Follajtár József, olykor FolajtárMagyarország tiszti cím- és névtára. XLVIII. évf. Bp, 1941. 361. (Nagyőrvistye, 1870. március 9.Pöstyéni róm. kath. egyházközség keresztelési anyakönyve, 35/1870. folyószám. – Budapest, 1936. január 29.Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 195/1936. folyószám alatt.) MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista, Follajtár Ernő apja.Magyar írók élete és munkái: megindította id. Szinnyei József / írta és szerk. Gulyás Pál; sajtó alá rendezte Viczián János. kiad. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. IX kötet. Ferenczy Tibor - Füzy Zoltán. 371. oldal.
Életútja
Follajtár György és Panik Anna gyermeke. 1870-ben született ősi Nyitra megyei család sarjaként. Kassán végzett teológiai tanulmányokat, majd Nagyszombatban a tanítóképzőben tanult. Pöstyénben kezdte tanítói pályáját. 1895-ben intézővé nevezték ki, majd főintéző lett. 1926-ban vonult nyugdíjba 35 évi szolgálat után. 1922-től működő tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.Turul 1922-23, 39.
Történészként és szociográfusként is hírnevet szerzett. Fontosabb munkái: az Ocskay-család biográfiája, amely a Turul című történelmi folyóiratban jelent meg. Megírta Pöstyén és vidékének monográfiáját, azonkívül több különböző történelmi és hadtörténelmi munka szerzője. 1936 elején hunyt el gyomorvérzésben, a terézvárosi MÁV kórházban.
Felesége Piroska Gizella volt. Gyermekei: József (MFTRMFTR = Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT. intéző) és Ernő (gimnáziumi tanár, aki levéltári kutatásokat folytatott, a Magyar Szociográfiai Intézet tisztviselője, szakirodalmi tevékenysége jelentős volt).
Publikációi 1905 Pöstyén egyházi emlékeiről. Archaeologiai Értesítő 25/3, 266-270. 1907 Pöstyén és környéke.A „Pöstyén és környéke” című munka a Történettudományi Bizottság iratai között szerepelt, a történeti műről Borovszky Samu bírálatot, jelentést készített 2/1907-es irattári jelzéssel. Lásd: Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának működése (1854-1949). 54. oldal 1910 A Patvaróczyak. Turul 28, 168-173.A munkát forrásként hivatkozza: Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-ből (2009) 1926 Ocskay László gyermekeiről. Turul 1926, 17-18. 1927 Csejthe. Turisták Lapja 39. 1927 Temetvény vára. Turisták Lapja 39, 16-19. 1928 Berencs vára. Turisták Lapja 40, 62-63. 1928 Galgóc eleste 1663-ban. Hadtörténelmi Közlemények 29, 142-151. 1929 Ocskay Gáspár Pozsony város főkapitánya 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 30, 34-38.A művet a Thurzó Szaniszló kettős szerepére, váraira vonatkozó irodalmak között említi Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1. Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. Továbbá forrásként hivatkozza: 1929 Korlátkő vára. Turisták Lapja XLI, 21-22. 1930 Az ocskói Ocskay-család I–II. Turul 1930, 1–20, 83–90.A munkát ismételten hivatkozza: Csízi István 2005: Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-1631). Fons 12, 189.
Jegyzetek
Források
Fejér Ottó: A magyar közalkalmazottak almanachja. 1940. Bp, 1937–1942, Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadóhivatal. 54-55. hasáb
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet, 371. hasáb
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar helytörténészek