A korszak szépirodalmában vegyesen használták a magyar és a latin nyelvet. A magyar nyelvű irodalomról szóló fejezeteket aláhúzással jelöljük.
A magyar reneszánsz irodalom kialakulása (15. század második fele) jobbra|bélyegkép|310px|I. Mátyás magyar király hollós címere egy corvina díszoldalán Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg.
Tudományos irodalom Levél és szónoki beszéd Vitéz János (1408–1472) Váradi Péter, Vetési László Történetírás Galeotto Marzio (1427–1497): Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről; De egregie, sapienter, jocose dictis ac factis regis Matthiae, (1485),anekdotikus beszámoló a humanista magyarországi élményeiről. Pietro Ranzano (1428–1492): Minden idők évkönyvei (Annales omium temporum) az író egész életén keresztül írta, mégis befejezetlen maradt. Célja az egész világtörténelem feldolgozása a vallásos humanizmus szellemében. Forrásai: a modern világtörténelem és az akkori friss irodalom. Magyar vonatkozású részleteket is tartalmaz. pl.: Hunyadi János és a várnai csata. Antonio Bonfini (1427–1502): Magyar történet (Hungaricarum rerum decades IV. et dimidia). Mátyás felkérésére és kincstári finanszírozással tíz esztendeig írta a magyarság történetét, melyből a 19. századig egész Európa ismerte az országot. Filológia: Megyericsei János, Mattheus Fortunatus Az önálló magyar filozófia kezdetei Andreas Pannonius, fiatal korában Hunyadi János előkelő nemesi származású katonája volt, majd 1445-ben karthauzi szerzetes lett, és ezután itáliai rendházakban élte le életét. A legönállóbb középkori magyar teológus elme. Bár elsősorban a skolasztikus hagyományhoz kapcsolódik, műveiben a humanista gondolkodókat foglalkoztató alapvető kérdéseket állítja a középpontba. Fő műve az Expositio super Cantica canticorum Salomonis (Fejtegetés a salamoni Énekek énekéről, 1460), amely hatalmas teológiai ismeretanyagot megmozgató eredeti mű az Énekek énekéről, a Bibliának erről a híres és a misztikusok által különösen kedvelt könyvéről. Libellus de virtutibus Matthiae Corvino dedicatus (Az erényekről szóló könyv, Corvin Mátyásnak ajánlva, 1467) című munkája, valamint a ferrarai hercegnek ajánlott hasonló tartalmú másik könyve (Ad divum Herculem, 1471) a királyok erényeiről szóló teológiai értekezések, úgynevezett „királytükrök”. Andreas Pannonius-szal jutott el a magyarországi egyházi tudományosság arra a szintre, hogy a nemzetközi teológiai irodalom számára is figyelemre méltót alkothasson.
Szépirodalom Janus Pannonius (1434–1472)
A magyar reneszánsz irodalom fénykora (16. század) Tudományos irodalom Jogtudomány Werbőczy István (1460k-1541): A Tripartitum vagy Hármaskönyv 1517-ben jelent meg, a feudális jogrendszert védi a köznemesi érdekek szerint. Törvényerőre sosem emelkedett joggyűjtemény, amely mégis a 19. századig meghatározó erejű maradt a magyar jogrendben. Történeti és politikai művek Eck Bálint (1494–1550): A köztársaság igazgatásáról (De rei publicae administratione, 1520) Brodarics István (1470–1539): Igaz történet (De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach historia verissima, 1527). Levél a mohácsi csatáról I. Zsigmond lengyel királynak, amely az íróját a magyar történetírás nagyjai közé emelte, műfajteremtő értékű alkotás de történeti forrásértéke és szépirodalmi értéke is páratlan. Csiki Székely Krónika (1533): Vitatott eredetiségű írás a székelyek eredetéről, amely egy 1796-os magyar fordításban maradt fenn. Oláh Miklós (1493–1568) esztergomi érsek : Hungaria (1536), Attila (1537) Verancsics Antal (1504–1573): Erdély, Moldva és Havasalföld jellemzése Szerémi György: Emlékirat Magyarország romlásáról (1545) Forgách Ferenc: Feljegyzések Magyarország állapotáról (1575) Istvánffy Miklós: Magyarország királyainak pecsétjeiről, Az eretnekség kezdetéről és elterjedéséről, Ferdinánd és János, Magyarország királyai, A magyarok történetének 34 könyve Erdélyi történeti és politikai írók: Abafáji Gyulai Pál, Giovanni Michele Bruto, Kovacsóczy Farkas Magyar nyelvű történetírás Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elveszésének oka e vót és így esött, 1535 Ismeretlen szerző: Verancsics-évkönyv Székely István: Chronika ez világnak jeles dolgairól (1559), az első magyar nyelvű világtörténelem. A magyar nyelvű önéletírás kezdetei Mindszenti Gábor: Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király haláláról Gálfi János: Gálffy János rabságában készített önéletirata, 1593 Magyar nyelvtan és filológia Dévai Bíró Mátyás Ortographica Hungarica című műve az első magyar helyesírási kézikönyv (1538). A kis ábécéskönyv a magyar betűsorral kapcsolatos szabályokat foglalja össze, különböző szövegpéldákkal illusztrálva. Sylvester János a magyar nyelvtan első ismert rendszerezője. 1539-ben kiadott Grammatica Hungarolatina című művével kezdődik a magyar nyelvtantudomány. Baranyai Decsi János, műfordító, az első magyar közmondásgyűjtő Természettudomány Dudith András, polihisztor tudós Filozófia Dávid Ferenc, a reneszánsz kori Európa legradikálisabb gondolkodója volt, aki a humanista valláskritikát végigvitte a kor filozófiai és tudományos lehetőségei szerinti legvégső következtetésekig. A józan ész és a lelkiismereti szabadság jegyében következetesen kiállt kora vallási eszméi ellen, és létrehozta az unitárius egyházat, amely az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház. Mint Kolozsvár egyházi vezetője, és János Zsigmond erdélyi fejedelem papja, ő dolgozta ki a világon egyedülálló erdélyi vallásszabadság-törvényt, amelyet 1568-ban a tordai országgyűlés fogadott el. Racionalista és deista tanításával a 18. századi felvilágosodás valláskritikáját előlegezi meg. János Zsigmond halála után, 1579-ben börtönben halt meg. Fő műveit magyarul írta: Két könyv 1568, Az egy őmagától való felséges Istenről, 1571. Johannes Sommer, német humanista gondolkodó, az unitárius egyház Erdélyben élő támogatója. Fő művei: Jacobus despota élete, Néhány tanulmány (Tractatus aliquot).
Szépirodalom Latin nyelvű szépirodalom A Jagelló-kor költői Piso Jakab, Hagymási Bálint, Adrianus Wolphard Stephan Stieröchsel (Taurinus): Stauromachina Nagyszombati Márton: Magyarország főuraihoz A hősi epika csírái Alkalmi költészet Torda Zsigmond Zsámboki János (Johannes Sambucus, 1531–1584), II. Miksa császár udvari történetírója és költője. Iskoladráma
„Deákirodalom” Históriás énekA históriás ének történelmi tárgyú verses epikai műfaj. A török hódoltság idején terjedt el vándorló énekmondók segítségével. Ők a kor jeles eseményeiről, a végvári harcokról, hősökről költöttek hosszabb verseket, s ezekhez dallamot is szereztek, majd az országot járva, énekelve adták elő őket. A mai napig legjelentősebb énekmondó Tinódi Lantos Sebestyén (1510–1556). Tinódi követői: Tőke Ferenc: Az Istenek röttenetes haragjáról Névtelen szerző: História az Szigetvárnak veszéséről Névtelen szerző: Az vitéz Turi György halála Csanádi Demeter: II. János élete, Az emberi élet Salánki György: Az nádudvari történet Tardi György: Historia szikszainensis Gyulai Névtelen: Cantio de militibus pulchra Nagybáncsai Mátyás: Az vitéz Hunyadi János vajdáról Görcsöni Ambrus: Mátyás király élete Nikolsburgi Névtelen: A kenyérmezei viadalról Temesvári János: A Béla királyról és a tatárokról Kozárvári Mátyás: Régi magyaroknak első bejövésekről Szegedi András: Jeruzsálem veszedelméről Kákonyi Péter: Astiages és Cirus Varsányi György: Xerxes históriája Hunyadi Ferenc: Trója veszedelméről Ilosvai Selymes Péter (1520–1580): Nagy Sándorról, Szent Pál, Cirusról, Nabukodonozorról, Sokféle neveknek magyarázatja, Ptolomeus királynak históriája, Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história (1574) Regényes históriák vagy széphistóriákA 16. században váltak népszerűvé a magyar irodalomban, szórakoztató szerelmi történetek. Céljuk a szórakoztatás, de a lelki élet árnyaltabb bemutatásával, sok mesei elemmel. A leghíresebbek: Istvánffy Pál: Volter és Grizeldis (1539)A széphistória története: Volter sokat tartózkodik Olaszországban, sokáig nőtlen. Barátai, emberei kérik, hogy nősüljön meg, majd választanak neki feleséget, hogy ne maradjon utód nélkül. Volter azonban maga akar választani. Az udvar az esküvőre készül. Volter megkéri Grizeldist apjától, megígérteti vele, hogy mindig engedelmes lesz, majd feleségül veszi. Okos asszony lett Grizeldis, ura távollétében ő intézi a község ügyeit. Leánya születik, de Volter azzal az ürüggyel, hogy nem nézik jó szemmel, rászedi feleségét, hogy adja a gyermeket a szolgának. Volter Bononiában nénjénél titokban nevelteti a gyereket. Fiával is majd ugyanezt teszi. Majd a pápától írást hoz, s elhíreszteli, hogy újra nősül. Grizeldist egy szál ingben hazaküldi, elhozatja a gyermekeket, fogadja a vendégeket, majd Grizeldist is beállítja dolgozni. A nő ura kérésére dicséri az új asszonyt. Volter minderre felfedi, hogy csak próbára akarta tenni őt, s boldogan élnek tovább. Tinódi Lantos Sebestyén: Jázon és Médea Ráskai Gáspár: Vitéz Franciscorul (1552)A széphistória története: Francisco Zeberniken él feleségével. A királytól meghívást kap ebédre és lovagi tornára. Búcsút vesz nejétől és Budára megy. Béla királynál eldicsekedik, hogy neki van a legszebb háza, ő a legjobb vitéz, s neki van a leghűségesebb felesége. Ezt Kákánder vitéz megkérdőjelezi, Mire a király azt mondja: ha hazudik, halál fia. A lovag egy álnok öregasszony segítségével ellopatja a nő gyűrűjét. Franciscónak bujdosnia kell. Felesége egy évig hiába keresi, majd férfiruhában a király szolgája lesz, ki úgy megszereti, hogy fiává akarja fogadni s hozzáadná leányát. Kákánder vadászatra hívja, s a nő felfedezi az udvarban lovászként dolgozó férjét. Kákánder Zebernik várába hívja, ott ő a társaság előtt elmondatja vele, hogy nyerte a várat. Büntetésből őt is, nejét is lefejezteti, majd férje és a várnép előtt felfedi kilétét, s bocsánatot kér a királytól. A király megdicséri eszét és hűségét. Névtelen szerző: Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája (1560)A széphistória története: A török császár fogságba veti a két magyar vitézt. A császárleány meghallja, amikor Szilágyi énekel. Kéri, ha feleségül veszi őt, kiszabadítja őket. Este lefizeti az őröket, két aranyszablyát vesz magának, a vitézeknek adja, majd ellovagolnak Magyarországra. Útközben megvívnak a törökkel, s a lányt egy szigeten hagyják. Az már épp öngyilkos lenne, mire érte mennek. Hajmási, kinek már felesége, s két gyermeke van, meg akar vívni a leányért. Szilágyi a párbajban csuklóból levágja Hajmási kezét. Hajmási hazatér családjához, Szilágyi pedig feleségül veszi a lányt. Névtelen szerző: Béla királyrul és Bankó leányárul Valkai András: Bánk bán históriája, Andoinusról és annak fiáról Abboinusról, A két Barbarossa testvér krónikája, Magyar krónika, Az magyar királyoknak eredetekről és nemzetségekről Eurialus és Lucretia Énekes lírai versekTípusai: a) házasénekek, b) alkalmi oktató, mulattató énekek, c) szatirikus versek, d) hegedősénekek
Protestáns szépírók
Líra Bornemisza Péter (1535–1584): Búcsúének („Siralmas énnékem…”) – a magyar nyelvű világi lírai vers első remeke. Históriás énekek Szegedi Gergely: Az magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról Sztárai Mihály: Eleazár históriája, História Esaiás 3. könyvéből, Az Szent Illyésnek és Ákháb királynak históriája, Az Holofernes és Judit asszony históriája, Szent Athanasius püspök históriája, História Cramenus Tamás érseknek igaz hitben való állhatatosságáról Bibliai históriák Batizi András: Vitéz Gedeon, Judit históriája, Jónás prófétának históriája, Az istenfélő Zsuzsánna asszonynak históriája, Izsák pátriárkának szent házasságáról Fekete Imre: Sámson, Sámuel, Saul és Dávid históriája Dézsi András: A levitáról, Judás Makkabeus, Izsák áldozatja Kákonyi Péter: Sámson, Asverius királyról és Eszterről Baranyai Pál: Az tékozló fiúról Nagybáncsai Mátyás: József Székely Balázs: Tóbiás históriája