Sós Antal (Nagyszarva, 1896 – Pusztasomorja, 1975) csallóközi és szigetközi pásztor, dudás.
Jelentősége A pásztorkultúrához hozzátartozott a pásztorhangszerek ismerete. A tülköt jelzőhangszerként, a furulyát és dudát pedig önmaguk és a közösség szórakoztatására használták. Ugyancsak a csallóközi pászotrkultúra része a díszítőművészet. Tudunk díszes ostornyelekről, pipaszárakról, tükörről, borotvásdobozról, sótartóról, faragott botról.Tanai Péter: Sós Antal és dudái. Xantus János Múzeum Évkönyve, 34. évf. Arrabona, Győr 1995. A faluközösségban betöltött, különálló szerepük és a természettel tartott állandó kapcsolatuk folytán egy sajátos világképet is megőriztek. Az e családokban öröklött kép erős hatást gyakorolt a magyar kultúrára.
Források Manga János: Magyar duda – magyar dudások a XIX-XX. században. Népi kultúra – népi társadalom I. Budapest, 1968 Nagy Iván: A csallóközi dudáshagyomány. Pozsony, Kaligram, 2002 Tanai Péter: Sós Antal és dudái. Xantus János Múzeum Évkönyve, 34. évf. Arrabona, Győr, 1995
További információk Sós Antal némafilmen
Jegyzetek
Kategória:Magyar dudások Kategória:Magyar pásztorok Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek