legendás kínai uralkodó az öt császár korában és az ókori kínai mitológiában. A Sárga Császár fia, unokája vagy dédunokája, aki őt követte a trónon.
Származása, nevei, legendái A fennmaradt források alapján bizonyossággal csak annyi állapítható meg, hogy a Sárga Császár egyenesági leszármazottja, de a köztük lévő rokonsági viszony tekintetében több változat is létezik. Egyes források szerint a legidősebb fia volt, és így azonos A történetíró feljegyzéseiben szereplő val 玄囂, aki a Sárga Császár halálát követően örökölte a trónt, majd az halála után, fivére, fia, lépett örökébe. szerint ugyan nem viselte a 帝 „császár” címet, ám a legtöbb forrás mégis a Sárga Császár trónjának örököseként hivatkozik rá. Más változatok szerint a Sárga császár unokája, dédunokája volt, vagy épp tisztázatlan rokonsági viszonyban álltak egymással.
A nevében szereplő hao 昊 írásjegyet olykor hao 皞, hao 皓, vagy hao 顥 alakban is írják. Számos más néven is emlegetik, például 青陽氏, 金天氏, 窮桑氏, 雲陽氏 vagy 朱宣.
Egyes források szerint a családneve 己, a személyneve pedig 摰 (vagy 質, 鷙) volt.
A mai (Konfuciusz szülőhelye) közelében található ban 窮桑 született. Erényességében a legendabeli „Nagy Végtelenre” ( 太昊), vagyis ra emlékeztetett, ezért kapta az „Ifjú Végtelen”, vagyis a nevet.
Egyes források szerint hivatalnokait a madarak neve után nevezte el. Feltételezhető, hogy az archaikus mítoszokban t magát is madárként képzelték el, aki a madarak uralkodója lehetett. Erre utalnak azok a források is, amelyek szerint a személyneve 鷙 volt, amely valamilyen ragadozó madarat jelent.
A 金天, vagyis „fém-ég törzsbeli” neve, az öt elem elméletét alkalmazó elképzelés szerint onnan ered, hogy egyes források szerint a nyugati égtáj szelleme volt, aki a fém elem mágiskus erejével kormányzott (vö. Sárga Császár - föld), és az évszakok közül az ősz tartozott a fennhatósága alá. A Hegyek és vizek könyvében „Fehér császárnak” ( 白帝) nevezik, és az öt császár (vagy uralkodó) ( 五帝) sorába tartozik.
Egy legenda szerint anyja azután fogant meg, hogy álmában egy hatalmas csillagot látott, amely a földre ereszkedett. Más változat szerint anyja , az égi szövőlány volt, aki éjszakánként szőtt, nappal azonban tutajra szállt és az eget a földdel összekötő vizeken utazott. Így találkozott a Fehér császár ( 白帝) fiával, aki apja lett. Van olyan elképzelés, hogy a Keleti-tenger mögötti mélységben (más változat szerint messze nyugaton) alapított országot, ahol 12 ezer mérföldnyi terület tartozott az uralma alá. Egy harmadik változat szerint pedig a -hegyen lakik, és ott kormányozza a napnyugtát.
Megjegyzések
Jegyzetek
Irodalom „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. II. kötet William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. . 6. o. Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977.
Kapcsolódó szócikkek Kínai mitológia Sárga Császár Csuan-hszü
Kategória:Kínai mitológia Kategória:Kína legendás uralkodói