Góth Sándorné Kertész Ella, születési nevén: Kohn Ella, névváltozatok: B. Kertész Ella, G. Kertész Ella (Budapest, 1879. február 12. – Budapest, Erzsébetváros, 1936. június 24.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 622/1936. folyószáma alatt. magyar színésznő.
Élete bélyegkép|balra|180px|Kertész Ella Oscar Wilde Salome című tragédiájának címszerepében bélyegkép|balra|180px|Kertész Ella és Góth Sándor sírja a Farkasréti temetőben (6. körönd-1-5. sírbolt). Ligeti Miklós munkája. Kertész (Kohn) Bernát hivatalnok és Langsfeld Emma leányaként született. A Színművészeti Akadémiát 1897-ben végezte el, ahol harmadéves növendék korában 200 forintos ösztöndíjat kapott. A Nemzeti Színház szerződtette azután, hogy az akadémiai vizsgáján, a Nők iskolájában óriási sikert aratott; itt 1898-ig játszott. 1898. június 18-án Budapesten, a Terézvárosban férjhez ment Beck Vilmoshoz, az Operaház művészéhez,A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 547/1898. folyószáma alatt. majd visszavonult. 1904-ben elváltak.A magyar királyi Curia 1904. évi febr. 18. napján 890/1904. polg. sz. a. kelt ítélete. 1904. március 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Góth Sándorral, az egyik tanú Faludi Gábor volt.A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 100/1904. folyószám alatt.
1903-ban szerződött át a Vígszínházhoz, ahol január 8-án debütált a Loute c. vígjáték címszerepében. A Pesti Hírlap január 9-i számában így emlékezett meg róla: „A bemutatók és más hasonló társadalmi reuniók állandó törzsközönségének, az u. n. tout Budapestnek jelenlétében ma este egy fiatal úrhölgy művésznővé avattatott föl. Előadás kezdetén még csak afféle tehetséges dilettáns volt, de első jelenései után a nyílt színen fölhangzó tapsvihar a közönség részéről is szankcionálta azt az eddig csak néhány beavatott által előlegezett véleményt, hogy a bemutatkozó fiatal úrhölgy B. Kertész EllaItt még első férje, Beck Vilmos után B. Kertész Ella néven szerepelt. művésznő és pedig a javából való.” Első igazi nagy sikerét egy év múlva érte el Hennequin és Bilhaud Boldogság c. vígjátékában, majd 1906. január 31-én a Baccarat-ban (Helén) óriási sikerével az ország első számú színésznői közé emelkedett. 1907. január 12-én ismét fokozta sikerei számát a Tolvaj c. drámában. Később komikai szerepeket is vállalt.
1910/11-ben a Magyar Színház, majd ismét a Vígszínház, 1921–22-ben a Renaissance Színház tagja, 1924-től 1936-ig ismét a Vígszínház művésznője volt. 1920-ban, 1927–28-ban, 1930–1932 között, 1934-ben a Magyar Színházban, 1930-ban és 1932-ben a Belvárosi Színházban, 1936-ban a Pesti Színházban is fellépett.
Játéka a vígszínházi természetességgel a modern színjátszás elemeit ötvözte. Kezdetben szerelmes lányokat, fiatalasszonyokat, később jellemszerepeket alakított. Kiváló stílusérzékkel ábrázolta a komikum minden fajtáját. Gyakran volt partnere a férje, akivel együtt színészneveléssel is foglalkozott. Német, francia, angol és olasz nyelven beszélt.Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
Filmszerepe Címzett ismeretlen (1935)
Jegyzetek
Források
További információk Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, . 240 o., ill. ; (* 1885)
Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek