Pantocsek József (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.) orvos, botanikus, algológus, paleobotanikus. Kutatásai a recens és fosszilis kovamoszatok (diatómaföld) vizsgálatára egyaránt kiterjedtek, tudományos eredményeivel nemzetközi hírnevet vívott ki magának. Magyarországon elsőként készített mikroszkópos fényképfelvételeket.
Pantocsek Leó Valentin (1812–1893) üvegművész unokaöccse.
Életútja 1869-ben a Göttingeni Egyetemre iratkozott be, majd 1870-től a Bécsi Egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Itt szerezte meg orvosdoktori oklevelét 1875-ben. Ezt követően körorvosként helyezkedett el a császárvárosban, utóbb 1876-tól Tavarnokon volt kör-, majd járásorvos. 1896-ban a pozsonyi városi közkórház igazgató főorvosává nevezték ki, ahol 1914-es nyugdíjazásáig vezette az intézményben folyó gyógyítómunkát.
1913-tól 1916-ig a Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt.
Munkássága A botanika iránti elhivatottsága már egyetemi tanulmányait megelőzően, az 1860-as évek közepén kibontakozott. Orvosi hivatása mellett szabadidejét élete végéig növénytani, legfőképp algológiai kutatásoknak szentelte, s életműve e vonatkozásban lett maradandó. Több flórakutató tanulmányúton járt, számos új növényfajt írt le. E tekintetben kiemelkedő fél évig tartó 1872-es hercegovinai, montenegrói és dalmáciai botanikai-zoológiai terepmunkája.
Az 1880-as évektől érdeklődése egyre határozottabban a kovamoszatok tanulmányozása felé fordult, s e téren nemzetközileg elismert tudományos eredményeket ért el. A tengerfenék mikroflóráját tanulmányozta Isztriában, Albánia partvidékén, valamint a Ligur-tengerben Cannes és Nizza környékén. Több új kovamoszatfajt írt le a Földközi-tengerből, de a Balaton és a Fertő tó algaflóráját is behatóan tanulmányozta. Algológiai kutatásainak őslénytani irányultságot adott, amikor Magyarország üledékes kőzeteinek fosszilis kovaalgáit kezdte vizsgálni, s leírta hazánk diatómás kőzet-előfordulásait. További fosszilis diatómákat gyűjtött és közölt Ausztria, Csehország, Szlovákia, Németország, Szerbia, Bulgária, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Anglia, Dánia, Oroszország, Japán, Új-Zéland és Amerika területéről.
Magyarországon elsőként alkalmazott mikrofotográfiát. Mikroszkópos diatómafényképeivel már az 1885-ös Országos Általános Kiállításon is jelentkezett, 1890-ben pedig aranyérmet is nyert az első magyar amatőr fotografikai kiállításon. Mára nagyrészt elpusztult hagyatéka eredetileg ötezer mikroszkópos diatómapreparátumot foglalt magában. A megmaradt 918 preparátumot az 1970-es években azonosították és katalogizálták.
Egyebek mellett nevét viseli a kovamoszatok közé tartozó Trinacria pantocsekii, a szederféle Rubus pantocsekii, valamint a buzérfélék családjába sorolt Sherardia pantocsekii. Gazdag gyűjteménye a Természettudományi Múzeumba került, de a második világháború végén részben megsemmisült, illetve nagymértékben sérült.
Főbb művei Adnotationes ad floram et faunam Hercegovinae, Crnagorae et Dalmatiae. Pozsony. 1874. Beiträge zur Kenntnis der fossilen Bacillarien Ungarns I–III. Nagytapolcsány. 1886–1892. Die Bacillarien als Gesteinsbilder und Alsterbestimmer. Wien. 1894. 1899 Nyitravármegye flórája. In: Nyitra vármegye A balatoni kovamoszatok. Budapest. 1902. A Fertő-tó kovamoszatviránya. Pozsony. 1912.
Jegyzetek
Források
Pallas Nagylexikon 1980 Studia Botanica Hungarica 14.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar paleobotanikusok Kategória:Magyar algológusok Kategória:Nagyszombatiak Kategória:Tavarnokiak Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek