Fritz Eichler (Graz, 1887. október 12. - Bécs, 1971. január 16.) osztrák ókortörténész, egyetemi professzor, Epheszosz kutatója.
Élete 1910-ben promovált Grazban, majd Berlinben, Angliában, Olaszországban, Görögországban és Kis-Ázsiában tanult tovább. 1913-tól a Bécsi Szépművészeti Múzeum ókori gyűjteményében dolgozott, 1933-tól rendezője, 1935-től igazgatója a gyűjteménynek. Nyugdíjbavonulása előtt 1951-1952-ben a múzeum igazgatója lett.
1931-ben habilitált, 1937-től a Bécsi Egyetemen professzor. Nyugdíjba vonulása után, Otto Waltert követően 1953-ban nevezték ki a klasszika archeológia vezetőjévé, és az Osztrák Régészeti Intézet (ÖAI) igazgatójává. Igazgatóként újra ásatott Epheszoszban és reaktiválta az athéni fiókjukat. 1961-ig tanított és 1969-ig maradt az intézet igazgatója.
Művei Führer durch die Antikensammlung. 1926 Die Skulpturen des Heraions von Argos. In: Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Instituts 19/29, 1919 Die Reliefs des Heroon von Gjölbaschi-Trysa. 1950 CVA Wien, Kunsthistorisches Museum I: Die rotfigurigen attischen Trinkgefäße und Pyxiden. 1951 Die Bronzestatue aus Ephesos in verbesserter Wiederherstellung. In: JbKSWien 50, 1953 CVA Wien, Kunsthistorisches Museum II: Rotfigurige attische Vorratsgefäße. 1959 Nochmals die Sphinxgruppe von Ephesos. In: Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Instituts 45, 1960 Zum Partherdenkmal von Ephesos. In: Beihefte zu Jahreshefte des Österreichischen Archäologischen Instituts 2 (1971)
Irodalom R. Noll, In: AlmanachWien 121, 1971, 341. E. Kunze, In: JbMünchen 1972, 234. R. Noll, In: Reinhard Lullies (Hrsg.): Archäologenbildnisse. Zabern, Mainz 1988, 240. G. Wlach, In: 100 Jahre Österreichisches Archäologisches Institut 1898-1998. Wien 1998, 115.
Jegyzetek
Kategória:Osztrák régészek Kategória:Graziak Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek