A háborús bűncselekmény nemzetközi jogi meghatározása a háború szabályait és szokásait megsértő, megszegő cselekménynek (ismert még nemzetközi humanitárius jogként is, azonban a kettő nem azonos fogalom), amely alapján megállapítható az egyéni büntetőjogi felelősség.
Meghatározása Háborús bűncselekménynek számítanak: egy katonailag megszállt terület lakosságának bántalmazása, meggyilkolása, vagy deportálása rabszolga koncentrációs táborokba; hadifoglyokkal, polgári internáltakkal való rossz bánásmód, meggyilkolásuk; védett személyeknek a szembenálló fél hadseregébe történő kényszerítése; túszok meggyilkolása; kémek, vagy más személyek, akiket tisztességes jogi eljárás nélkül ítéltek el háborús bűnösként bántalmazása, meggyilkolása települések indokolatlan megsemmisítése, vagy bármilyen objektum lerombolása, ami nem indokolható meg katonai szükségszerűséggel.
A háborús bűncselekmény nemzetközi jogi definiálása az 1899–1907 közötti hágai egyezményekben lett rögzítve, de előtte is ismertek voltak önálló, egymástól eltérő jogi fogalmak. A 20. század közepén a nürnbergi alapelvekben fejlesztették tovább a fogalmat, amit a nürnbergi perek során is alkalmaztak. A definíciós alapokat a Nemzetközi Katonai Törvényszék londoni kartája adta, melyet 1945. augusztus 8-án tettek közzé. A háborús bűncselekmények mellett a karta szövegbe foglalta a béke elleni bűnöket és az emberiesség elleni bűncselekményeket (crimes against humanity) is, melyeket gyakran a háborús időszakok alatt követnek el a háborús bűncselekményekkel párhuzamosan.
Az 1907. október 18-án kiadott IV. hágai könyv 22. cikkeLaws of War: Laws and Customs of War on Land (Hague IV); October 18, 1907 szerint „A hadviselő felek joga elfogadni, hogy az ellenségnek okozott károk eszközei nem korlátlanok.”„The right of belligerents to adopt means of injuring the enemy is not unlimited.” Lásd: , 2008-ban adta közre a Lillian Goldman Law Library. A 20. században több más nemzetközi szerződés vezetett be hadviselési korlátokat. Ezek között egyesek – köztük a hágai és genfi egyezmények, valamint a népirtásról szóló nemzetközi egyezmény – a nemzetközi szokásjog részeinek tekintendőek és mindenek felett állnak,Judgement: The Law Relating to War Crimes and Crimes Against Humanity contained in the Avalon Project archive at Yale Law School. "but by 1939 these rules laid down in the [Hague] Convention [of 1907] were recognised by all civilized nations, and were regarded as being declaratory of the laws and customs of war" mások pedig csak akkor kötelezőek az egyénekre nézve, ha a szembenálló hatalmak egyike ratifikálta a kérdéses nemzetközi egyezményt, amely rá nézve kényszerítőleg hatályos (ilyen például az ENSZ Alapokmánya).
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kelemen István: Interjúk a rács mögött. Beszélgetések a háborús főbünősökkel; Müller, Bp., 1946 Polgár Péter Antal: Perbe fogott múlt. Tanulmányok háborús és népellenes bűnösök pereiről; Német Kisebbségi Önkormányzat, Mór, 2008 Mikor büncselekmény a háború? Biztonság és európai emberi jogok: az egyéni jogok védelme szükséghelyzet és fegyveres összeötközés idején; L'Harmattan, Bp., 2009 (Föld-rész könyvek) Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok; szerk. Gyenesei József; Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2011 Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története Magyarországon a II. világháború alatt; Jaffa, Bp., 2018 (Modern magyar történelem) Szabadság helyett erőszak. Magyar női sorsok 1944–1945-ben. Konferenciakötet; szerk. Kovács Emőke; A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány, Bp., 2019 Philipp Gut: Ítélet a gonosz felett; ford. Mesés Péter; Európa, Bp., 2020 Elhallgatva. A háborús erőszaktétel története és megjelenítése; szerk. András Edit, Mélyi József, Pető Andrea; Budapest Főváros Levéltára, Bp., 2022 Bárd Károly: Számonkérés a holokausztért. Tettesek, áldozatok, bírák; Múlt és Jövő, Bp., 2022
Kategória:Hadijog Kategória:Bűncselekmények