Robert Palmer (szül. Robert Allen Palmer, Batley, Anglia, 1949.Tardos Péter: Rocklexikon, második, javított és bővített kiadásában a születési év 1952 január 19. – Párizs, 2003. szeptember 26.) kétszeres Grammy-díjas, MTV Video Music Award-díjas, a Brit Awards legjobb férfi rock előadói díjára két alkalommal jelölt angol énekes, gitáros, basszusgitáros, billentyűs, dobos.
Élete
Tizenöt éves korában a Mandrakes együttesben játszott rhythm and bluest, de két év múlva, mivel az édesapja a Brit Királyi Haditengerészet hírszerző tisztje volt, a család ideiglenesen Máltán telepedett le, majd ismét Yorkshire megyébe, Scarboroughba költözött. Robert 20 éves koráig grafikusként dolgozott, majd az állását feladva Londonba költözött, és csatlakozott a 12 tagú, dzsessz-rockot játszó Dada nevű együtteshez, melynek az énekese Elkie Brooks volt. A Dadából alakult 1971-ben a Vinegar Joe zenekar. A tagjai Palmeren kívül Elkie Brooks, Pete Gage (szül.: Peter Gage) gitáros, Steve York basszusgitáros, Mike Deacon billentyűs és Pete Gavin dobos.Robert Palmer dies at 54 A zenekar 1974-ben feloszlott. 1974-ben egyedül maradt a zenei elképzeléseivel, átment az USA-ba, ahol egy Meters nevű, New Orleans-i, később pedig a Little Feat zenekar kísérte. Ez a két együttes kísérte a két első lemezén (Sneakin' Sally Throgh The Alley 1974, Pressure Drop 1975). Az Egyesült Államok után a Bahamákra költözött, ott készítette el a Some People Can Do What They Like 1976 és a Double fun 1978 c. albumokat. Az 1980-as években jött a stílusváltás: a szintipop és az új hullám, amely üzleti sikereket hozott magával. 1986-ban ideiglenesen feloszlott a Duran Duran. Robert ekkor megalakította a Power Station együttest, amelynek a tagjai rajta kívül a Duran Duranból Andy Taylor gitáros, John Taylor basszusgitáros és a Chick együttes dobosa, Tony Thompson voltak. 1987-ben, félve a nassaui bűnözéstől, Luganóba költözött, és visszatért a rockzenéhez, valamint a bossa novához. 1995-ben kiadott egy Greatest Hits lemezt, ez 4. helyezett lett az Egyesült Királyságban.
Halála
Egy párizsi hotelszobában halt meg 2003. szeptember 26-án, szívrohamban.
Diszkográfia
Sneakin' Sally Throgh The Alley 1974 Pressure Drop 1975 Some People Can Do What They Like 1976 Double Fun 1978 Secrets 1979 Clues 1980 Maybe It's Live 1982 Pride 1983 Riptide 1985 Heavy Nova 1988 Addictions Vol. I. 1989 Don't Explain 1990 Addictions Vol. II. 1992 Ridin' High 1992 Honey 1994 Rhythm & Blues 1999 Drive 2003
Jegyzetek
Források Tardos Péter: Rocklexikon, második, javított és bővített kiadás; Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1982, Kovács László Gábor – Zakar Zoltán: Rocklegendák, Oskar Kiadó, Szombathely, 1992
Fordítás
További információk
Kategória:1949-ben született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:Brit énekesek