thumb|200px|Orlová-Lutyně külvárosa Lutyně (, ) Csehország Morva-sziléziai kerületében a Karvinái járásban fekvő Orlová egy része. Régebben önálló település volt, a második világháború előtt Polská Lutyně (, ), majd Horní Lutyně (, ) néven volt ismert. Közigazgatásilag 1946-tól tartozik Orlovához. Tőle eltérően a szomszédos Dolní Lutyně a mai napig független falu. Lutyně a város legnépesebb kerülete, lakosainak száma fölött van, ami a teljes Orlová lélekszámának a háromnegyede.
Története Lutyně neve először 1305 körül, a wroclawi egyházkerület egyik latin nyelvű dokumentumában, a Liber fundationis episcopatus Vratislaviensisben szerepel, mint item in Luthina LXXI) mansi. Ez azt jelentette, hogy a falunak 71 nagylan után kellett tizedet fizetnie. A falut az orlovái kolostorban élő bencés szerzetesek alapíthatták.I. Panic, 2010, p. 430 Eredetileg lehet, hogy a később létrejött Felső-Szilézia területén lévő nagyobb település egy része volt. Horní Lutyně önálló településként legrégebbről 1365-ből ismert,I. Panic, 2010, p. 305 majd 1450-ben a mellette lévő településsel közösen szerepel, mint Lutynie utrumque Theutonicum et Polonicum.
Politikailag a falu kezdetben a Lengyelország felosztásakor 1290-ben alapított Tescheni Hercegséghez tartozott, és a Piast-dinasztia helyi ágához tartozott. 1327-ben a hercegség a Cseh Királyság feuduma lett, s így 1526-ban a Habsburg Birodalom részévé vált.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, az első világháború után kitört lengyel-csehszlovák háború, valamint Cieszin Szilézia 1920-as felosztásakor a falu Csehszlovákiához került. A Müncheni egyezmény értemében 1938. októberében a falu Zaolzie régióval együtt Lengyelország Sziléziai Vajdaságának Frysztat megyéjéhez került. A második világháború elején a területet a Náci Németország szállta meg, a településnek pedig új neve lett, Ober-Leuten (Horní Lutyně). A háború után visszakerült Csehszlovákiához, majd 1960-ban Orlová Lutyně nevű kerületét alakították ki belőle. Később a Csehszlovák Kommunista Párt az egyre növekvő számú betelepülő elhelyezésére nagyméretű építkezésekbe fogott. A kerület úgy megnőtt, hogy ez lett a város legnépesebb része.
Jegyzetek
Kategória:A Karvinái járás települései