Pritz Pál (Budapest, 1944. augusztus 8. –) magyar történész, Laureatus Academiae, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi magántanára. Kutatási területe a 20. századi magyar külpolitika, külpolitikai gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok története. Oktatási területe a 20. századi magyar történelem.
Életpálya Szülei: Pritz Pál (1907–1988), Lehner Aranka (1913–2001).Gyermekei: Helga (1974–), Balázs (1976–).Német származású, magyar tudatú családban nevelkedett. Szülei iparosemberek voltak. Édesapja asztalosmester, édesanyja pedig műhímzőnő volt. Gyerekéveit a pestújhelyi szülői házban élte. Kisiskolás korában a pestújhelyi Doktor Sándor Általános Iskolába járt. Történelem iránti érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.
Egyetemi tanulmányait – előző évben előfelvételt nyert jelentkezőként – 1963-ban kezdte az ELTE BTK-n magyar–történelem szakon, diplomáját történelem–tudományos szocializmus szakon szerezte (1968). Az egyetem évei alatt nagy hatást gyakoroltak rá: Hahn István, H. Balázs Éva, Szabad György és Dolmányos István.
1969 augusztusától 2006 végéig az MTA központi apparátusában dolgozott.
Tudományszervező/tudománypolitikai munkája mellett végezte történeti kutatásait. Történelemszemlélete formálódására Pamlényi Ervin volt a legnagyobb befolyással.
A kieli találkozó (1938) forráskritikai feldolgozásával doktorált 1973-ban summa cum laude fokozattal. A kandidátusi értekezésében hazánk külpolitikájának Gömbös Gyula kormányfősége (1932–1936) alatti szakaszát dolgozta fel. A fokozatot 1979-ben szerezte meg. A munka megírásához 1975–1978-ban a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjas aspiránsa az MTA Történettudományi Intézetében. Az MTA doktora címet 2000-ben az 1999-ben megjelent "Pax Germanica" című munkájával szerezte.
Levéltári kutatásokat folytatott Budapesten, Bécsben, Potsdamban, Bonnban, Koblenzben, Mainzban, Münchenben és Bernben. Hazai konferenciákon kívül előadott többek között Dortmundban, Göttingenben, Otzenhausenben, Moszkvában, Bécsben, Grazban, Brühlben, Jyväskylä-ban, Lendván, Bloomingtonban, Ulmban, Katowice-ben, Kolozsváron és Szatmárnémetiben.
Tudományszervezői, kutatói munkája mellett az ELTE-n egyetemi gyakornokságát követően több szakaszban mellékállásban (1975 után egyetemi adjunktus, később tudományos kutatóként megbízott előadó, 1988-tól címzetes egyetemi docens), majd 2008–2013 között főállásban oktatott. 1996-ban habilitál, 1997-ben magántanári címet kap. Megalakulásától, 1994-től tanít a történelemtudományi doktori iskolában. 2008–2013 között az alap- és mesterszakon is oktat. Előtte bő évtizeden át magyar diplomáciatörténetet ad elő a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd jogutódja kebelében szervezett BIGIS-en (Budapest Institute for Graduate International and Diplomatic Studies). Az ELTE doktori képzéséhez kapcsolódóan 2013-tól a Teadélutánok c. havonta megrendezett műhelybeszélgetés-sorozat életre hívója, ezt 2019 őszétől 2024 tavaszáig az Akadémiai Klub Egyesület keretén belül folytatta Történész Teadélutánok címmel (a vállalkozásról utóbb válogatáskötet készült).
30-nál több könyvön szerepel szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a neve.
Kiemelkedő tudományos életművét 2023 novemberében Eötvös József-koszorúval ismerte el az MTA Elnöksége.
Kötetei Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, 1932–1936; Akadémiai, Budapest, 1982 Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10-12.; Kulcsár Kálmán, Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1985 Bárdossy László a népbíróság előtt; sajtó alá rend., bev., jegyz. Pritz Pál; Maecenas, Budapest, 1991 Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez, 1918–1945; vál., szerk., jegyz. Pritz Pál; Akadémiai, Budapest, 1994 Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1995 Gergely Jenő–Pritz Pál: A trianoni Magyarország, 1918–1945; Vince, Budapest, 1998 Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban; Osiris, Budapest, 1999 Bárdossy László; Elektra Kiadóház, Budapest, 2001 (Élet-kép sorozat) A Bárdossy-per; Kossuth, Budapest, 2001 (Híres politikai perek) A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata; fel. szerk. Teplán István, Pritz Pál; MTA, Budapest, 2002 Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok; szerk. Sipos Balázs, Zeidler Miklós, Pritz Pá; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002 The war crimes trial of Hungarian prime minister László Bárdossy (A Bárdossy-per); angolra ford. Thomas J. DeKornfeld, Helen D. Hiltabidle; Social Science Monographs–Center for Hungarian Studies and Publications–Columbia University Press, Boulder–Wayne–New York, 2004 (East European monographs) Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2005 Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szimpóziumának anyaga; szerk. Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006 Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek; Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2011 Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.) azonos című paneljének anyaga; szerk. Horváth Jenő, Pritz Pál; Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2012 A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2016 100 év. A Trianoni Magyarország képes története; Kossuth, Budapest, 2020 Történelem és nemzet; BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Budapest, 2023
Egyetemi tanulmányok, végzettség 1963–1968 ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–tudományos szocializmus szak
Tudományos előmenetel 1973 bölcsészdoktor 1979 a történelemtudományok kandidátusa 1988 címzetes docens 1996 habilitáció 1997 magántanár 2000 az MTA doktora 2023 Laureatus Academiae
Munkahelyek 1968–1969 az ELTE oktatója 1969–1970 az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának főelőadója 1970–1975 és 1978–1984 az MTA Központi Hivatala Társadalomtudományi Főosztályának főelőadója; 1982–1984 között főtanácsosa 1975–1978 az MTA Történettudományi Intézetében aspiráns 1984–1987 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa 1988–1993 az MTA Központi Hivatala (1991– Titkárság) Társadalomtudományi Főosztályának helyettes vezetője 1993–2006 ugyanott főosztályvezető 2008–2013 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos tanácsadója
Tudományszervező tevékenység 1995–2000 Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Kollégiumának (1997– Kuratóriumának) titkára 2007–2010 MTA közgyűlési képviselő 1993–1995 Akadémiai Kutatóhelyek Bizottságának titkára 1995–2006 Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának titkára 1993–2002 Jelenkortörténeti Bizottság titkára 1986–1999 és 2003–2007 a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja 2006-tól a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke 1986–2007, 2011–2015 a Századok szerkesztőbizottsági tagja 2004–2007 a Századok szerkesztőbizottságának elnöke 2002–2015 Külügyi Szemle szerkesztőbizottságának, majd 2011-től a tudományos tanácsadó testületének tagja 2005-től a Múltunk tudományos tanácsadó testületének tagja
Díjak Munka Érdemrend ezüst fokozata (1981) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2003) Eötvös József-koszorú (2023)
Főbb művei
Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936 Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Hory András: Bukaresttől Varsóig. Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987. Bárdossy László a Népbíróság előtt. Budapest: Maecenas Kiadó 1991. Boroviczény Aladár: A király és kormányzója. (Emlékezések) Sajtó alá rendezte, jegyzetelte, bevezető tanulmányt írta: Pritz Pál. Budapest: Európa Kiadó, 1993. Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez 1918-1945 Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar diplomácia a két háború között: Tanulmányok. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1995. Pax Germanica: Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban. Budapest: Osiris Kiadó, 1999. A Bárdossy-per. Budapest: Kossuth Kiadó, 2001. Bárdossy László. Budapest: Elektra Kiadóház, 2001. (Élet-kép) The War Crimes: Trial of Hungarian Prime Minister László Bárdossy (New York: East European Monographs; Columbia University Press, 2004.) Az a "rövid" 20. század: Történetpolitikai tanulmányok (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2005.) Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2011.) A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok (Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2016.) 100 év - A Trianoni Magyarország képes története Budapest: Kossuth Kiadó, 2020. Történelem és nemzet Budapest: BTK Történettudományi Intézete–Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2023.
Magyarország a XX. században. Balogh Sándor (szerk.) Budapest: Kossuth Kiadó, 1985. Gergely Jenő, Pritz Pál: A trianoni Magyarország. Budapest: Vince kiadó, 1998.(Tudomány - Egyetem) Hungary in the Age of Total War: 1938-1948. (East European monographs; 509.) Nándor Dreisziger (szerk.) Florida: East European Monographs; Columbia University Press, 1998. 253-266.; 287-310. Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Romsics Ignác (szerk.) Budapest: Teleki László Alapítvány, 1997. 159-233. The Hungarian state. Thousand years in Europe. Gergely András, Máthé Gábor (szerk.) Budapest: Korona, 2000. 279-303. Magyar Kódex. Magyarok a 20. században. (Köztörténeti fejezet Gergely Jenővel közösen Budapest 2001. 7-94.) Újrakezdések krónikája: Magyar-német diplomáciai kapcsolatok. (Ujváry Gábor, Pröhle Gergely (szerk.) Budapest: Corvina, 2001. 57-77.) Chronik des wiederholten Neubeginns: Deutsch-ungarische diplomatische Beziehungen 1867-2001. (Ujváry Gábor, Pröhle Gergely (szerk.) Budapest: Corvina, 2001. 63-84.) A magyar állam és a nemzetiségek: A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848–1993. Balogh Sándor, Sipos Levente (szerk.) Budapest: Napvilág, 2002. 759 p. 1918-1944 közötti időszak dokumentumait válogatta és jegyzetelte Pritz Pál. Magyarország a második világháborúban. Romsics Ignác (Főszerk.) Budapest: Kossuth, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2011. 65-72, 91-100. A mi 20. századunk. Kovács Kiss Gyöngy, Romsics Ignác (szerk.) Kolozsvár: Komp-Press - Korunk Baráti Társaság, 2011. Huszadik századi magyar külpolitika.181-256.
Az új Magyarország 40 éve: Társadalom-politika-gazdaság-kultúra Tudományos ülésszak Budapest, 1984. december 10-12. (Kulcsár Kálmán és Pritz Pál (szerk.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.) Pamlényi Ervin: Pályák és irányok: Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok. (Pritz Pál (szerk.) Az előszót Diószegi István írta. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.) Magyarország helye a 20. századi Európában: tanulmányok. (Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.) Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2002.) A magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. VI. Hungarológiai Kongresszus. (Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós (szerk.) Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2006.) Emlékirat és történelem: A VII. Hungarológiai Kongresszus. (Horváth Jenő, Pritz Pál (szerk.) Budapest: Magyar Történelmi Társulat; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2012.) Ritoók Emma: Évek és emberek. (Pritz Pál (szerk.) Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete; Magyar Történelmi Társulat; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2022.)
A kieli találkozó: forráskritikai tanulmány. SZÁZADOK 108:(3) 646-679. (1974)