A falklandi csata avagy Falkland-szigeteki csata az első világháború elején, 1914. december 8-án lezajlott tengeri ütközet volt az Atlanti-óceán délnyugati részén lévő Falkland-szigetek közelében egy német és egy brit hajóraj között. A csatában a jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajóraj győzelmet aratott Maximilian von Spee altengernagy Kelet-ázsiai Hajóraja felett az öt német cirkálóból négyet elsüllyesztve.
A britek a november 1-ei Coronel-foki csatában elszenvedett vereséget követően jelentős erősítést küldtek a brazil partokhoz visszarendelt dél-amerikai haderejük megerősítésére a német páncélos cirkálóknál jóval nagyobb sebességgel, páncélzattal és tűzerővel rendelkező két csatacirkáló, az Invincible és az Inflexible révén, hogy felkutathassák és elpusztíthassák a győzedelmes németeket azok feltételezett tartózkodási helyén a chilei partoknál. Útközben szénvételezéshez a Falkland-szigeteken lévő Port Stanley-ben álltak meg. A Németországba visszatérni igyekvő Spee gróf öt cirkálójával (Scharnhorst és Gneisenau páncélos cirkálók valamint Nürnberg, Leipzig, Dresden könnyűcirkálók) és három szénszállítójával a britek érkezése utáni napon, december 8-án rajtaütést tervezett végrehajtani Port Stanley-n, de a kikötőben észlelt nagy számú ellenséges hadihajót észlelve elállt a szándékától, és keleti irányba hajózott el. A brit hajóraj – melyhez két csatacirkáló, három páncélos cirkáló, két könnyűcirkáló és egy segédcirkáló tartozott – kifutott a németek üldözésére. A gyorsabb és erősebb csatacirkálók elől, melyek jelenlétére nem számítottak, a németek nem tudtak elmenekülni, amihez hozzájárult a térségben szokatlanul jó időjárás is ezen a napon. Spee ezt tapasztalva a könnyűcirkálóknak utasítást adott az elszakadásra, így ő maga után vonhatta a csatacirkálókat.
A kibontakozó több órás küzdelemben Sturdee hajói nagy nehézségek árán, de végül elsüllyesztették Spee két páncélos cirkálóját, míg a három német könnyűcirkáló közül a többi brit hajó kettőt tudott elsüllyeszteni. A három német szénszállító közül ugyancsak kettő veszett oda. A német hajók közül csak a Dresden könnyűcirkáló és a Seydlitz tudott elmenekülni. Brit oldalon az emberveszteség a számos elszenvedett találat ellenére is csekély maradt, míg német oldalon a halálos áldozatok száma 1871 volt. Az elesettek között volt Spee tengernagy és négy hajóparancsnok.
A falklandi csata során aratott jelentős győzelem révén a britek lényegében megsemmisítették az egyetlen német külhoni köteléket, aminek révén elsősorban négy csatacirkálót szabadíthattak fel és irányíthattak át az északi-tengeri fő hadszíntérre. A megmenekülő Dresden miatt azonban a következő hónapok során is több hajórajt kellett a térségben tartani, és a chilei partok mentén erre az időre az antant kereskedelmi hajózása lényegében teljesen leállt, ami miatt a falklandi csata nem tekinthető teljes értékű brit stratégiai győzelemnek.
A brit győzelmet beárnyékolja továbbá a harc során felmutatott rendkívül gyenge tüzérségi teljesítmény, a rossz taktikai megoldások, a már harcképtelenné vált német hajók nagy emberáldozattal járó tűz alatt tartása, valamint az, hogy nem tettek kísérletet a német zászlóshajó hajótörötteinek kimentésére.
Habár a brit tüzérség hiányosságai – mint lényegében az összes ütközet során a háborúban – nyilvánvalóak voltak, annak hatékonyságának fokozására egészen a skagerraki csata utánig nem tettek kísérletet, a brit főerők ezt követően pedig már nem vállaltak fel újabb összecsapást a német Nyílttengeri Flottával.
Előzmények Az Ostasiengeschwader a coroneli csata után bélyegkép|jobbra|300px|A Scharnhorst, a Gneisenau és a Nürnberg Valparaíso kikötőjében, az előtérben chilei hadihajók A háború kitörése után Maximilian von Spee altengernagy a parancsnoksága alatti Kelet-ázsiai Hajórajjal (Ostasiengeschwader avagy Kreuzergeschwader) a csendes-óceáni német védnökség alatt álló területeket elhagyta a nyomasztó számbeli fölényben lévő brit-japán-francia hajórajok térségben való jelenléte miatt és a Csendes-óceánon átkelve a chilei partokhoz hajózott, ahol a coroneli csatában legyőzte az elfogására küldött brit hajórajt.
A coroneli csatát követően 1914. november 3-án Spee tengernagy két páncélos cirkálójával és a Nürnberg könnyűcirkálóval felkereste Valparaísót, ahol nagy tömeg fogadta. Itt 127 tartalékos tengerész és fűtő csatlakozott a rajához, sokan közülük a város kikötőjében veszteglő 32 német kereskedelmi hajó személyzetéből.Krieg zur See / Der Kreuzerkrieg in den ausländischen Gewässern Bd. 1. / Das Kreuzergeschwader; felelős szerk.: E. v. Mantey, szerk. Erich Raeder; 227. o. a továbbiakban: Raeder A német hajóraj november 18-án délután egyesült újra a 42° 30’ dél, 79° 45’ nyugat koordinátán. A hadihajókkal voltak ekkor a Baden, a Santa Isabel és az Amasis ellátóhajók.Raeder 230. o. A Prinz Eitel Friedrich segédcirkáló még visszamaradt szenet vételezni, majd december első hetéig Más Afuera környékén hajózva Spee utasításainak megfelelően időnként rádiójeleket kellett leadnia, ami alapján úgy tűnhetett, hogy a cirkálóraj itt tartózkodik. A megtévesztést szolgáló tevékenysége végeztével teljes mozgásszabadságot kapott. Később az Atlanti-óceánra hajózott át.Raeder 231. o.November 3-4. éjjelén a Prinz Eitel Friedrich segédcirkáló megpróbálta elfogni a brit Oransa szénszállítót, de ezt nem tehette meg, mert azt egy chilei romboló kísérte.
November 21-én futott be a hajóraj a Penas-öböl északkeleti csücskében lévő, a természeti erőktől jól védett St. Quintin-öbölbe. Itt vételezték azt a szenet és ellátmányt, amit a chilei partokhoz rendeltek. Az öbölben találkoztak a Norddeutscher Lloydhoz tartozó Seydlitz gőzössel (, 14,5 csomó), mely a háború kitörésekor Ausztráliából Valparaísóba hajózott át. Itt szenet, vizet, ellátmányt és egyéb készleteket vételezve október 20-án kihajózni kényszerült, mivel a további felszerelése a brit és francia diplomaták akadékoskodása miatt folyamatos nehézségeket okozott. A két páncélos cirkáló lőszerkészletét az öbölben kiegyenlítették, mivel a Scharnhorst Coronelnél jelentősen több lövedéket lőtt el.Raeder 232. o. Az eddig szenet és ellátmányt szállító Seydlitzet részben úgy rendezték be, hogy kórházhajóként is funkcionálhasson.
Az öbölben osztották ki a császár rendelkezése szerinti kitüntetéseket a hajóraj coroneli csatában nyújtott teljesítményéért. A hajórajparancsnok az I. és II. osztályú Vaskeresztben, az öt cirkáló legénységéből pedig 300 fő a II. osztályú Vaskeresztben részesült.
November 26-án a Baden, a Santa Isabel és a Seydlitz összesen szénnel a fedélzetükön készen álltak a kihajózásra. Az Amasisnak december 6. után kellett Punta Arenasba érkeznie, ahol az ekkor ide szénnel beérkező amerikai Minnesotantól kellett üzemanyagot vételeznie és a La Platától egy távolságra lévő pozícióból rádión a hajórajjal a kapcsolatot keresnie.Raeder 233. o.
Új hadműveleti célok meghatározása Utánpótlás megszervezése A Helicon és a Valentine szénszállító vitorlások elfogásával valamint az amerikai zászló alatt hajózó Sacramento érkezésével a dél-amerikai partoknál többletkészletek jelentkeztek a német hajóraj számára. Valparaísói látogatásakor Speet a német diplomáciai képviselet a háború általános helyzetéről és a politikai viszonyokról informálta, de ekkor még nem kapott az Admiralstabtól részletes ismertetést az északi-tengeri front helyzetéről és a jövőbeni hadműveletek lehetőségeiről. Ezekre sürgősen szüksége volt, hogy meghatározhassa a további céljait és stratégiáját. Még november 3-án Valparaísóban Spee az Admiralstab szeptember 29-én elküldött levelének következő töredékét kapta kézhez:
„Az Atlanti-óceán [szénszállítókkal való] találkozási vonalai mind kompromittáltak a közlekedési útvonalak erős felügyelete miatt. Az Atlanti-óceánon cirkálóháborút csak csoportokban lehet vívni. A „Karlsruhe” és a „Kronprinz Wilhelm” parancsot kaptak az egyesülésre; fennáll a szándék az összes [tengerentúli] erő összevonatására és a csoportonkénti honi kikötőkhöz való áttörés végrehajtatására.”„Trefflinien im Atlantischen Ozean sämtlich kompromittiert wegen starker Bewachung sämtlicher Verkehrsstraßen. Im atlantischen Ozean Kreuzerkrieg nur noch in Gruppen möglich. „Karlsruhe” und „Kronprinz Wilhelm” haben Befehl erhalten, sich zu vereinigen; es besteht die Absicht, alle Streitkräfte zu sammeln und in Gruppen nach der Heimat durchbrechen zu lassen.” – Raeder 233-234. o.
Ez az üzenet már túlhaladott volt az október 10-ei Admiralstab által küldött üzenet révén, melyet Spee november 18-án kapott meg a Valparaísóból érkező Dresdentől. Egy újabb üzenet érkezett Valparaísóba november 12-én:
„Az Admiralstab október 10-én ide érkezett levelének fő mondanivalója megegyezik a szeptember 29-ei, szénellátást érintő levelével, mely a hazatérést irányozza elő. Az október 10-ei levél leiratát elküldtem San Franciscóba és Buenos Airesbe, ez további részleteket tartalmaz az Atlanti-óceánon való szénellátással, az ellenség általános tartózkodási helyével valamint a német rádióállomásokkal és hívásaikkal kapcsolatban.”„Hier eingetroffener Brief des Admiralstabes vom 10. Oktober hat denselben Hauptinhalt wie der Brief vom 29. September über Kohlenversorgung, der den Durchbruch in die Heimat vorsieht. Habe Abschrift des Briefes vom 10. Oktober nach San Francisco und Buenos Aires gesandt, betrifft weitere Einzelheiten über Kohlenversorgung im Atlantischen Ozean, allgemeine Dislokation des Feindes deutsche Funkentelegraphiestationen und Anrufe.” – Raeder 234. o.
Az Admiralstab leirata New Yorkból november 13-án érkezett San Franciscóba, ahonnan 15–18. között továbbították Valparaísóba, de Spee tengernagyhoz már nem juthatott el, mert 13-án a Dresden és a Leipzig is elhagyta Valparaísót, a Coronelben és Punta Arenasban lévő Luxor illetve Memphis gőzösöknek pedig Spee meglepetésszerűen érkező, továbbhajózásra felszólító utasítására el kellett hagyniuk a kikötőket.Raeder 234-235. o.
„Az Admiralstabnak ide érkezett egy, az Atlanti-óceán kereskedelmi útvonalainak angol ellenőrzésével kapcsolatos fontos információkat tartalmazó írása, továbbá adatokkal szolgál, melyek fontosak az Északi-tengerre való áttöréshez. Táviratozom a kivonatolt tartalmát amint lehetséges.”„Hier eingetroffen wichtiges Schreiben des Admiralstabes der Marine über englische Handelsbewachung im Atlantischen Ozean, enthaltend ferner Angaben, wichtig für Durchbruch nach Nordsee. Telegraphiere Inhalt sobald als mőglich im Auszuge.” – Raeder 234. o.
Az üzenetet emiatt a keleti parton kellett volna megkapnia a rajparancsnoknak, de a La Plata-i etapnak (logisztikai egység) azon szándékát, hogy a hajóraj számára az argentin partok közelében szenelési lehetőséget biztosítson, a falklandi csata később hiábavalóvá tette.
Az Admiralstab október 10-én kelt, Spee-hez november 18-án eljutó üzenete (lásd: Függelék) számos fontos információt közölt. Ebben a cirkálóháború Atlanti-óceánra való áthelyezését szorgalmazták, ahol azonban a kereskedelem erős védelme miatt csak a csoportokban való tevékenységet tartották kivitelezhetőnek. Spee saját belátására bízták, hogy megszakítva a cirkálóháborút hazatér-e a rajával. Ehhez a dél-amerikai államok barátságtalan magatartása miatt elegendő szénről kellett gondoskodni a Kanári-szigetek eléréséhez. Az Északi-tenger blokádján való áttörés előtt még Izlandtól nyugatra meghatározott helyen biztosítottak volna szenelési lehetőséget, végül pedig a Hochseeflotte támogatásával végrehajtották volna az áttörést. Az üzenet külön megemlítette az Invincible, Inflexible és Indomitable csatacirkálók Földközi-tengerről való visszavonását.
November 1-jén Valparaísón keresztül Spee tájékoztatta az Admiralstabot a térségben lévő német cirkálók összevonásáról:
„Öt saját cirkáló összevonva; továbbá a „Prinz Eitel Friedrich” Valparaísóban november 4-re szenet rendelt.”„Fünf eigene Kreuzer vereinigt; ferner hat „Prinz Eitel Friedrich” in Valparaíso Kohlen für den 4. November bestellt.” – Raeder 238. o.