A Kínai Köztársaság űrkutatása. Az űrkutatásban, a világűrből végzett szolgáltatások széles nemzetközi együttműködéseket alakítanak ki. A kormányok egyre jobban igyekeznek biztosítani a gyors kapcsolatteremtés, adattovábbítás és vétel lehetőségeit, elősegítve a társadalom fejlődését. Tajvan üzleti alapú gazdasági szerepvállalásával nyílt lehetőség a szingapúri kommunikációs műhold pályára állatására.

Történelme Nemzeti Űrkutatási Szervezet (National Space Organization – NSPO) és a Nemzeti Alkalmazott Kutatási Laboratórium 2014. március 26-án a Gio-Pern Base Pintung megyében kialakított rakétalőtérről elindította az SR9 jelzésű rakétát, melynek legfontosabb hasznos terhe az ionoszféra kutatást végző műszerállomány.

Rakéták SR9 2013. december 31-én egy egyfokozatú amerikai föld-levegő rakéta módosított (polgári) változatát az Amerika területén található Wallops-szigetről indították. A műszeregység szuborbitális repülést végezve teljesítette feladatát. Az ionoszféra kutatás érdekében egy kamerát, plazma és elektron sűrűség mérésének eszközeit, valamint a működéséhez szükséges telemetriai egységet helyezték el a rakéta tetején elhelyezett platformra. Az energia ellátását kémiai akkumulátorok biztosították. 286 kilométer magasságban, mintegy kilométeres területről készített felvételeket. GPS rendszer segítségével követték az űreszköz pozícióját. Csúcsmagasságát elérve visszazuhant az óceánba. A mérési eredményeket a Nemzeti Központi Egyetem (NKE) munkatársai értékelték. További, hasonló tartalmú kutatási feladatokat az SR5 és SR7 küldetésekkel végezetek.

Az űrkutatási feladatok eredményeit értékelő (vevőállomás) tudományos munkacsoportot 42 felső- és középfokú diák látogathatta meg, népszerűsítve a világűrkutatást.

Műholdak ST–1 Tajvan és Szingapúr első közösen pályára állított, üzleti alapon működtetett kommunikációs műhold.

Források

Kínai Köztársaság Űrkutatása