Rádzsasztán (hindi nyelven राजस्थान Rádzsaszthán - jelentése: a királyok földje - angolul Rajasthan) a legnagyobb területű indiai állam az ország ÉNy-i részén; csak kicsit kisebb, mint Németország.
Újraalakulása 1949. március 30-án történt, amikor a korábbi rádzsput hercegi államok (ismeretes még Rājputāna, csakúgy mint Rājwār néven) beolvadtak az indiai államba.
Története Rádzsasztán kezdetben egymással rivalizáló harcos rádzsput klánokból állt, akik a Naptól, a Holdtól és a tűztől származtatták magukat. A későbbi Indiának ezt a részét több mint 1000 éven át uralták. Bár kényszerházasságokkal és átmeneti szövetségekkel többé-kevésbé békében éltek, a büszkeség és függetlenség mindig elsődleges szempontjuk volt; idejük és energiájuk nagy részét egymás közötti civódással töltötték. Ez ahhoz vezetett, hogy nem tudtak összefogni a Mogul Birodalommal szemben, amely leigázta őket.
Ugyanakkor a rádzsputok érzéke a büszkeségre páratlan volt. A rádzsput harcosok akkor is bátran harcoltak, ha nem volt esélyük a győzelemre, és amikor meg kellett volna adniuk magukat, lovagias öngyilkosságot követtek el (dzsauhar). A harcosok felvették sáfrányszínű övüket, és rárontottak az ellenségre (akkor is, ha az a biztos halált jelentette), miközben az asszonyok és gyerekek halotti máglyán égtek el. A moguloknak természetesen nehézségeik voltak egy ilyen gondolkodású nép kormányzásával. Amikor a Mogul Birodalom lehanyatlott, a rádzsputok lassan kezdték visszakapni függetlenségüket, egészen a britek megérkezéséig. A legtöbb rádzsput állam szövetségre lépett a britekkel, ami lehetővé tette, hogy viszonylag önállóak maradhassanak, de ez politikai és gazdasági megszorításokkal járt.
A szövetség a britekkel végül a rádzsputok uralmának végéhez vezetett a 20. század elejére. Büszkeség és önfeláldozás helyett a maharadzsák anyagi javaikat arra fordították, hogy utazgattak a világban, és egész emeleteket béreltek ki luxushotelekben (maguk és személyzetük számára). Ez a pazarlás megfelelt a briteknek, de a társadalomra rendkívül hátrányos volt. Amikor India elnyerte függetlenségét (1947. augusztus 15.), a kontinensen Rádzsasztánban volt a legrövidebb a várható életkor, és a legnagyobb az írástudatlanok aránya.
India függetlenedése után a Kongresszus Pártnak meg kellett egyeznie ezekkel a névleg önálló rádzsput államokkal, hogy az új India létrejöhessen. Az uralkodók megtarthatták címeiket, ingatlanjaikat és helyzetükkel arányos éves illetményt kaptak az 1970-es évek elejéig, amikor is Indira Gandhi megszüntette a címeket és az ellátmányokat (ingatlanaikat is erősen korlátozta). Rádzsasztán ezután gazdasági fejlődésnek indult, de maga az állam még igen szegény volt.
Népesség
Az írástudás szintje a hagyományok miatt nagyon eltér a férfiak és a nők esetén (különösen vidéken). A férfiak esetén az írástudás 76%-os, míg a nők esetén 44%-os (2008). Ez jelentős emelkedés az 1961-es 18%-ról, és az 1991-es 39%-ról, de a 60%-os átlag elmarad az országos 65%-tól. A nemek közötti különbség országosan itt a legnagyobb.
Nyelvi megoszlás A lakosság zöme hindi nyelven beszél (91%), a maradék bhili (5%), pandzsábi (2%), és urdu (1%) nyelveket használja.
Vallási megoszlás A lakosság zöme hindu (88%), jelentős még a muszlimok száma (9%), a többi vallás követője elenyésző.
lásd még a vallás Indiában
Főbb városok A legnagyobb városok a 2011-es népszámlálás alapján: RangsorVárosNépességRangsorVárosNépesség1Dzsajpur8Alvar2Dzsódhpur9Bharatpur3Kota10Sikar4Bíkánér11Pali5Ádzsmír12Sri Ganganagar6Udaipur13Tonk7Bhilwara14Kishangarh
Közigazgatás 300px|jobbra|thumb|Radzsasztán kerületei és székhelyeik bélyegkép|jobb|300px|Rádzsaszthán közigazgatási körzetei Az állam 33 kerületre és 7 körzetre van felosztva.Census of India 2011: Primary Census Abstract - Rajasthan (PDF; 885 kB).
Kerület Székhely Terület Népesség(2011) Népsűrűség Ajmer Ádzsmír km² fő/km² Alwar Alvar km² fő/km² Banswara Banswara km² fő/km² Baran Baran km² fő/km² Barmer Barmer km² fő/km² Bharatpur Bharatpur km² fő/km² Bhilwara Bhilwara km² fő/km² Bikaner Bíkánér km² fő/km² Bundi Búndí km² fő/km² Chittorgarh Csitorgarh km² fő/km² Churu Churu km² fő/km² Dausa Dausa km² fő/km² Dholpur Dholpur km² fő/km² Dungarpur Dungarpur km² fő/km² Hanumangarh Hanumangarh km² fő/km² Jaipur Dzsajpur km² fő/km² Jaisalmer Dzsaiszalmer km² fő/km² Jalor Jalor km² fő/km² Jhalawar Jhalawar km² fő/km² Jhunjhunu Jhunjhunu km² fő/km² Jodhpur Dzsódhpur km² fő/km² Karauli Karauli km² fő/km² Kota Kota km² fő/km² Nagaur Nagaur km² fő/km² Pali Pali km² fő/km² Pratapgarh Pratapgarh km² fő/km² Rajsamand Rajsamand km² fő/km² Sawai Madhopur Sawai Madhopur km² fő/km² Sikar Sikar km² fő/km² Sirohi Sirohi km² fő/km² Sri Ganganagar Sri Ganganagar km² fő/km² Tonk Tonk km² fő/km² Udaipur Udaipur km² fő/km²
Turizmus Fő látnivalók: Dzsajpur Udaipur Dzsaiszalmer Ábú-hegy dzsaina templomai Rádzsasztáni hegyi erődök Dzsódhpur (Jodhpur) Ádzsmír (Ajmer) és Puskár (Puskhar) Ranakpur dzsaina temploma Bíkánér Búndí
Galéria
Jegyzetek
Források Lonely Planet sorozat: India (2010) Fordítás