Fiedler Rezső, teljes nevén Fiedler Rezső János József, tévesen olykor FidlerA rettegett Korvin. Pesti Hírlap, 41. évf. 118. sz. (1919), 8. o. (Budapest, 1884. június 14. – Szovjetunió, 1939/1940) vasesztergályos, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a KMP alapító tagja, a Forradalmi Kormányzótanács hadügyi népbiztosa.
Élete Fiedler Antal és Bajdich Teréz gyermeke, római katolikus vallású.Házasságkötése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1485/1909. folyószám alatt. 1898. október 11-én letartóztatták lopásért, egynapi elzárást kapott.HU BFL - VII.104.a - fogoly - 1898 - 1376 1900-ban lépett be a vasasszakszervezetbe és az MSZDP-be, 1910-től pedig a párt aradi titkáraként működött, egészen 1912-ig. 1905. május 7-én Budapesten az V. kerületben házasságot kötött Almer Máriával, Almer Vince és Sebestyén Alojzia gyermekével, kitől később elvált.A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 181/1905. folyószám alatt. 1909. december 19-én Budapesten a VI. kerületben házasságot kötött Papp Ilonával, Papp Mihály és Kiss Mária gyermekével. Részt vett Budapesten az 1912. május 23-i sztrájkban (vérvörös csütörtök), s emiatt feketelistára került. 1914-től 1916-ig a fronton harcolt, majd a Lipták Lőszergyárba vezényelték mint specialistát. Itt a gyár főbizalmijaként háborúellenes propagandát fejtett ki, és előkészítője volt az 1918-as sztrájkoknak. Részt vett a KMP megszervezésében és az első Központi Bizottság tagja lett, emellett pedig a Vörös Ujság munkatársa is volt. A Tanácsköztársaság idején munkaügyi és népjóléti népbiztoshelyettesként, majd április 3-tól június 24-éig hadügyi népbiztosként volt a kormányzótanács tagja. Szervezte a Vörös Hadsereg ellátását, tagja volt a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak és a Tanácsok Országos Gyűlésének. 1919 júliusában székesfehérvári hadtestparancsnok volt.
A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, s titkára lett a vörös vasasszakszervezetnek és a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségének is. Kiutasítása után 1922-ben Ukrajnában, a következő évtől pedig Franciaországban végzett pártmunkát. 1927-ben Németországba költözött, 1928-ban pedig Moszkvába ment, ahol gyári üzemvezető lett. 1934-ben az ottani Gépipari Főiskola igazgatójává nevezték ki. 1938-ban koholt vádak alapján bebörtönözték, majd kivégezték.
Emlékezete Budapest III. kerületében 1984 és 1992 között a mai Torma Károly utca viselte a nevét.Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona. [Budapest], , Sprinter Kiadó.
Jegyzetek
Források
További információk
Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Szántó Rezső: Fiedler Rezső (Párttörténeti Közlemények 1963. 3. sz.) Fejes Endre: Párizsi emlék (Bp., 1959)
Kategória:1884-ben született személyek Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:KMP-tagok Kategória:A Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosai Kategória:Magyar emigránsok Csehszlovákiában Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Kivégzett magyar politikusok Kategória:A sztálini tisztogatások magyar áldozatai Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai Kategória:CSKP-tagok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (Tanácsok Országos Gyűlése) Kategória:SZKIB-tagok Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Magyar esztergályosok Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai Kategória:A Tanácsköztársaság leverése miatt emigrált magyarok Kategória:A Vörös Ujság vezetői, újságírói