2014-es magyarországi önkormányzati választás

A 2014-es magyarországi önkormányzati választást 2014. október 12-én (vasárnap) tartották. Ez volt az első olyan önkormányzati választás Magyarországon, melyet az új Alaptörvény szerint tartottak. A képviselőket és polgármestereket – a rendszerváltás óta először – 5 évre választották.Magyarország Alaptörvénye

Választási rendszer Az önkormányzati választáson a megyei és helyi önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A helyi önkormányzati választás jelentőségét növeli, hogy Magyarországon összesen közel 3200 települési és megyei önkormányzat működik. Mintegy kilenc millió választó dönt arról, hogy – a polgármesterekkel együtt – az elkövetkezendő öt évben ki lesz az a több mint 16 000 képviselő, és a mögöttük álló politikai erők, akik meghatározzák és befolyásolják az egyes községek, városok, megyék és a főváros helyi közérdekű ügyeit, működését, gazdálkodást – rövid és hosszú távú jövőjét.

A megyei és helyi (települési) önkormányzati választáson azok választhattak, akiknek az adott településen/megyében volt az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem volt feltétel, de ez esetben regisztrálni kellett. Nem volt választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel volt a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy). A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhatott, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallotta magát.

A választáson mindazok választhatóak voltak, akik választójoggal rendelkeztek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhattak a választáson; a helyben lakás nem volt feltétel. Nemzeti Választási Iroda - Gyakran ismételt kérdések]

A megyei közgyűlés választása Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás zajlott, a megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függött. Az a párt(szövetség) állíthatott listát, amely a megyei közgyűlési választópolgárok 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tudott gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történt; de csak azok a pártok kaphattak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték.A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képezték a megye részét.

A települési önkormányzati választás A közgyűlés választásának szabályai attól függtek, hogy a település lakossága meghaladta-e a 10 000-et. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságszámától függött. A polgármesterek, akiket minden településen külön választottak meg, tagja és egyben vezetője is lett a helyi közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

Települések tízezer lakóig

Lakó KépviselőA polgármester nélkül1 – 1002101 – 100041001 – 500065001 – 8 Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkotott. Jelölt az lehetett, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepelt, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavazhatott, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek voltak azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lettek.

Települések tízezer lakó fölött Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása kellett – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lett a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadták (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztották róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphatott mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának [csak a listát állító pártokét összeadva] az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nőtt.

Lakosság Képviselői helyek Egyéni Kompenzációs Összesen – 8311 – 10414 – 12517 – 14620 felett14, és minden további10 000 lakó után +16, és minden további25 000 lakó után +1

A polgármester-választás A polgármesteri választás egyfordulós volt, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kellett: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lett.

Budapest Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választottak. A kerületi választási rendszer azonos volt a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is. Főpolgármester az lett, aki a legtöbb szavazatot kapta; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás volt szükséges. A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai – a magyarországi választástörténetben először – a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester lettek. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat vették figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adták össze, amennyiben párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztották ki a mandátumokat.

Határidők A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 15. után kaptak értesítést, az ajánlóívekre az aláírásgyűjtés augusztus 25-én indult. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 23-án kezdődött és a szavazás napján 19 óráig tarthatott. A képviselőjelöltek, a polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szeptember 8-án 16 óráig adhatták le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat.

Önkormányzatok és polgárok száma Magyarország 2014-ben húsz területi és 3177 települési önkormányzatra oszlott.

A települési önkormányzatok döntő többsége – több mint háromezer – kistelepülési, azaz legfeljebb 10 ezer lakóval bíró volt. A középvárosok sorába azok a települések tartoztak, amelyek lakóinak száma meghaladta a 10 ezer főt, de nem rendelkeztek megyei jogú városi címmel. Ezek száma 123 volt. A nagyvárosi önkormányzatok közé a 23 megyei jogú város és a 23 fővárosi kerület tartozott.

Területi önkormányzattal a 19 megye és a főváros rendelkezett.

Különleges helyzetben voltak a megyei jogú városok. Nem tartoztak a megyei önkormányzat joghatósága alá, mivel egyszerre láttak települési és területi önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően polgáraik nem is vettek részt a megyei önkormányzatok megválasztásában.

+Önkormányzatok és választójogosultak számaTelepülésiönkormányzatokkistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosiÖsszesenmegyeijogú városfővárosikerületÖnkormányzat300812323233177VálasztópolgárTerületiönkormányzatokmegyékfővárosÖsszesenÖnkormányzat19 –120Választópolgár–

Önkormányzatok száma országrészenkéntOrszágrészTelepülési önkormányzatTerületiönkormányzatmegye / fővároskistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosimegyei jogú város/ fővárosi kerületÖsszesenAlföld és Észak1192511012539Dunántúl1668341217149Közép-Magyarország1483812321011Összesen300812346317720

Választópolgárok száma országrészenkéntOrszágrészTelepülési önkormányzatTerületiönkormányzatmegye / fővároskistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosimegyei jogú város/ fővárosi kerületÖsszesenAlföld és ÉszakDunántúlKözép-MagyarországÖsszesen

Önkormányzatok és választópolgárok területi bontásbanMegye/ fővárosTelepülési önkormányzatTerületiönkormányzatmegye / fővároskistelepülési10 ezer lakóigközépvárosi10 ezer lakó fölöttnagyvárosimegyei jogú város/ fővárosi kerületÖsszesenBács-Kiskun110811191Békés6771751Borsod-Abaúj-Zemplén349813581Csongrád5532601Hajdú-Bihar7381821Heves117311211Jász-Nagykun-Szolnok7071781Nógrád128211311Szabolcs-Szatmár-Bereg223512291Alföld és Észak1192511012539Baranya296413011Fejér102421081Győr-Moson-Sopron178321831Komárom-Esztergom7051761Somogy241412461Tolna104411091Vas211412161Veszprém211512171Zala255122581Dunántúl1668341217149Pest1483811871Budapest000023231Közép-Magyarország14838242102Összesen300812346317720

Jelöltek Országosan Országos áttekintés a jelöltállításról:Országos áttekintés a jelöltállításról - Választás.hu JelöltekFüggetlenSzervezet által állított Összesen önálló közös Polgármester 6 506 661 975 8 142Egyéni listás 31 133 1 979 2 802 35 914Egyéni választókerületi 759 4 834 2 709 8 302Települési kompenz. listán – 4 164 2 934 7 098Összesen 38 398 11 638 9 420 59 456

Főpolgármester-jelöltek Budapest főpolgármester-jelöltjeiBudapest főpolgármester jelöltjei - Választás.hu és az előzetes közvélemény-kutatási adatok (az összes megkérdezett körében): Jelölt neve Jelölő csoport Közvélemény-kutatási adatokE-benchmark(08.30 – 09.04.) Nézőpont (09.07-17.)Meggyőző fölénnyel vezet Tarlós, Falust Bokros is előzheti - Nézőpont intézetMedián(09. 22–26.)Medián: Falus magasan verte volna Bokrost a főpolgármester-választáson - HVGIpsos(10. 01–07.)Ipsos: Tarlós egymaga veri összes kihívóját - OrigoBodnár ZoltánMLP0% – – –Bokros LajosMOMA8%12%5%14%Csárdi Antal LMP1%3%2%7%Staudt Gábor Jobbik5%3%10%11%Tarlós István Fidesz–KDNP41%38%37%33%Falus Ferenc Együtt–PM12%8%12% –Magyar György Független jelölt – –3% – Nem döntötte el, nem szavaz, egyéb33%36%31%35%

Ács László (Zöldek), Galyas István (független) és Dr. Thürmer Gyula (Munkáspárt) nyilvántartásba vételét a Fővárosi Választási Bizottság elutasította, mert a leadott érvényes ajánlások száma nem érte el a szükséges ötezret.

Budapesti listák Fővárosi kompenzációs listák:Fővárosi kompenzációs listák - Választás.hu   Jelölő csoport   Jelöltek száma ListavezetőDK 11Gy. Németh Erzsébet Jobbik 23Tokody Marcell GergelyEgyütt–PM 13Falus Ferenc Fidesz–KDNP 24Tarlós István LMP 21Csárdi AntalMSZP 12Horváth Csaba

Részvétel Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányárólÖnkormányzati választás 2014. október 12. / Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról - Nemzeti Választási Iroda (összevetve a 2010-es önkormányzati választás részvételi adataival2010. évi Önkormányzati Képviselő Választás / Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról - Nemzeti Választási Iroda) Napközbeni részvételi adatok Időpont Részvétel +/-2010 óta(%p)07:001,06% 0,07 09:006,97% 0,37 11:0016,50%0,19 13:0023,53%0,15 15:0030,11%1,36 17:3039,82%1,95 Összesen44,30% 2,34

+Részvételi adatok országrészek szerintVálasztó-jogosultSzavazóRészvételAlföld és Észak9 megye és 10 megyei jogú város46,15%Dunántúl9 megye és 12 megyei jogú város43,93%Közép-MagyarországPest megye, Érd és Budapest42,15%Összesen44,30%

+Részvételi adatok az önkormányzatok jogállása szerintVálasztó-jogosultSzavazóRészvételLegnagyobb/legkisebbrészvételMegyei közgyűlések46,93%Szabolcs-Szatmár-Bereg: 56,87%Pest: 41,17%Megyei jogú városok37,11%Szeged: 46,72%Debrecen: 29,36%Budapest43,11%XII. kerület: 51,27%VIII. kerület: 31,95%Összesen44,30%

Eredmények

Megyei közgyűlések

A megyei közgyűlések választásain a meghatározó szerepet az országos pártok játszották.

Mindegyik megyében a Fidesz-KDNP listája kapta a legtöbb szavazatot (48-60%). Második helyen – egy megye kivételével – a Jobbik végzett (16-30%). Az MSZP – amely Csongrád megyében a második lett – összességében a harmadik helyet szerezte meg (10-22%). A DK először vett részt önkormányzati választáson és három híján minden megyében be is jutott a közgyűlésbe.

A Somogyért Egyesület harmadik lett a megyéjében, ezzel a helyi szervezetek közül a legjelentősebb eredményt mutatva föl.