek elválasztását a katalizátortól.Cornils, B.; Herrmann, W. A. (eds.) “Aqueous-Phase Organometallic Catalysis” VCH, Weinheim: 1998
Hivatkozások
Fordítás
Kategória:Szerves reakciók