Ez a szócikk a francia nyelv mondattanát mutatja be vázlatosan, a francia mondat szerkezeteinek jellegzetességeit hangsúlyozva ki összehasonlításban a magyar mondat szerkezeteivel.

A szónál nagyobb és a mondatnál kisebb nyelvi egységben, a szószerkezetben, ha az főnévi, ennek determinánsaira vonatkozóan az jellemző a franciára, hogy csak egyszerre egy használható névelőből (határozatlan, határozott, anyag-, birtokos vagy mutató), és a kérdő determináns is kizár más determinánst. Csak számnévi determinánssal és bizonyos határozatlan determinánsokkal együtt használható névelő. Összetett kérdés továbbá az, hogy a főnév mikor nem kap névelőt.

A jelzős főnévi csoporttal kapcsolatban összetett kérdés a melléknévi jelző helye a főnévhez viszonyítva és több egyazon főnév jelzőinek esetén ezek helye a főnévhez és egymáshoz viszonyítva.

Az egyszerű mondat tekintetében nincs lényeges különbség a francia és a magyar között a mondattani elemzésben, attól függetlenül, hogy a két nyelv grammatikáiban egyes mondatrészeket különbözően értelmeznek. Ellenben lényeges különbségek vannak abban, hogy milyen módszerekkel (szórend, prozódia, mondatszerkezetek) fejezik ki a topikot és a predikátumot, valamint hogyan emelik ki a mondat egyik vagy másik részét.

A francia kérdő mondatot illetően is vannak jellegzetességek, ugyanis a mondatrész jellegétől függ, hogy a rá vonatkozó kérdés hány szerkezete alkalmazható. Lehet szó egyről, kettőről, háromról vagy négyről. Az eldöntendő kérdésnek is három szerkesztési módja van.

A francia tagadó mondatra az jellemző, hogy a sztenderd nyelvváltozatban csaknem mindig a ne fő tagadószóval és legalább még egy tagadószóval kell szerkeszteni.

A francia mellérendelő összetett mondatok és a magyar megfelelőik között nincs lényeges különbség, viszont annál inkább van az alárendelő összetett mondatok tekintetében. Ezek főleg a mellékmondat állítmányának igemódjára vonatkoznak, de az igeidejére is, mivel a franciában sokkal több igeidő van, és az igeidő-egyeztetés kötöttebb, mint a magyarban.

További különbségek vannak a két nyelv között abban, hogy mikor fejezik ki az alárendelt cselekvést, történést, állapotot vagy létezéstA továbbiakban ezekre csak a „cselekvés” terminust használjuk. igével, és mikor főnévi igenévvel.

Szószerkezetek

A főnévi szerkezet

Determinánsos főnévi szerkezet

A főnévi szerkezet legalább egy olyan főnévből áll, amely a szerkezet főeleme, magja, és egy determinánsból, amely mindig a főnév előtt áll, és nemben és számban egyezik ezzel, egyesek esetében pedig hangtanilag is illeszkedik a főnévhez.Delatour 2004, 16. o. nyomán szerkesztett szakasz. Olykor a főnévnek két determinánsa is lehet. A determinánsok szempontjából a főnévi szerkezetek lehetnek: Határozatlan névelős főnévi szerkezetek: un garçon ’(egy) fiú’, une fille ’(egy) lány’, des garçons (kiejtése [deɡar'sɔ̃]) ’fiúk’, des filles ’lányok’, des enfants [dezɑ̃'fɑ̃] ’gyerekek’. A francia nyelvben, a magyarral ellentétben, többes számú határozatlan névelő is van, és a megszámlálható köznevek esetében egyes számban és többes számban is kötelező akkor, amikor a magyarban nem használatos: Il y a des enfants dans la cour ’Gyerekek vannak az udvaron’, Ton enfant est un garçon ou une fille ? ’Gyereked fiú vagy lány?’ Határozott névelős főnévi szerkezetek: le garçon ’a fiú’, la fille ’a lány’, l’homme ’a férfi’, l’épouse ’a feleség’, les garçons ’a fiúk’, les filles ’a lányok’, les hommes ’a férfiak’, les épouses ’a feleségek’. Ennek a névelőnek is van többes számú alakja, és ez is illeszkedik hangtanilag a főnévhez. AnyagnévelősKarakai 2008-tól átvett terminus. Franciául article partitif. főnévi szerkezetek: du courage ’bátorság’, de la farine ’liszt’, de l’or ’arany’, de l’eau ’víz’. Az ilyen szócsoport megfelelője a magyarban névelő nélküli egyes számú megszámlálhatatlan köznév. Birtokos névelős főnévi szerkezetek: mon cœur ’(a) szívem’, tes parents ’(a) szüleid’, sa sœur ’(a) nővére’. Nem használható vele együtt határozott névelő is. Mutató névelős főnévi szerkezetek: ce bâtiment ’ez az épület’, cet appartement ’ez a lakás’, cette fleur ’ez a virág’, ces bâtiments ’ezek az épületek’, ces appartements ’ezek a lakások’, ces fleurs ’ezek a virágok’. Ez a névelő is csak magában használható a franciában. Kérdő determinánsosA hagyományos francia grammatikában ennek adjectif interrogatif ’kérdő melléknév’ a neve. főnévi szerkezetek: quel garçon ? ’milyen/melyik fiú?’, quelle fille ? ’milyen/melyik lány?’. Ez a determináns lehet felkiáltó is: Quelle fille ! ’Micsoda lány!’ Számneves főnévi szerkezetek: trois livres ’három könyv’, les quatre étages ’a négy emelet’, le premier élément ’az első elem’, une deuxième question ’egy második kérdés’. A tőszámneves szócsoport előfordulhat csak a tőszámnévvel vagy egyikével a határozott, a birtokos vagy a mutató névelők közül, a sorszámneves pedig csak határozott, határozatlan, birtokos vagy mutató névelővel. Megjegyzendő még, hogy a többes tőszámnevekkel a franciában a főnevek is többes számban vannak. Határozatlan vagy általános determinánsosEzek a hagyományos francia grammatikákban egyetlen adjectifs indéfinis ’határozatlan melléknevek’ nevű osztályba tartoznak. főnévi szerkezetek. Egyes ilyen determinánsokkal nem jár soha együtt más determináns is (chaque individu ’mindegyik egyén’), masokkal használható határozott névelő [(les) quelques personnes ’(a) néhány személy’], megint másokkal kötelező az egyes számú határozatlan névelő (une certaine inquiétude ’bizonyos nyugtalanság’), megint másokkal kötelező egyike a határozott, a mutató vagy a birtokos névelők közül: toutes les conditions ’az összes feltétel’, toutes nos conditions ’az összes feltételünk’, toutes ces conditions ’ez az összes feltétel’. Ilyen többes számú determinánsokkal is a főnév többes számban áll.

Jelzős főnévi szerkezet

A főnévi csoporthoz tartozhat a determináns(ok)on kívül egy vagy több jelző is. Ezek lehetnek melléknéviek vagy elöljárósok.

A melléknévi jelző

A melléknévi jelző nemben és számban egyezik a jelzett főnévvel. Összetett kérdés a francia nyelvben a melléknévi jelző helye a főnévhez viszonyítva.Kalmbach 2017, 33–34. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat.

Legtöbbször a melléknévi jelző helye a jelzett főnév után van. Egyesek csak a főnév után lehetnek. Ezek az ún. „kategorizáló melléknevek” (franciául adjectifs de catégorisation):Wyler 2019, L’épithète adjectivale – types d’emploi (A melléknévi jelző – használati típusok) által használt terminus. un horaire ferroviaire ’vasúti menetrend’. Sok az olyan melléknév, amelynek általában a jelzett szó után van a helye, de nem kizárólag: une question importante ’fontos kérdés’.

Kis számú olyan melléknév is van, amely általában a főnév előtt áll. Ezekre nincs szemantikai szabály. Legfeljebb annyit lehet róluk állítani, hogy viszonylag gyakoriak és rövidek (legfeljebb kétszótagúak): un beau garçon ’szép fiú’, un mauvais souvenir ’rossz emlék’, une grande maison ’nagy ház’, un petit enfant ’kicsi gyermek’, une jeune institutrice ’fiatal tanítónő’, un joli dessin ’szép(ecske) rajz’, une grosse valise ’nagy bőrönd’, un haut bâtiment ’magas épület’, un long discours ’hosszú beszéd’, un vieux monsieur ’öreg úr’, de nombreuses observations ’számos észrevétel’. Megjegyzendő, hogy ezek a melléknevek is a főnév mögé kerülnek, ha nekik is van jelzőjük: un bâtiment haut de 100 mètres ’100 méter magas épület’. Ha ilyen melléknévnek határozója van, akkor egyes határozószók esetében ugyancsak a főnév mögé kerül (une maison suffisamment grande ’kielégítően nagy ház’), de más határozószókkal ez nem kötelező: une maison assez grande vagy une assez grande maison ’elég nagy ház’.

Olyan melléknevek, amelyeknek a helye általában a főnév után van, kerülhetnek eléje is, ha alapjelentésük mellett a beszélő által hozzáadott érzelmi jelentéssel is bírnak. Ezt egyes nyelvészek „leíró előrehelyezésnek” (franciául antéposition descriptive) nevezik:Például Wyler 2019, La place de l’épithète (A melléknévi jelző helye). Devant la maison, il y avait un tas de neige énorme ’A ház előtt hatalmas hókupac volt’; Devant la maison, il y avait un énorme tas de neige ’Hatalmas hókupac volt a ház előtt’.

Egyes melléknevek állhatnak a főnév előtt is, és utána is, azonban a két helyzetben különböző jelentésük van:

A főnév előtt A főnév után un homme brave ’bátor ember’ un brave homme ’derék ember’ un homme pauvre ’szegény ember’ un pauvre homme ’szerencsétlen ember’ sa maison propre ’tiszta háza’ sa propre maison ’saját háza’ un homme grand ’magas ember’ un grand homme ’nagy ember’ (jelentős, ismert) une affirmation vraie ’igazi állítás’ un vrai miracle ’valóságos csoda’

Egy főnévnek két vagy több melléknévi jelzője is lehet. Ekkor többféle szórend létezik: általában a főnév elé helyezendő melléknév + főnév + általában vagy kötelezően a főnév mögé helyezendő melléknév: un petit chat noir ’kicsi fekete macska’; általában a főnév mögé helyezendő melléknév (ez esetben leíró melléknév) + főnév + általában vagy kötelezően a főnév mögé helyezendő melléknév: d’admirables yeux verts immenses ’csodálatra méltó óriási zöld szemek’; főnév + két kötelezően vagy általában a főnév mögé helyezendő melléknév: la guerre civile espagnole ’a spanyol polgárháború’; két általában a főnév elé helyezendő melléknév + főnév: un grand bel homme ’szép magas férfi’; általában a főnév mögé helyezendő melléknév + általában a főnév elé helyezendő melléknév + főnév: une aimable vieille dame ’kedves öreg néni’; főnév + általában a főnév elé helyezendő melléknév + kötőszó + általában a főnév elé helyezendő melléknév: un voyage beau mais long ’szép, de hosszú utazás’; általában a főnév mögé helyezendő, de leíró melléknév + kötőszó + általában a főnév mögé helyezendő, de leíró melléknév: la brusque et violente sortie du fils ’a fiú hirtelen és erőszakos kirohanása’; általában a főnév elé helyezendő melléknév + kötőszó + általában a főnév mögé helyezendő, de leíró melléknév: un vieux et honnête fermier ’öreg és becsületes gazdálkodó’; főnév + általában a főnév mögé helyezendő, de leíró melléknév + kötőszó + általában a főnév elé helyezendő melléknév: des dents blanches et petites ’kicsi és fehér fogak’.

Az egymást követő melléknévi jelzők sorrendjét az jellemzi, hogy általában osztályozó, pontos, tárgyilagos melléknév áll a főnév mellett, és nem egy homályos vagy szubjektív: une maison blanche pittoresque ’festői fehér ház’, un seul autre grand problème ’egyetlen más nagy kérdés’.

Az elöljárós jelző

Az elöljárós főnévvel, névmással, főnévi igenévvel vagy határozószóval kifejezett jelző mindig a jelzett szó után áll: une voiture sans chauffeur ’sofőr nélküli autó’; le chien de personne ’senki kutyája’; une chose à faire ’megtenni való dolog’; les gens d’ici ’az itteni emberek’.

Ha egy főnévnek elöljárós jelzője és a főnév mögé helyezendő melléknévi jelzője is van, az elöljárós jelző a melléknév előtt áll: un manteau d’hiver neuf ’új télikabát’. A kategorizáló melléknév is mindig a másféle a főnév mögé helyezendő melléknév előtt áll: le budget militaire russe ’az orosz katonai költségvetés’.

Névelő nélküli főnévi szerkezet

Gyakran előfordul, hogy főnevet nem használnak névelővel.Kalmbach 2017, 80–87. o. nyomán szerkesztett szakasz. A névelő hiányának összetett szemantikai okai vannak, vagy archaikus szerkezetek jellegzetessége. Ugyanakkor minden esetnek kivételei is vannak.

1. Tulajdonnevekkel

Több tulajdonnév-kategóriát névelő nélkül használnak, ha nincs jelzőjük.

A egyénneveket névelő nélkül használják a sztenderd nyelvváltozatban (Thomas était très surpris ’Thomas nagyon meg volt lepve’), de jelzővel: Si tu avais vu la tête du pauvre Thomas !... ’Ha láttad volna a szegény Thomas képét...!’.