A Hajta-patak a Tápió vízrendszeréhez tartozó, mintegy 45 kilométer hosszú kisvízfolyás. A Gödöllői-dombság délkeleti peremén, Vácszentlászló közelében ered, majd Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén haladva Tápiószele közelében a Tápióba torkollik. Vízgyűjtő területe a Tápió vízgyűjtőjének legnagyobb részvízgyűjtője.Csesznik Attila: „Vizet a gyepre!” – Természetes vízmegtartó megoldás az Egyesült-Tápión. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Magyar Hidrológiai Társaság, 2025.
A Hajta és mellékágai a Tápió-vidék természetvédelmi szempontból legjelentősebb vizes élőhelyei közül többet is összekapcsolnak. A patak mentén láprétek, mocsárrétek, nádasok, szikes tavak, időszakos vízállások és homoki gyepek alakultak ki, amelyek jelentős része a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez vagy a Natura 2000 hálózathoz tartozik.Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
Eredete és lefolyása
A Hajta Vácszentlászlótól északnyugatra ered, majd alapvetően délkeleti irányban halad. Felső szakaszán keresztülfolyik a Valkói-, más néven Vácszentlászlói-víztározón, majd Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok térségén keresztül éri el a síkvidéki területeket.A Zagyva vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terve. Országos Vízügyi Főigazgatóság.
Zsámbok után a patak felveszi a Nagy-völgyi-patak vizét. Tóalmás előtt kapcsolódik hozzá a Kókai-ág, amely Kóka és Dány térségének felszíni és felszín alatti vizeit gyűjti össze. A patak Tóalmás után rövid időre Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területére lép, és Jászfelsőszentgyörgy déli határában halad tovább.Tóalmás településfejlesztési koncepciója – megalapozó vizsgálat. Tóalmás Község Önkormányzata, 2020.
A Hajta a 31-es főút térségében ismét Pest vármegyébe ér. Alsó szakaszán a Nyík-réti-ág, az Öreg-Hajta és több vízkormányzó csatorna kapcsolódik rendszeréhez. Nagykáta és Farmos között a patak mocsarak, nádasok, tározók és időszakos vízállások sorát táplálja. Tápiószele délnyugati határában ömlik a Tápióba.
Vízrendszere és mellékvizei
A Hajta vízrendszere a szabályozott főmederből, természetes vagy természetközeli mellékágakból, mesterséges csatornákból, tározókból és a patakhoz hidrológiailag kapcsolódó mocsarakból áll. Fontosabb részei és mellékvizei:
a Nagy-völgyi-patak, amely Zsámbok alatt éri el a Hajtát; a Kókai-ág, amely Kóka és Dány térségének lápos völgyeiből vezeti a vizet a főmederbe; a Nyík-réti-ág, amely a Nagykáta és Farmos közötti vizes élőhelyek vízháztartásában játszik szerepet; az Öreg-Hajta, amely a vízrendezést megelőző, kanyargós meder egyes szakaszait őrizte meg; a Bíbicfészeki-ág és a hozzá kapcsolódó szentmártonkátai vizes élőhelyek; a Valkói- vagy Vácszentlászlói-víztározó, valamint a farmosi I-es és II-es tározó.
A Kókai-ág mentén található, mintegy 65 hektáros Dánysári-rét a Tápió-vidék egyik kevéssé szabályozott lápterülete. A vízfolyás itt részben határozott meder nélkül halad át az égeres láperdők, zsombéksásosok és kiszáradó kékperjés láprétek között.Lápok a Tápió-vidéken. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
Vízjárása és vízrendezése
A Hajta kis vízgyűjtőjű, erősen ingadozó vízjárású patak. Vízhozama jelentős mértékben függ a csapadéktól, a párolgástól, a felszín alatti vízkészletek állapotától, a tározók üzemeltetésétől és a vízkormányzástól. Csapadékos időszakokban a patak és mellékágai kiterjedt sekély vízborítást tarthatnak fenn, száraz nyarakon azonban egyes mederszakaszok vízellátása kritikusan lecsökkenhet.
A Hajta menti mocsarak és rétek természetes vízháztartását alapvetően átalakították az 1960-as évek vízrendezési munkálatai. A patak több szakaszát kiegyenesítették és mély csatornába terelték, hogy a belvizeket és az időszakos víztöbbletet gyorsabban elvezessék. Ennek következtében csökkent a környező rétek és nádasok vízborításának időtartama, a talajvíz szintje pedig több területen lesüllyedt. A korábbi mocsarak jelentős része kiszáradt vagy időszakossá vált.Visszaadni a vizet a Hajta-mentének. National Geographic Magyarország, 2020. augusztus 13.
A vízrendezési munkákat az Öreg-Hajta egyes kanyargós mederszakaszai viszonylag jó állapotban vészelték át. Ezek a szakaszok a tájvédelmi körzet fokozottan védett területei közé tartoznak.
Természetvédelem és élővilág
A Hajta Nagykáta és Farmos közötti szakasza a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet legnagyobb összefüggő területegységén halad keresztül. Az 1998-ban létrehozott tájvédelmi körzet teljes területe 4515 hektár, ebből 182 hektár fokozottan védett. A Hajta mentén elhelyezkedő Nyík-rétet és az I-es, illetve II-es tározót magában foglaló részegység megközelítőleg 1800 hektáros.A Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részei. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
A patak által táplált Nagy-nádas, Nyík-réti-mocsár, Virágkerti-tó és Disztótúrási-tó számos vízimadár számára biztosít fészkelő- és táplálkozóhelyet. A területen előfordul többek között a fokozottan védett vörös gém, bölömbika és cigányréce, valamint az országosan ritka fülemülesitke.
A Hajta mentén szikes gyepek, löszgyepek, mocsárrétek, magassásosok, nádasok és homoki élőhelyek alkotnak mozaikos tájat. Jelentős növényfaj a fátyolos nőszirom, a tavaszi hérics, a nagy pacsirtafű és a selymes peremizs. Az Öreg-Hajta környezetében került elő a jégkorszaki maradványfajnak tekintett elevenszülő gyík egyik alföldi állománya.
A mocsarak és lassú folyású mederszakaszok a védett mocsári teknős, a réti csík, a lápi szitakötő és a vidra számára is élőhelyet jelentenek. A patakhoz kapcsolódó vizes élőhelyek természetvédelmi jelentőségét nemcsak a fajgazdagság, hanem az is növeli, hogy a térségben kevés nagyobb, összefüggő mocsár- és rétrendszer maradt fenn.
Nagykátától keletre található a mintegy 350 hektáros Egreskáta. A terület nádas mocsarai – köztük a Bata-tó és a Monori-tó –, szikes tavai és homoki gyepei közvetlenül kapcsolódnak a Jászberény határában fekvő Hajta-mocsár Természetvédelmi Területhez.Egreskáta – Nagykáta. Tápió Natúrpark. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
Élőhely-rehabilitáció és vízpótlás
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a 2010-es évektől több beavatkozást végzett a Hajta menti vizes élőhelyek vízellátásának javítására. A pest vármegyei oldalon vízkormányzó műtárgyakat létesítettek, a jászberényi Hajta-mocsár területén pedig a patak időszakos visszaduzzasztásával, kotrással és sekély nyílt vizű élőhelyek kialakításával próbálták növelni a tájban maradó víz mennyiségét.Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Hozzáférés: 2026. augusztus 9.)
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2025-ben indította el az Ökológiai vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése a Hajta-mentén című programot. A 659,35 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló projekt a Hajta és mellékágai vízpótlását, vízvisszatartását, vízszintszabályozását és egyes történelmi medrek helyreállítását foglalja magában. A program Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Nagykáta, Tápiószentmárton és Jászberény térségét érinti, és a tervek szerint 2028 decemberében zárul.Fejlesztés a Hajta ökológiai vízgazdálkodásáért. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 2025. október 2.
A program célja a hosszabb ideig tartó felszíni vízborítás elősegítése, a talajvízszint ingadozásának mérséklése, valamint a kiszáradó láprétek, mocsarak, magassásosok és rétek vízellátásának javítása. A beruházás eredményeként 791,5 hektáron javulhatnak a vízháztartási viszonyok és a védett élőhelyek ökológiai állapota.
A fejlesztés részeként a Hajta Szentlőrinckáta térségében a Zagyvából kaphat vízpótlást. A tervek szerint a Zagyva jobb partján szivattyútelep, egy 1660 méter hosszú nyomóvezeték és a Hajtánál egy szűrőmedence épül. A rendszer tervezett vízszállító kapacitása másodpercenként 52 liter. A Fehér-tónál és a Fekete-tónál vízszintszabályozó műtárgyakat alakítanak ki, a Gyulai-tó környezetében pedig meder- és élőhely-rekonstrukciót végeznek.Több vizet tarthat meg a táj a Tápió–Hajta fejlesztésének köszönhetően. Magyar Építők, 2026. június 25.
Kiszáradási események
A Hajta-patak zsámboki szakasza 2024 júliusára csaknem kiszáradt. A mederben helyenként kevés, felhabzó víz maradt, míg a folyásirányban mintegy 1,2 kilométerrel lejjebb egy épített gázlónál már teljesen száraz volt a meder. A megmaradt vízből egy sérült páncélú, védett mocsári teknőst is kiemeltek.Majdnem kiszáradt a Hajta-patak, de van még benne élet, például egy sérült páncélú teknős. HVG, 2024. július 16.
A 2025-ös aszály idején a Hajta medre teljesen kiszáradt. A vízhiány miatt a természetvédelmi szakemberek olyan vízzel feltöltött mélyedéseket alakítottak ki, amelyek átmeneti menedéket nyújthattak a védett halfajoknak és más vízi élőlényeknek.Védett halaknak teremtettek túlélést biztosító életteret a Tápió–Hajta vízrendszeren. Pecaverzum, 2025. december 16.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ugyanebben az évben természetvédelmi célú vízmegtartási fejlesztést indított a Hajta vízrendszerében. A program célja a hosszabb ideig tartó felszíni vízborítás elősegítése, a talajvízszint ingadozásának mérséklése és a kiszáradó láprétek, mocsarak, magassásosok és rétek vízellátásának javítása. A 2028 végéig tervezett beavatkozások 791,5 hektárt érintenek.
Part menti települések
A Hajta és közvetlen vízrendszere az alábbi települések területét érinti:
Vácszentlászló Valkó Zsámbok Tóalmás Szentlőrinckáta Jászfelsőszentgyörgy Nagykáta Farmos Tápiószele
Kapcsolódó szócikkek
Tápió Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület Tápió-vidék Tápió Natúrpark
Jegyzetek
További információk
A Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet bemutatása A tájvédelmi körzet területegységei – Tápió Natúrpark Ökológiai vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése a Hajta-mentén A Zagyva vízgyűjtő-gazdálkodási alegység terve
Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye patakjai Kategória:Pest megye patakjai