Ifj. erdőbaktai Gottesmann Ernő, teljes nevén Gottesmann Ernő Adolf EmilNeve egyes forrásokban helytelenül Gottessmann Ernő alakban fordul elő, például Magyar Film 1941. január 18-i szám ában. A kegyelmes úr rokona című filmben ugyancsak tévesen Gottesmann Lászlóként szerepel. (Arad, 1907. december 19. – Budapest, 2004. december 20.) magyar gyártásvezető és filmproducer, 1939-től a Magyar Film Iroda játékfilmgyártási osztályvezetője.

Pünkösti Árpád így jellemezte: „a filmgyártás minden csínját-bínját ismerő, gondos szakember.”

Élete Budapesten a piaristák gimnáziumában tanult, 1925-ben tett érettségi vizsgát,Pintér György 1992-es interjúja Gottesmann Ernővel. Online elérés (Hozzáférés dátuma: 2016. január 18.) ezt követően a BME gépészmérnöki karára járt négy féléven át. Matematika-fizika szigorlata után a Telefunken nevű német cég egyik fővárosi telephelyén kapott állást, könyvelő, illetve levelező volt a Magyar Általános Hitelbank alkalmazásában, majd szintén levelezőként működött a Sport Toursnál (Sporttúrák Kft.). 1938. március 1-jén került a Magyar Filmirodához (MFI), ahol 1939. október 1-jén a játékosztály előadója lett, 1941 januárjától játékfilmgyártási osztályvezetőként, illetve a Magyar Világhíradó főosztályvezetőjeként dolgozott. Gyártásvezetőként első filmje A kegyelmes úr rokona című játékfilm volt. 1941-ben Bánky Viktor, May Mayus Tivadar és ő fogadta Serédi Jusztinián hercegprímást, mikor az látogatást tett a Magyar Filmirodában. A filmirodán kívül dolgozott Castiglione Henrik cégével (Sláger Film/Siker Film),Itteni filmjei: A kegyelmes úr rokona, 5-ös számú őrház, Legény a gáton, Azért is maradok! illetve működött a Modern Film Kft.-nél is. A második világháború idején megsebesült, 1945-ben pedig, az immáron az MKP tulajdonában lévő MFI (akkor MAFILM)1948-ban a filmipar államostására került sor, és a szakma minden ágazata Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat néven egyesült. eltávolította kötelékéből. A háború után többször beidézték a népbíróságra, annak ellenére, hogy korábbi igazoltatásai alapján a hivatalos szervek ezt nem tehették volna meg, ezután egy ideig filmhíradók gyártásával foglalkozott. 1948-ban magánjogon nyugdíjba ment, s bár többször visszahívták, csak 1950-ben tért vissza a szakmába, a Hunnia híradóosztályánál kapott állást.1985-ös interjújában a következőket mondta a szakmába való visszatéréséről: „Úgy láttam, hogy nem szakemberekből álló, nem életképes vállalathoz [Új Magyar Filmiroda] nem adhatom a nevem. Az államosítás után három-négy alkalommal hívtak vissza, de ezek a tárgyalások abbamaradtak. 1950-ben kerültem vissza mint gyártásfőirányító.” Alapító tagja volt a Mafilm Nemzetközi Stúdiójának, ahol fordítóként dolgozott, és innen ment nyugdíjba 1970-ben. Baráti kapcsolatban állt több neves filmszakemberrel is, így például Nemeskürty Istvánnal. 2004. december 20-án hunyt el Budapesten.A Magyar Hangosfilm Lexikon tévesen 2015 januárját jelöli meg a halál dátumául. Haláláról beszámolt a Magyar Nemzet 2005. január 8-i számában. 2005. január 13-án temették el. 250px|bélyegkép|jobb|Híradás A kegyelmes úr rokona c. film forgatásáról. (Magyar Film, 1941. jan. 18.)

Közreműködései 1947-ben részt vett Szőts István Ének a búzamezőkről c. filmjének forgatásában. 1999-ben szerepelt a Sára Sándor által rendezett háromrészes, Amrita Sher-Gilről szóló filmben, ezenkívül közreműködött még az Eiben István fényudvara c. dokumentumfilmben is. Mint főgyártásvezető részt vett Nemeskürty A képpé varázsolt idő című, később azonban be nem mutatott filmjének elkészítésében.

Családja Apai nagyszülei Gottesmann Adolf és Paulay Irma voltak. Apja, id. Gottesmann Ernő (1867–1961) huszárezredes, anyja Manoilovich Paula,A Magyar Hangosfilm Lexikonban Manojlovic Paulinaként szerepel, Gottesmann Ernő házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban a Manoilovich Paula név olvasható. vallása római katolikus.Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1787/1940. folyószám alatt. Egy testvére volt, Geraldine (sz. Lemberg, 1900), aki az MTI-nél dolgozott. Családja Budán, 1868. április 23-án kapott magyar nemességet, november 4-én pedig I. Ferenc József az erdőbaktai előnevet is nekik adományozta. 1938. július 16-án tanúként volt jelen Amrita Sérgil, és Egan Viktor házasságkötésekor. 1940. december 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött O'Egan Violával,Teljes nevén O'Egan Viola Aranka Antónia Karolina Vilma. O'Egan Győző és Gottesmann Blanka gyermekével, Amrita Sérgil sógornőjével.Amrita Sérgil és Egan Viktor házasságkötése. Bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1026/1938. folyószám alatt. Az egyik tanú Básthy István volt. Unokatestvére Baktay Ervin orientalista, nagybátyja Gottesmann Alfréd festőművész volt.

Filmográfia (gyártásvezetőként) A bemutatás ideje szerint:

A kegyelmes úr rokona (1941) Az ördög nem alszik (1941)Producer is egyben. Forrás: Három csengő (1941) Dr. Kovács István (1942) Éjfélre kiderül (1942) Szakítani nehéz dolog (1942) 5-ös számú őrház (1942) Kölcsönadott élet (1943) Legény a gáton (1943) Féltékenység (1943) Házassággal kezdődik (1943) Lejtőn (1944) A látszat csal (1944) Makkhetes (1944) Azért is maradok! (1944,Az évszám a gyártás évét jelöli. befejezetlen)

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum (2005) 322. o.

További információk

Gottesmann Ernő Magyar Film Iroda

Pintér György interjúja Gottesmann Ernővel, 1992. Online elérés (Hozzáférés dátuma: 2015. november 2.)

Kategória:Magyar filmproducerek Kategória:1907-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Aradiak Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Magyar gyártásvezetők Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:Piarista diákok